Halolajak: Rosszabbak mint a növényi olajak?

A halolajipar az elmúlt években milliárd dolláros üzletté nőtte ki magát. Orvosok, táplálkozási tanácsadók, fitness edzők és az egészség iránt érdeklődő átlagemberek nagy része egyetért abban, hogy halolajjal minden egészségtudatos embernek érdemes lehet kiegészíteni az étrendjét. 

Rengeteg tudományos kutatás készült velük kapcsolatban, és sok közülük pozitív eredményekről számolt be. Amelyek nem találtak pozitív hatást, azok is legtöbbször megállapították, hogy negatív hatásuk biztosan nincs. 

Szendi Gábornak is több bejegyzése szól az omega 3 zsírsavak pozitív hatásairól, és nemrég Szabó Gál Bence facebook oldalán azt olvastam a gyerekeknek javasolt táplálékkiegészítők cikkében, hogy szerinte nem lehet túladagolni a halolajat. “Ez kb 1 teáskanálnyit (2-3ml-t) jelent. Többet is adhatunk nyugodtan, ártani nem tud.”

Mindkettőjüknek nagyon jó bejegyzései vannak, a legtöbb dologban egyetértünk, és biztos vagyok benne, hogy a legjobbat akarják az olvasóiknak. A halolajakkal kapcsolatban azonban nem értek egyet velük.

Azok az emberek, akik valamilyen okból megkerestek, szinte kivétel nélkül szednek halolajat, rengetegen használják Magyarországon is, ezért ismét írnom kell róluk.

A legtöbben azért szedik, mert “esszenciálisak”, elvileg segítenek megelőzni a szív- és érrendszeri és egyéb degeneratív betegségeket, csökkentik a gyulladást, segítenek egyensúlyba hozni az omega-6 zsírsavakban gazdag nyugati étrendet, javítanak a bőr, ízületek minőségén és a mentális teljesítőképességen. Továbbá megint csak elvileg szükségesek a normális agyfejlődéshez és terhességhez. Annak ellenére, hogy ezekről mennyien meg vannak győződve, egyikre sincs túl sok bizonyíték.

Tényleg olyan hasznosak a halolajak?

A halolajakat először szív- és érrendszeri betegségek esetén kezdték alkalmazni, és míg korai kutatások hatására úgy tűnt, nagyon hasznosak, egyre több kutatás bizonyítja, hogy jelentősen túlértékelték őket, és valójában nem előzik meg a szívbetegségeket. 

Több viszonylag új meta-analízis (több kutatást elemző kutatás) azt találta, hogy a halolajak nem előzik meg a szívinfarktust, és nem csökkentik a szívbetegségek következtében történő elhalálozást. Így megállapították, hogy nincs megfelelő bizonyíték arra, hogy érdemes lenne halolajat szedni szívproblémák esetén. (R1, R2, R3, R4)

Rövidebb időtartamú kutatások megállapították, hogy hatástalanok szívritmuszavar kezelésében. (R5, R6, R7)

A legtöbb kutatás amit végeztek a halolajakkal történő kiegészítés szív- és érrendszeri betegségekre gyakorolt hatásáról, nem talált semmilyen pozitív hatást. Mivel a legtöbb kutatást csak rövid ideig végezték, így negatív eredményeket sem találtak.

Egy kutatás viszont azt találta, hogy a halolajjal történő kiegészítés megnövelte a hirtelen elhalálozást. (R8)

Halolajakat kettes típusú cukorbetegség esetén sem érdemes fogyasztani, legjobb esetben hatástalanok, de van pár kutatás ami azt találta, hogy inzulinrezisztenciát és magasabb vércukorszintet eredményezhetnek. (R9, R10)

Hosszú távon degeneratív betegségeket okoznak?

A halolajokkal az a gond, hogy a bennük található zsírsavak – hasonlóan a növényi olajokban lévő omega 6 zsírsavakhoz – nagyon sérülékenyek. Gondoljunk bele, a növényi olajokban lévő linolsav ami két kettős kötéssel rendelkezik és az alfa-linolénsav ami hárommal, szobahőmérsékleten, vagy fény hatására rendkívül gyorsan oxidálódik, ha pedig sütünk velük, vagy az oxigéndús vérbe kerül, akkor meg pláne. Mit gondolunk, az EPA ami 5 kettős kötéssel rendelkezik és a DHA ami 6-tal, az milyen gyorsan oxidálódik hasonló körülmények között?

A halolajak (EPA, DHA) előnye, hogy csökkentik az omega 6 zsírsavak hatására keletkező gyulladáskeltő prosztaglandinok előállítását, és immunszupresszívak, (R11, R12, R13, R14, R15) amik által érezhető javulást hozhatnak különféle gyulladásos problémák esetén, ennek viszont hosszútávon ára van.

Bármi, ami immunszupresszív és fokozza a lipid peroxidációt, az növeli a rák kialakulását, és míg az embereken végzett kutatások a halolajakkal vegyes eredményeket találtak ilyen téren, nem voltak elég hosszúak ahhoz, hogy dokumentálható legyen, hogy elősegítik-e a rákot.

Az állati modellek viszont egyértelmű eredményeket találtak. A halolajak elősegítik a daganatok kialakulását, növekedését és az áttéteket. 

Ebben a kutatásban (R16) rákos sejteket ültettek patkányokba, majd három csoportra osztották őket, az egyik halolajat, a másik növényi olajat, a harmadik zsírmentes diétát kapott. Ezek után 1-3 hét elteltével felboncolták őket. Egy hét elteltével a halolaj hatására 7-szer akkora volt az áttétek növekedése (méretükben és számukban), mint a zsírmentes diéta esetén, míg a növényi olajnak itt még nem volt hatása. Három héttel a beültetés után a halolaj hatására 10-szer annyi áttét keletkezett, amik 1000-szer akkorák voltak mint a zsírmentes diéta hatására, a növényi olaj esetén 4x annyi áttét keletkezett amik 500-szor akkorák voltak.

Itt pedig (R17) azt állapították meg, hogy az előző kutatásban a halolaj csoportban azért nem keletkezett sztróma a daganat körül, ellentétben a zsírmentes diétával és növényi olaj csoporttal, mert olyan gyorsan nőttek a daganatok és keletkeztek az új áttétek, hogy nem volt erre idő.

Ez a kutatás (R18) halolajat, növényi olajat, marhafaggyút és zsírmentes diétát hasonlított össze egerekben. Az eredmény ugyanaz, a halolaj csoport esetén keletkezett a legtöbb áttét, míg a zsírmentes diéta és marhafaggyú csoportban a legkevesebb.

A telített zsíroknak, hasonlóan a zsírmentes diétához, a növényi olajokkal és halolajjal ellentétben nincs negatív hatásuk a daganatok kialakulása szempontjából. (R19

Persze ezek a kutatások nagyobb dózisú halolajat alkalmaztak, mint amit emberekre vetítve legtöbben normális körülmények között fogyasztanának, de hosszú távon már nem elhanyagolható a hatásuk, és pont ez az, ami hiányzik a tudományos irodalomból, mivel etikátlan lenne évtizedekig megfigyelés alatt tartani embereket, és addigra már egyébként is több millióan fogyasztanák.

Nem árt, ha tanulunk a történelemből, és nem felejtjük el, hogy alig pár évtizede még a margarint ajánlották a vaj helyett, növényi magolajokat az állati zsírok helyett mint egészséges alternatívát. Hány embernek károsodott az élete, vagy halt meg ennek a javaslatnak a hatására? Ettől függetlenül úgy látszik, ez nem tántorította el az embereket attól, hogy ismét alávessék magukat a következő egészség kísérletnek.

Halolajgyártás során és utána keletkező problémák

Mint már említettem, a halolajakban található EPA és DHA zsírsavak olyan sérülékenyek, hogy a legkisebb hő, levegő vagy fénnyel történő érintkezés hatására károsodhatnak. Az oxidált többszörösen telítetlen zsírsavak azok, amik felelősek a szív- és érrendszeri betegségekért, megnövekedett lipid peroxidáció okozta károkért. A többszörösen telítetlen zsírsavak oxidációs melléktermékei az összes degeneratív betegségben szerepet játszanak. 

Egyre több kutatás vizsgálta a piacon kapható halolajkészítményeket, és azt találták, hogy oxidált (avas) zsírsavakat tartalmaznak, és kevesebb EPA és DHA-t mint ami fel van tüntetve a terméken. (R20, R21, R22

Ez egyáltalán nem meglepő annak tudatában, hogy milyen módszerekkel nyerik ki a halolajat. Gondoljunk bele, min megy keresztül, amíg eljut a kapszulákba és üvegekbe, és mennyi ideig áll a polcokon, mire elfogyasztjuk! Pár éve elég nagy vihart kavart, amikor kiderült, hogy a Weston A. Price alapítvány és egyéb paleoguruk évekig megavasodott olajat árultak szerencsétlen olvasóiknak. Többen kórházba kerültek emiatt és szívbetegséget kaptak. (R23)

Tekintve, hogy milyen sérülékenyek ezek a zsírsavak, feltételezhető, hogy minden piacon kapható termék tartalmaz oxidált zsírsavakat valamilyen mennyiségben.

Miután ezek kiderültek, most már egyre többen írják, hogy termékeik tökéletesen tiszták, E vitamint adnak hozzájuk és állítják, hogy bevizsgálás után sem voltak kimutathatóak oxidált zsírsavak. Sajnos én nem látom ezeknek a vizsgálatoknak az eredményét a honlapokon, ahogy arra sem látok bizonyítékot, hogy azzal, hogy utólag E vitamint adnak az olajhoz, minden probléma megoldódna.

Bizonyos halolajak ezen kívül nehézfémeket vagy zsírban oldódó környezeti méreganyagokat is tartalmazhatnak. (R24)

Ne szedjünk halolajat? Mi lesz az omega 3 bevitellel?!

Én nem akarom senkinek megmondani, hogy mit csináljon, kivéve, ha kikéri a véleményemet. Azt ajánlom mindenkinek, hogy hozza meg a saját döntését a rendelkezésére álló információk alapján.

Szerintem a halolajak pozitív hatásai erősen túlértékeltek, és sok esetben egyéb mikrotápanyagok pl. A és D vitamin lehetnek felelősek azért a kis pozitív hatásért is, amit okoznak, nem az omega 3 zsírsavak. 

Ezt jól bizonyítja, hogy több kutatás találta a halfogyasztást pozitívnak, mint a halolaj fogyasztást. Azt senki nem vitatja, hogy a tengeri halak hasznos mikrotápanyagokat tartalmaznak, amikből a legtöbb ember valószínűleg nem visz be eleget az étrendje során.

Rövid szénláncú omega-3 zsírsavakat (alfa-linolénsav) nagyon könnyen beviszünk az étrendünk által, és sok esetben ez elég lehet, hogy biztosítsa az EPA és DHA szintézist. Aki biztosra akar menni, az jobban jár, ha heti egyszer eszik kisméretű zsíros tengeri halat (nem növényi olajban tárolt), mint ha halolajat szed, mivel ezek egyéb hasznos tápanyagokat is biztosítanak.

Ha valaki szed halolaj kiegészítőket, szerintem jó, ha nem alkalmaz nagy dózist, vagy csak nagyon rövid ideig, és az étrendje nagyon kevés egyéb többszörösen telítetlen zsírsavat tartalmaz, viszont sok telített zsírt és szénhidrátot. E-vitamint érdemes lehet egy időben használni, hogy csökkentse az esetleges oxidációs károkat, ezáltal minimalizálhatja a hosszú távú negatív következményeket.

Ti szedtek halolajat? Mi a véleményetek? Kérlek írjátok le a kommentekben, és ha tetszett a cikk, osszátok meg az ismerőseitekkel.

23 Comments

  1. Köszi, Máté, én is már többször olvastam negatív hatásokról, majd lehet, hogy megkeresem a linkeket. Én ugyan eszek halolajat, de nem sokat.
    “Rövid szénláncú omega-3 zsírsavakat (alfa-linolénsav) nagyon könnyen beviszünk az étrendünk által”…..itt mire gondolsz, mikor ezt írod? Mivel viszünk be, ha nem hallal?

    Másik: Egy belgyógyász doki cikke:
    https://drtihanyi.com/betegsegek/emesztes/a-magas-zsirtartalmu-taplalkozas-hatasa-a-majmukodesre?fsc=4

    Most ebben keverte a telítetett a t. telítetlennel, elég slendrián, de kérdésemre ezt válaszolta:
    “A rövid szénláncú, telített zsírsavak jók, a hosszúak nem. Az egyszeresen telítetlen zsírsavak jók. A többszörösen telítetlen zsírsavak is jók, de ezekből hő vagy hidrogénezés hatására transz zsírsavak keletkeznek.”

    Szeretném tudni, hátha te tudod, miben vannak rövid szénláncú telített zsírsavak (milyen kaják, pl. vaj? marhafaggyú? ) és miben hosszúak, amik szerinte nem jók. Mert erre már nem válaszolt.
    Megmondom őszintén, egy kicsit még mindig tartok a telítettektől, mert 30 éve magas az összkoleszterinem….sőt, több.

    • Az alfa-linolénsav az a növényekben található omega 3 zsírsav, amiből elő tudjuk állítani a DHA-t és EPA-t. A halakban ezek már alapból ebben a formában találhatóak. Nem értem miért ne lennének jobbak a hosszú szénláncú telítettek szerinte (valószínűleg alap orvosi dogma, hogy szívinfarktust okoznak, mikor nem) a rövid szénláncú telítettek kókuszolabaj és trópusi olajokban gazdagok, vaj is tartalmaz egy keveset, a hosszúak pedig főleg állati zsírokban tejzsírban, és kis mennyiségben növényi olajokban. Nem jó eszerint beosztani, hogy “jó” vagy “rossz”, pl a többszörösen telítetlenek jók nagyon kis mennyiségben, abban amiben legtöbben manapság fogyasztják erősen mérgezőek hosszú távon. A telített zsírsavak nem okoznak magas koleszterint önmagukban, pajzsmirigy alulműködésben szenvedsz? Ha igen ez okozza a magas koleszterint. Maszáj törzs lakosai több telített zsírt ettek mint bárki a földön és rendkívül alacsony volt a koleszterinjük.

  2. “A telített zsírsavakat tartalmazó állati zsírok növelik a koleszterin
    koncentrációját, míg a telítetlen zsírsavakat tartalmazó növényi olajok csökkentik. ”
    “zsírokból a napi energiabevitel 15-30%-a származzék

    a telített zsírsavak aránya e teljes energiabevitelnek legfeljebb 10%-át, az egyszeresen telítetlen zsírsavaké 12%-át, a többszörösen telítetlen zsírsavaké 6-8%-át tegye ki, ”
    http://www.ohki.hu/ohki_archivum/tevekenysegunk/hazai_kutatasok/zsirsav.pdf
    Írnak a halolajról is.

    • Nincs megadva tudományos referencia ami alátámasztaná ezt, de a növényi olajokhoz képest az állati zsírok növelhetik az össz koleszterint (LDL, és HDL is). Az össz koleszterin viszont nem jelent semmit, nem jó indikátora a szív- és érrendszeri betegségeknek, még az LDL se. Le lehet a koleszterinből vonni bizonyos dolgokat. A növényi olajokban lévő t. telítetlenek azért csökkentik valószínűleg mert oxidálják a koleszterint, amit aztán fehérvérsejtek bekebeleznek és ebből keletkezik a plakk. Ez az érelzáródás egyik fő oka. Miért kellene t. telítetlenekből 6-8%? Az én álláspontom a növényi olajokról szóló cikkben olvasható.

  3. Igen, tudom az álláspontodat. Érdekes amit mondasz, tehát ha a növényi olajok csökkentik a koleszterinszintet, az inkább rossz. Jól értem?
    Végül is ha több, mint 30 éve magas nekem, és még élek, nincs szívbetegségem, sem érelmeszesedésem, akkor tényleg nem lehet olyan nagy gond. Igen, alulműködik valamelyest a pm-em.
    A vaj, tejzsír, tejföl akkor hasznos?
    A növényi omega 3-at csak nagyon rossz hatásfokkal tudjuk átalakítani EPA-vá meg DHA-vá, tudod, ugye? Pl. lenmag meg ilyenek, azokkal nem sokra megyünk.

    • Nem azzal érdemes foglalkozni, hogy egy adott anyag csökkenti-e a koleszterint vagy nem, mivel az össz koleszterin nem sokat árul el, hanem, hogy milyen egyéb hatásai vannak, pl. növényi olajok hatására csökkenhet a koleszterin, csak szívbetegséget és hirtelen halált okoznak. Lásd: Rose Corn oil trial. A vaj, tejzsír, és egyebekről írtam egyéb cikkekben, igen szerintem hasznosak, de túlzásba lehet őket vinni. Igen rossz hatás fokkal alakítjuk át, szerencsére nagyon kevésre van szükségünk alapból felnőttként. Vagy te miért aggódsz ennyire az omega-3 bevitel miatt?

  4. Kedves Máté!
    Köszi a gyors választ, igen, most újra elolvastam a “zsíros” cikkeidet, :), látom, hogy a vaj, tejföl jó, persze, egyiket sem szabad túlzásba vinni (na én aztán nem viszek semmi kaját túlzásba). Sajnos csak boltit tudok venni ezekből, de tudok házitejet, annak nagyon finom a tejfölje.
    Ja, nem aggódom én az omega 3 miatt, csak említettem, hogy már nagyon akar valaki, a növényi nem a legjobb forrás. Csak azért kérdeztem, mert ezt írtad a cikkben:
    ““Rövid szénláncú omega-3 zsírsavakat (alfa-linolénsav) nagyon könnyen beviszünk az étrendünk által”…..itt mire gondolsz, mikor ezt írod? Konkrétan milyen étellel viszünk be?

  5. Hát bocs, én nem tudom, miben van omega 3, illetve hát amennyit tudok, a zsíros hal, lenmag, chia mag, dió, marhahús. De hát ezeket nem eszik mindennap az ember. Ezen kívül?

    • Igen ezekben nagyon sok van, (kivéve marhahús), de legtöbb ételben, zöldségben, tojásban stb. megtalálható kis mennyiségben. Ha aggódsz az omega 3 bevitel miatt, heti 1x tengeri étel messze a legjobb forrás, ezáltal biztosítasz egyéb tápanyagokat is.

  6. Jó, köszi, akkor ezek szerint elég az a kis mennyiség, amit ezekből biztosítunk, tojást majdnem mindennap eszem, házit, zöldséget is, úgy hogy nem aggódom. 🙂

  7. Máté, itt kérdezem meg, mert a zsírokról is van szó, mi a véleményed a pálmaolaj/zsírról? Összetétel alapján elfogadható? Végül is nagy része telített zsírsav, mint a kókuszzsíré, mit tudsz róla, nagyon rossz választás? Nem is tudom, pontosan, milyen az összetétele, mennyi az egyszeresen/többszörösen telítetlen, stb.
    Tudom, persze hogy környezetvédelem meg őserdők, direkt nem is veszek, de ha mégis van valamiben (késztermék), elfogadható? Hidrogénezni csak a telítetlen részét tudják, tehát az nem akkora gond.

  8. Köszi, és akkor? Konklúzió? Talán még sem annyira rossz akkor. Majd megnézem én is az összetételét. És mi a nagyobb gond?

  9. https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1lmaolaj
    Nem bírom kihámozni, hogy akkor most ehető vagy nem.
    Itt Márti is írt róla. Mit gondolsz?
    http://paleovital.hu/?p=10617

  10. Dehogynem jó :-), persze, hogy jó, csak mégis, ha kis mennyiségben van valamiben, gondoltam, még sem annyira rossz, mint a tömény növényi olajok, pláne napraforgó meg hasonlók, Direkt nem veszek pálmazsírt, az biztos.

  11. És köszi, hogy meggyőztél a kókuszzsírról, most már bátrabban eszegetem, amúgy nagyon szeretem az ízét, de persze nem kilószám eszem (azt sem :)).

  12. Szia!

    A cikkhez tartozó hivatkozásokat nem találom.
    Betennéd lszi a cikk után.

    Köszi, Gábor

  13. Szia!

    A hivatkozásokat a cikkhez nem találom. Elküldenéd lszi?

    Köszi, Gábor

Leave a Reply to Messer Máté Cancel reply

%d bloggers like this: