Az első számú halálok a világon
Minden évben közel 18 millió ember hal meg szív- és érrendszeri betegségekben, ami több mint az összes rák együttvéve. (R)
Amikor meghalljuk a szív- és érrendszeri betegségek kifejezést, általában két szó jut eszünkbe: Telített zsírok és a koleszterin.
Koleszterin
Különböző cikkek illetve tv műsorok belénk nevelték, hogy a koleszterin káros, és az egyetlen funkciója, hogy szívinfarktust okozzon. A valóság azonban az, hogy a koleszterin nem okoz szívinfarktust, valójában sokkal bonyolultabb szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségekben mint azt elsőre gondolnánk.
Persze ha megtanítják velünk, hogy a koleszterin egy nagyon káros anyag ami valószínűleg meg fog ölni, akkor meg sem lepődünk amikor meg kapjuk a “magas koleszterin” diagnózist, és büszkén szedjük be a koleszterin csökkentőt.
Az a jó a modern orvostudományban, hogy pontosan ugyanolyan korrupt mint minden más intézmény. Mivel már rég a gyógyszergyárak a valós irányítók, a megbízásukra előállhatnak különféle nem létező betegségekkel, mint a magas koleszterin.
A folyamat egyszerű, meghúznak egy határértéket amibe sokan beletartoznak, milliókat diagnosztizálnak vele, majd több milliárd dollárt keresnek évente azon, hogy csökkentik a szintjét a vérben mérgező drogokkal, amiknek szörnyű mellékhatásaik vannak.
Pár dolog amiért szükségünk van a koleszterinre:
A koleszterin sejt membránjaink építő eleme, szükséges a szteroid hormonok előállításához, és immunfunkciókat is ellát. A májunk és sejtjeink állítják elő, attól függetlenül, hogy mennyit fogyasztunk. Koleszterin nélkül, életképtelenek lennénk.
Ezt jól bizonyítja a Smith–Lemli–Opitz szindróma, ami esetén a szervezet egy génmutáció miatt képtelen előállítani elég koleszterint. A legtöbb terhesség esetén az SLOS-ben szenvedőket abortálják, de abban a rikta esetben amikor megszületik a magzat, különféle csont és arcszerkezeti deformációk alakulnak ki. Ezen kívül súlyos emésztési gondok, autizmus, hiperaktivitás, egyéb mentális és viselkedése problémák és agresszivitás jellemzi. Ha a koleszterin hiánya ilyen komoly problémákhoz vezet, akkor felmerül a kérdés, miért csak negatív dolgokat hallani róla?
Az étrendünk által bevitt koleszterin kis százalékát szívjuk fel, a testünkben található koleszterin nagy részét saját testünk állítja elő. A vérünk koleszterinszintje szigorúan szabályozott, és nagyon keveset árul el a szív és érrendszerünk állapotáról.
A koleszterin hidrofób, ami azt jelenti, hogy nem oldódik vízben, ezért lipoproteinekre van szükség ahhoz, hogy a vérünkben szállítsuk.
Nincs jó vagy rossz koleszterin, ez egy lebutított valóságtól igen távol álló besorolási mód. Különböző típusú lipoproteinek vannak, amik a koleszterint szállítják. Minden koleszterin és lipoprotein jó, mivel szükségünk van azokra a funkciókra amiket ellátnak. Az LDL részecskék elszállítják a koleszterint a májunkból a szöveteinkbe, míg a HDL részecskék a koleszterint eltávolítják a vérünkből és visszaszállítják a májba.
Azért mondják az LDL koleszterint rossznak, míg a HDL-t jónak, mivel az érelzáródást a hivatalos álláspont szerint az okozza, hogy túl sok LDL koleszterin halmozódik fel a vérben, és az érfalakban raktározódik ahol plakkokat okoz.
Az étrendünkből bevitt koleszterin, nem növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, az LDL koleszterin szintet is csak az emberek ~25%-ban, míg a HDL és LDL koleszterin arányon nem változtat (R1, R2)
Az összkoleszterin, de még az össz LDL koleszterin érték is rendkívül rossz indikátora a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának. Ebben a kutatásban például az a csoport aki egy antioxidánsokban és mikrotápanyagokban gazdag mediterrán étrendet követett, jelentősen csökkentette a szívinfarktus kockázatát a kontroll csoporthoz képest, annak ellenére, hogy a koleszterin szintjük nem változott. (R)
Ez a 2016 júniusában megjelent kutatás, ami összesen több mint 68000 idős embert vizsgált, nem talált összefüggést az LDL vagy “rossz” koleszerin és a szív- és érrendszeri betegségek között, sőt a magasabb LDL koleszerin szint esetén alacsonyabb volt a mindennemű halálok. (R) Gondoljunk erre ha következőnek az orvosunk vagy bárki a “rossz” koleszterinünk csökkentését javasolja.
A dohányzás, jelentősen megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, szintén függetlenül a koleszterin szinttől. (R)
Telített Zsír
A telített zsírokat régóta okolják a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásáért, mivel állítólag megemelik a koleszterin szintet. A maszájoknak rendkívül alacsony a koleszterin szintjük és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, annak ellenére, hogy főleg tejet isznak, ami ráadásul háromszor annyi zsírt tartalmaz mint a tehéntej. (R) Azt gondolhatnánk, hogy nem voltak elzáródva az ereik, de érdekes, hogy az érelzáródás ugyanúgy megfigyelhető volt náluk, (R) de mégis védve voltak a szívbetegségektől, annak ellenére, hogy jóval több zsírt és főleg telített zsírt fogyasztottak mint az átlagos Nyugati ember.
Ha a telített zsírok tényleg növelnék a koleszterin szintet, az sem jelentené azt, hogy a szívinfarktus kockázatát is növelnék. Szerencsére az elmúlt években kutatások bizonyították, hogy nincs összefüggés a telített zsírbevitel, és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása közt. (R1,R2)
A francia paradoxont (R) sokáig nem tudták értelmezni a tudósok. Hogy lehet, hogy a franciák sok zsírt fogyasztanak, főleg telített zsírokban gazdag tejtermékek formájában, és mégis viszonylag kevesen szenvednek szív- és érrendszeri betegségektől ? Ha elolvasták volna a kutatásokat, amik az állati zsírokat hasonlították össze a növényi olajokkal (R) akkor hamar rájöttek volna, hogy nincs semmiféle paradoxon, a növényi olajokban gazdag étrendek a szív- és érrendszeri betegségek valódi okai.
Mik a szív- és érrendszeri betegségek valódi okai, és hogyan előzhetőek meg?
Amikor a szervezetünk antioxidáns raktárai kimerülnek (például a túlzott t. telítetlen zsírbevitel hatására), az LDL részecskék oxidálódnak, gyulladást okoznak és károsítják az érfalat. Fehérvérsejtek érkeznek, hogy eltakarítsák az oxidált koleszterint, azonban ettől úgynevezett habos sejtekké válnak. Lipid peroxidációs melléktermékek, habos sejtek és kalcium alkotja az érelzáródást okozó plakkok nagy részét. (R1, R2)
Sok antioxidáns, mint például a szelén, véd a szív- és érrendszeri betegségektől (R) Egy tápanyagdús, természetes ételeken alapuló étrend, ami gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban és antioxidánsokban, de alacsony többszörösen telítetlen zsírsavakban és egyéb gyulladást keltő komponensekben mint a túl sok vas, (R) a legjobb módja annak, hogy javítsunk szervezetünk antioxidáns szintjén. A dohányzás, ülő életmód, nem megfelelő alvás mind csökkenti szervezetünk ellenálló, és regenerációs képességét.
Broda Barnes, bebizonyította, hogy a pajzsmirigy-alulműködés megnöveli a vér koleszterinszintjét, míg ha pajzsmirigy hormont adott a pácienseinek, csökkent a koleszterin szintjük és felgyorsult az anyagcseréjük. A pajzsmirigy a testünk regenerációs folyamatainak a fő szabályozója, az egészséghez elengedhetetlen. A pajzsmirigy-alulműködésre utaló jelek lehetnek az alacsony testhőmérséklet/pulzus, hideg végtagok, elhízás, lassú gyógyulás.
A pajzsmirigy-alulműködést sok különböző környezeti hatás elősegíti, például a többszörösen telítetlen zsírsavak, ásványi anyag hiány, sugárzás, antitápanyagok, alacsony kalória/szénhidrát bevitel, krónikus fertőzések, túl sok folyadékbevitel stb.
A magas összkoleszterin szint szintén alacsony pajzsmirigy működésre utal, de a testhőmérséklet és pulzus mérésével szintén elég jó becslést kapunk. A 36,5-37 celsius fokos testhőmérséklet és a 70 fölötti pulzus legtöbb esetben jó pajzsmirigy működést mutat.
A növényi olajok, és halolajok rengeteg többszörösen telítetlen zsírt tartalmaznak, amik olyan gyulladáskeltő folyamatokat indítanak be, mint a lipid peroxidáció (R), és az LDL részecske oxidációja. (R) Kutatások amiket az asztal alá söpörtek a 60-as években, mint a Rose Corn Oil Trial (R) bizonyítják, hogy ha valaki növényi olajokkal váltja fel az állati zsírokat, rendkívüli mértékben megnövelik a szívinfarktus kockázatát, illetve az egyéb degeneratív betegségek például a rákok kialakulását.
A telített zsírok hőstabilak és védenek az oxidációs folyamatokkal szemben, és egyes esetekben akár vissza is fordíthatják a szívinfarktust, a többszörösen telítetlen zsírsavakhoz képest. (R) Ha főleg telített és egyszeresen telítetlen zsírsavakat fogyasztunk, és minimalizáljuk a többszörösen telítetlen zsírbevitelünket, és mikrotápanyagokban gazdag ételeket fogyasztunk, rendkívül védettek leszünk a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben. A Kitawa sziget lakosai, akik zsírbevitele kókuszdióból származott, nem szenvedtek szív- és érrendszeri betegségektől, ennek ellenére étrendjük nagy része szénhidrátokból származott, ahogy egyéb egészséges populációknak is. (R)
A K2 vitamin, megakadályozza a kalcium lerakódását az artériákban, csökkentve ezzel a szívinfarktus kockázatát. (R1, R2, R3) A természetes ételek amik sok K2 vitamint tartalmaznak: Máj, tojássárgája, érlelt kemény sajtok, tengeri ételek, natto (fermentált szója.) Aki nem fogyasztja ezeket az ételeket, az valószínűleg keveset visz be, és érdemes lehet kiegészítenie vele az étrendjét.
A D vitamin szintén szükséges a kalcium felszívódásához, és mivel főleg épületekben tartózkodunk és nincs megfelelő napsütés egész évben, legtöbb embernek valószínűleg hiánya van. Az északi országokban valószínűleg azért magas a csontritkulás a magas kalcium bevitel ellenére mert nem megfelelő a D vitamin szintjük.
Az endotoxin szint, szintén erős összefüggésben áll a szív- és érrendszeri betegségekkel, a rossz vérkeringés következtében kevesebb vér jut az emésztőrendszerbe ami szintén endotoxémiához vezet. (R) Általános dolgok amik megemelik az endotoxin szintet: t. telítetlen zsírsavak, félig nyers keményítő, irritáló adalékok, mint a karragén, hosszú állóképességi vagy bármilyen edzés, alkohol stb.
A magas homocisztein szint, amit valószínűleg alacsony B6, B12 és folsav okoz, szintén megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. (R1, R2)
