Omega 3 zsírsavak, halolajak veszélyei

Esszenciálisak-e az esszenciális zsírsavak, számít ez?

Az omega 3 illetve 6 zsírsavakról rengeteg téves információ található, sok esetben csak pozitív dolgokat olvashatunk róluk, azt az illúziót keltve, hogy nincs is negatív hatásuk. 

Mivel „esszenciálisak” sokan úgy gondolják minél többet viszünk be belőlük annál jobb, egyesek még az omega 6 zsírsavak pótlását is javasolják táplálékkiegészítőként, (R) mikor az emberek már így is legalább tízszer annyit visznek be mint amire szükségük van.

A növényi olajok káros hatásairól szóló cikkemben (R) már említettem, hogy egyrészt az, hogy valami esszenciális nem jelenti azt, hogy szükséges. Mivel ezt a kifejezést azokra az anyagokra alkalmazzák amiket a szervezetünk nem tud előállítani. Ilyen szempontból az arany is esszenciális, ez azonban nem jelenti azt, hogy aranyat is kéne szednünk táplálékkiegészítőként. (elég drága lenne) Persze vannak olyan esszenciális vitaminok és ásványi anyagok amik fontos funkciókat látnak el, és érdemes megfelelő mennyiséget bevinni belőlük.

A fontos tápanyagok mint a glükóz, amikből a szervezetünknek nagy mennyiségre van szüksége nem esszenciálisak, mivel olyan fontosak, hogy a szervezetünknek elengedhetetlen, hogy előállítsa másból ha épp nem bírunk elegendő mennyiséget bevinni. Ha a glükóz esszenciális lenne, akkor kómába esnénk és meghalnánk amint kihagyunk egy étkezést, vagy csökkentjük a szénhidrátbevitelünket.

Akik ajánlják az omega 3 illetve 6 zsírsavakat azért mert esszenciálisak, de nem tartják szükségesnek a szénhidrátok bevitelét mert azok meg nem esszenciálisak elképesztő módon félreértelmezik az emberi test működését, és az esszenciális fogalmát. Néhány cikket olvasva azt gondolnánk, hogy gyors halált fogunk halni ha azonnal be nem rendelünk egy adag halolajat és pár olajos magvat, de ennek majdhogy nem az ellenkezője igaz.

A többszörösen telítetlen zsírsavak esszencialitása erősen kérdéses, mivel a régi kutatások amik ezt bizonyították különféle problémákkal rendelkeztek. (R) Akkoriban még nem ismerték a többi esszenciális mikrotápanyagot, és azokat a hiánybetegségeket amikhez vezet a nem megfelelő bevitelük. Később kutatók képtelenek voltak megismételni az eredeti kutatásokat patkányokon, ami állítólag esszenciális zsírsav hiánybetegséghez vezet. Érdekes módon azt a betegséget amit esszenciális zsírsav hiánybetegségnek neveznek, visszafordította ha az állatoknak zsírmentes májat adtak, ami arra utal, hogy valójában vitamin és ásványi anyag hiánybetegségről volt szó.

Felnőttek esetében az esszenciális zsírsav hiányt még zsírmentes étrend esetén sem lehet kialakítani, William Brown 1938-ban önként jelentkezett, és 6 hónapon keresztül egy zsírmentes étrendet fogyasztott laboratóriumi körülmények között. Csak javult az egészsége ez idő alatt, a szöveteiben található többszörösen telítetlen zsírsavak mennyisége a felére csökkent, de semmi jelét nem mutatta az esszenciális zsírsavak hiányának, sőt egész életében tartó migrénje is megszűnt.

Ha azonban valóban esszenciálisak lennének számunkra a többszörösen telítetlen zsírsavak, és adott mennyiségen pozitív hatásaik lennének, akkor is főleg a negatív hatásaikkal kellene foglalkoznunk, mivel gyakorlatilag nem lehet olyan étrendet fogyasztani ami ne tartalmazna megfelelő mennyiséget belőlük, abban a mennyiségben pedig amiben az emberek fogyasztják őket elképesztően károsak.

Korrupció a modern tudományban

A tudományos kutatásokat olvasva, és a híreket figyelve úgy tűnhet, mintha halolajat minden értelmes egészségtudatos embernek fogyasztania kellene, semmi káros hatásuk nincs. Azok a kutatások amik a negatív hatásaikról számolnak be is tartalmaznak olyan mondatokat mint ez: „Persze tudjuk, hogy az omega 3 zsírsavaknak mennyi pozitív hatása van” valószínűleg azért rakták ezeket a mondatokat a cikkbe, hogy a folyóiratok publikálják őket.

Így volt ez azonban a növényi olajok esetében is, amiket évtizedeken keresztül úgy hirdettek mint szívbarát olajokat, amik az állati zsíroknál jóval egészségesebbek és segítenek megelőzni a szív- és érrendszeri betegségeket, annak ellenére, hogy valójában a fő okozói. Úgy tűnik azonban, hogy az emberek nagyrészét ez nem zavarta, és boldogan vetik alá magukat az újabb kísérletnek.

Fontos észben tartani, hogy a tudomány egyáltalán nem független a különféle ipari érdekektől, pénzük főleg a cégeknek van és ők lobbisták által olyan kutatásokat szponzorálnak amik kizárólag a termékük pozitív hatásait próbálják igazolni. Ha egy kutató ellentmond a hivatalos álláspontoknak és olyan kutatásokat akar közölni, ami esetlegesen jelentős pénzügyi kárt okozna különféle iparágaknak vagy cáfolná a hivatalosan elfogadott tudományos álláspontot, akkor a tudományos folyóiratok nem fogják leközölni, és az intézmény megszakítja a kutató további kutatásai finanszírozását.

A tudomány lényegében ugyanolyan korrupt mint a többi intézmény, annak ellenére, hogy jó esetben a tudósoknak nem szabadna elfogultnak lenniük, valójában szinte minden esetben azok, mert a megélhetésük a tét. A tudománynak mint minden más intézménynek a kapitalizmusban a pénz és a profit az elsődleges szempont nem az objektivitás, mivel ez szükséges az intézmény fennmaradásához.

A mai tudomány azt a képet festi magáról, hogy tévedhetetlen és bárki aki megkérdőjelezi az állításait az ostoba és tudatlan. A táplálkozástudomány esetében, ha kiderülne, hogy legtöbben jobban járnának ha az ellenkezőjét tennék annak mint amit hivatalosan ajánlanak, hamar egyértelművé válna, hogy az ajánlások mögött ipari érdekek állnak, nem valós tudományos bizonyítékok. Ha az emberek emiatt egyre kevésbé bíznának a modern tudományos intézményekben, akkor az elvesztené a támogatást amit kap az államtól, így egy adott téves hipotézist még akkor is fenn kell tartani, ha már bizonyos, hogy téves, pláne ha ez elősegíti különféle termékek és drogok árusítását. Ezen kívül még ott van a különféle félbolond idős professzorok presztízse, akiknek az elméleteit nem „illik” megkérdőjelezni, életük során. Max Planck tökéletesen összefoglalta ezt a jelenséget egy mondatban:”A tudomány lassan halad, mindig egy-egy temetés által.”

Halolajak, omega 3 zsírsavak káros hatásai

Ha meg akarjuk érteni, hogy miért lehetnek károsak számunkra az omega 3 zsírsavak akkor el kell felejtenünk a különféle kifejezést, ami csak összezavar minket és nincs valójában jelentése. Ilyenek az esszenciális zsírsavak, jó zsírsavak, rossz zsírsavak stb.

Ami számít, az a zsírsavak típusa, és ez független attól, hogy növényi vagy állati zsírokról van szó. Az omega 3 zsírsavaknak más hatása van mint az omega 6 zsírsavaknak, de a fő probléma velük ugyanaz, a bennük található kettős kötések miatt sérülékeny a molekula szerkezetük, reakcióba lépnek oxigénnel, lipid peroxidációt és egyéb káros folyamatokat okoznak. Mivel az omega 3 zsírsavak általában több kettős kötéssel rendelkeznek mint az omega 6 zsírsavak, így sokkal sérülékenyebben náluk, és hamarabb oxidálódnak. A legsérülékenyebb a zsíros tengeri halakban található hat kettős kötést tartalmazó DHA.

Sokan az eszkimókat hozzák fel példának arra, hogy az omega 3 zsírsavak védenek a szív- és érrendszeri betegségtől, illetve, hogy egészséges a nagy mennyiségű zsíros tengeri halfogyasztás. Egy kutató megpróbálta mimikálni az eszkimó diétát és 100 napon keresztül fókazsírt és makrélát evett. A lipid peroxidációs melléktermékek a vérében a normális érték 50-szeresére emelkedtek és a spermiumszáma a nullára csökkent. (Sinclair, H., Prog. Lipid Res. 25: 667-72,
History of EFA and their prostanoids) Az eszkimók a többi tradicionális populációhoz hasonlóan rendszeresen fogyasztották a különféle állati szerveket. Mivel az eszkimók alapanyagcseréje jóval magasabb volt mint az átlag Nyugati emberé, és nem voltak elhízva, az étrendjük tartalmazhatott valamit, ami gyorsította az anyagcseréjüket. A halfej tartalmazza az állat pajzsmirigyét és sok pajzsmirigy hormont, ami valószínűleg védte az eszkimókat a magas t. telítetlen zsírbevitelük káros hatásaitól.

A halolajak sok szempontból jobbak mint a növényi olajak, egyrészt sokkal kisebb mennyiségben tartalmaznak t. telítetlen zsírsavakat mint a növényi olajak, másrészt a növényi olajokkal ellentétben hasznos tápanyagokat is tartalmaznak, például zsírban oldódó vitaminokat, és a zsíros halak fogyasztása esetén hasznos ásványi anyagokat.

Rengeteg kutatás található a halolajak pozitív hatásairól, de általában a kontroll csoport nem egy alacsony zsírtartalmú étrendet, vagy alacsony t. telítetlen zsírsavtartalmú étrendet kap, hanem növényi olajokat, ezen kívül rengeteg egyéb faktor sem derül ki a kutatásból, mint már említettem néhány halolajban sok A és D vitamin található, ezeket a kontroll csoportoknak is biztosítani kéne más forrásból, de ez általában nem történik meg. A halolaj az elmúlt években milliárd dolláros üzletté nőtte ki magát, így a potenciális káros hatásokat igyekeznek a szőnyeg alá söpörni.

Azok a félbulvár cikkek amik az omega 3 zsírsavak pozitív hatásairól írodtak, lényegében felsorolják az összes főbb betegséget, mint következményét az omega 3 zsírsav hiánynak, de nincs bizonyítékuk arra, hogy ez a hiány létezne, vagy, hogy mennyi omega 3 zsírsav lenne szükséges ahhoz, hogy ne alakuljon ki. Általában az a vége, hogy ajánlják a halolajak fogyasztását (amit gyakran ők árulnak) úgy, hogy az étrendről nem is beszélnek.

Az omega 3 zsírsavaknak két okból van gyulladáscsökkentő hatása, egyrészt az omega 6 zsírsavakkal versenyezve csökkentik a linolsav és arachidonsav prostaglandinokká történő átalakítását, amik erősen gyulladáskeltő hatásúak. Másrészt rendkívül immunszuprresszívek. (R) Bármi ami immunszupresszív hosszú távon jelentősen megnöveli a krónikus fertőzések és rák kockázatát, és ez igaz az omega 3 zsírsavakra és halolajakra is.

Egy zsírsav minél több kettős kötést tartalmaz, annál hajlamosabb a lipid peroxidációra, az alábbi ábrából jól látható, hogy a növényi omega 3 zsírsav, az alfa-linolsav, és főleg a hat kettős kötést tartalmazó docosahexán-sav még a növényi magolajakban található linolsavhoz képest is jóval gyorsabban oxidálódik. Az E vitamin részben védi a többszörösen telítetlen zsírsavakat az oxidációtól, (R) ezért is található nagy mennyiségben az olajos magvakban, de önmagában az E vitamin szedése nem sokat segít ha valaki nagy mennyiségű többszörösen telítetlen zsírsavat fogyaszt. Az E vitamintól függetlenül jelentősen nőni fog a lipid peroxidáció a szervezetben. (R)

A lipid peroxidációnak és lipid peroxidációs melléktermékeknek jelentős szerepük van az összes degeneratív betegség kialakulásában. A lipid peroxidáció elősegíti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. (R, R1) A daganatos megbetegedéseket (R, R1) és az Alzheimert is. (R) Fontos, hogy valaki minél magasabb zsírtartalmú étrendet fogyaszt, általában annál nagyobb mennyiségben fog többszörösen telítetlen zsírsavakat is fogyasztani, mivel minden zsírforrás tartalmazza őket valamilyen mennyiségben.

Ha valaki például alacsony szénhidráttartalmú paleo étrendet fogyaszt és csirke, sertés illetve kacsazsírból viszi be a zsírjai nagy részét és ezen kívül sok zsíros halat eszik, akkor könnyen lehet, hogy több többszörösen telítetlen zsírt fogyaszt, mint előtte Nyugati étrenden. Szerintem részben ez az oka annak, hogy sokaknak szörnyű a testkompozíciója, (nulla izomtömeg, magas testzsír%, puffadt, arc, végtagok) annak ellenére, hogy szigorú paleo étrendet követnek évek óta.

A megnövekedett lipid peroxidáció károsítja a szervezet antioxidáns rendszerét, ez a károsodás megfigyelhető a degeneratív betegségekben. (R, R1, R2, R3, R4, R5)

Az omega 3 zsírsavak a több kettős kötésükből adódóan a növényi olajokhoz képest is növelik a lipid peroxidációt. (R) Ebben a kutatásban a kukoricaolajhoz képest (ami jelentősen növeli a szív- és érrendszeri betegségeket és 60%-a omega 6 linolsav (R)) az omega 3 zsírsavak jelentősen növelték a lipid peroxidációt.

Annak ellenére, hogy az omega 3 zsírsavak főleg nagyobb dózisban rövid távon csökkentik a gyulladásos megbetegedések tüneteit (R, R1), a hosszú távú káros hatásaik miatt szerintem nem érdemes őket alkalmazni, mivel jelentősen növelik a lipid peroxidációt és így hosszú távon pont elősegítik azokat a gyulladásos betegségeket, amiknek a megelőzésére szedik őket. (R) A gyulladásos megbetegedések megszüntetésére fontos az omega 6 zsírsavak drasztikus csökkententése, de rengeteg omega 3 zsírsavval kompenzálva csak tovább rontunk a problémán. Az omega 3 zsírsavak esetén sok kutatás csak viszonylag rövid ideig tart, így a hosszú távú káros hatásokról semmit nem árul el.

A legtöbb embernek jelentős mennyiségű többszörösen telítetlen, főleg omega 6 zsírsav van raktározva a zsírszövetében. Részben ezért képtelenek sokan lefogyni, mivel amint a kalóriadeficit hatására elárasztják a véráramot a t. telítetlen zsírsavak, jelentősen nő az oxidációs stressz, károsodik a pajzsmirigy funkció és a glükóz anyagcsere. (R, R1) Részben ennek következménye az, hogy diéta alatt sokan szörnyen érzik magukat, de az egyetlen megoldás erre, a raktározott többszörösen telítetlen zsírsavak szintjének csökkentése, amit el lehet érni a többszörösen telítetlen zsírbevitel minimalizálásával vagy az össz zsírbevitel csökkentésével. (R)

Omega 3 zsírsavak, halolajak immunszuppresszivitás, és a rák

A gyulladáscsökkentő anyagok szinte minden esetben immunszuppresszívek, mivel a gyulladást az immunrendszer okozza. A kortizol hormon szintén immunszuppresszív hatású, ezért alkalmazzák különféle gyulladásos betegségek esetén. (R)

Bármi ami immunszuppresszív az hosszútávon növeli a krónikus fertőzések illetve a rák kockázatát, mivel csökkentik az immunrendszer aktivitását.

A többszörösen telítetlen zsírsavak, különösen az omega 3 zsírsavak és azon belül is a halolajakban található EPA és DHA, immunszuppresszív hatásúak. (R, R1, R2, R3, R4)

Az omega 3 zsírsavak és halolajak a növényi magolajoknál is jobban elősegítik a rák kialakulását, míg a telített és egyszersen telítetlen zsírsavakban gazdag zsírok illetve közepes szénláncú zsírsavak (MCT-k) nem. (R, R1, R2, R3, R4)

Az Omega 3-6 zsírsavak optimális bevitele, Omega 3-6 arány

Semmi bizonyíték nincs arra, hogy létezne optimális aránya az omega 3 illetve 6 zsírsavaknak, a különböző egészséges tradicionális populációk étrendjének az omega 3-6 zsírsav aránya 4-1, től 1-4-ig terjedt.

A Nyugati étrend fő problémája nem a felborult omega 3-6 arány, hanem az elképesztő mennyiségű oxidált omega 6 zsírsav amit a növényi olajokban sült ételekből, magokból, mogyorófélékből, gabonákból illetve bizonyos állati zsírokból visznek be az emberek.

Erre csak egy megoldás van, mégpedig az omega 6 zsírsavak bevitelének drasztikus csökkentése. Idővel ha valaki főleg telített-egyszeresen telítetlen zsírsavakban gazdag ételeket fogyaszt, akkor a zsírszövetének az aránya is átalakul. Ugyanezt lehet elérni alacsony zsírtartalmú étrendel, mivel a szénhidrátokat kizárólag telített/egyszeresen telítetlen zsírsavakká tudjuk alakítani.

A nagy dózisú halolaj illetve omega 3 bevitel nem segít a magas omega 6 bevitelen, sőt tovább rontja a helyzetet, mivel tovább fokozza a lipid peroxidációt és egyéb degeneratív folyamatokat.

Majdnem minden étel tartalmaz omega 3 illletve 6 zsírsavakat valamilyen mértékben, így nem lehet egy olyan étrendet kialakítani ami mentes lenne ezektől a zsírsavaktól. Ami fontos az az, hogy minél kevesebbet vigyünk be belőlük, illetve, hogy a bevitt zsírok főleg telített és egyszeresen telítetlen forrásokból származzanak.

Halolaj, omega 3-6 kiegészítők

Aki omega 6 tartalmú olajokat külön javasol táplálék kiegészítésként mint az Okos Étrendben, annak teljesen elment az esze. Senkinek sincs hiánya belőlük, mindenki legalább a tízszeresét viszi be a szükséges mennyiségnek. Ezek az olajok ráadásul nagyon gyorsan romlanak szobahőmérsékleten, vagy a véráramban, így lényegében egy nagy adag avas zsírt tartalmaznak, ami csökkenti a szervezet antioxidáns rendszerét, lipid peroxidációt és egyéb degeneratív folyamatokat okoz.

A halolajak nagy része köszönhetően a még sérülékenyebb zsírsav szerkezetüknek teljesen oxidálódnak a gyártási folyamat illetve szállítás során, vagy még előtte. Szobahőmérsékleten vagy a véráramban az EPA és DHA zsírsavak hihetetlenül gyorsan oxidálódnak. A jobb minőségű halolaj termékek már tartalmaznak hozzáadott E vitamint, de ez sem nyújt megfelelő védelmet a nagy dózisú többszörösen telítetlen zsírsav tartalmukkal szemben. (R)

Ha valaki napi pár gramm halolajat szed, de egyébként alacsony a t. telítetlen zsírbevitele, annak nem lesz túl sok negatív hatása, pláne ha étrendje főleg telített és egyszeresen telítetlen zsírsavakból áll, mivel a mennyiség az ami elsősorban számít. Aki nagyobb izomtömeggel rendelkezik, annak jóval kevésbé károsak a többszörösen telítetlen zsírsavak, mivel az izmok hamar oxidálják őket, és így nem gyülemlik fel a szervezetben. Erős gyulladásos panaszok esetén, talán létjogosultsága van a halolaj szedésének, de kizárólag kis dózisban, rövid ideig. Ha valaki nem változtat az étrendjén, csak elkezd halolajat szedni, az csak ártani fog magának.

Már rengetegszer hallottam, hogy manapság lehetetlenség bevinni kellő mennyiségű omega 3 zsírsavat, az étrendünk által, ezért kell halolajat szednünk. Ugyanezt egyébként a vitaminok és ásványi anyagok esetében is sokszor hallani, de ennek mégis milyen alapja van az omega 3-ak esetében? Rengeteg egészséges populáció létezett akik nem fogyasztottak tengeri halakat, és legtöbbnek alacsony volt a többszörösen telítetlen, így az omega 3 zsírbevitele is. Akik azt állítják, hogy nem lehet elég omega 3 zsírsavat bevinni étrendből azok vagy halolajat árulnak, vagy nincsenek tisztában a negatív hatásaikkal.

Nincs szükségünk omega 3-6 kiegészítésre, a szükséges kis mennyiséget be tudjuk vinni húsból, tojásból, vagy tejtermékekből. Ha 1-2 hetente eszünk tengeri halat vagy egyéb tengeri ételeket, akkor biztosan beviszünk elég EPA-t és DHA-t is. Ha napi rendszerességgel eszünk lazacot, nagy mennyiségű halolajat, és mellé magokat, mogyoróféléket, zsíros húsokat akkor tapasztalhatjuk a magas többszörösen telítetlen zsírsav bevitelből származó mérgezést.