Az igazságot nehéz eladni, és a médiát általában jobban érdekli, hogy az új kutatásokat felhasználva szenzációhajhász cikkeket közöljön, mint, hogy hasznos információkat nyújtson az embereknek.

Mivel valóban sok az elhízott és beteg ember, és egyre többen szeretnének lefogyni, vagy javítani az egészségükön, az egészséggel kapcsolatos hírekre mindig van igény. Néhány média által terjesztett tévhit azonban újra és újra előjön annak ellenére, hogy sosem volt túl sok valóságalapja. 

1. A növényi olajok egészségesebbek mint az állati zsírok.

o-5-NEW-USES-FOR-VEGETABLE-OIL-facebook.jpg

Az állati zsírokat a relatíve magas telített zsír tartalmuk miatt, évtizedek óta károsnak állítja be a média. Rengeteg különböző helyen olvasni, hogy jobban járnánk ha csökkentenék a telített zsírbevitelünket, és több telítetlen zsírt fogyasztanánk. Ezt ajánlja az új hivatalos étrend ajánlás is (R). “Használj minél kevesebb, elsősorban növényi olajokat az ételek elkészítéséhez!”

A telített zsírokról viszont már bebizonyosodott, hogy fogyasztásuk nem vezet szív- és érrendszeri betegségekhez, a legnagyobb elemzés amit végeztek, (R) 21 egyedi kutatást és összesen 350000 embert vizsgált, akikből 11000-nek alakult ki szív- és érrendszeri betegsége.  Az eredmény? A telített zsírfogyasztás nem segíti elő a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását.

Egy menopausán átesett nőkön végzett kutatás azt találta, hogy a telített zsírfogyasztás csökkenti a a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. (R)

Egy Japánban végzett kutatás ugyanerre az eredményre jutott, a telített zsírfogyasztás csökkenteni a szívbetegségek és a stroke kockázatát. (R)

Az “esszenciális” omega-6 zsírsavakban gazdag növényi olajok, amit az állati zsírok helyett fogyasztanak az emberek viszont valóban elősegíthetik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, sőt egyéb degeneratív betegségekét is. 

Azokban a kutatásokban amikben a növényi magolajokat hasonlították össze állati zsírokkal, a növényi olajok sosem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, és az állati zsírokhoz képest elősegítették a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását.

Egyes kutatásokat mint a “Rose Corn Oil Trialt” (R) idő előtt meg kellett szakítani, mert a növényi olaj fogyasztók közül kétszer annyian haltak meg szívinfarktusban mint a kontroll csoportban. A Magyarországon fogyasztott napraforgó “étolaj” ráadásul még több omega 6 zsírsavat tartalmaz, mint ebben a kutatásban alkalmazott kukoricaolaj.

Újabb kutatások szintén azt az eredményt találták, hogy a növényi olajokban gazdagon megtalálható omega 6 linolsav elősegíti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását (R), a telített zsírokhoz képest, sőt a mindennemű halálok esélyét is növeli.

Az egészséges tradicionális populációk akiket vizsgáltak, mind jóval kevesebb többszörösen telítetlen zsírt (főleg omega 6 zsírsavat) fogyasztottak mint a mai emberek. Az omega 3-6 arányuk is jóval kedvezőbb volt. (R)

Ha magas hőfokon napraforgó vagy más növényi magolajban sütünk, egyéb káros rákkeltő anyagok is keletkeznek, mivel ezek a zsírok nem hőstabilak. (R)  

Ennek tudatában a javaslat amit a hivatalos ajánlásoktól kezdve a Fitness iparig mindenki átvett, miszerint érdemes csökkentenünk a telített zsírbevitelünket a t. telítetlenek javára abszolút nem állja meg a helyét a valóságban. Mindig is inkább tükrözött ipari érdekeket mint valódi tudományt. 

2. A tojás káros, növeli a koleszterin szintet

Eggs-1.jpg

A tojás a C vitamin kivételével jó forrása az összes esszenciális vitaminnak és ásványi anyagnak. Egyes tápanyagokból mint a zsírban oldódó vitaminok, és kolin különösen sokat tartalmaz.

A tojásról a már többször megbukott koleszterin hipotézis miatt terjedt el, hogy káros. Sok kutatás ami a tojást a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából vizsgálta, azt találta, hogy a már szív- és érrendszeri betegségben szenvedők körében a javasoltnál magasabb tojásfogyasztás sem befolyásolja negatívan a betegséget. (R)

Egy több kutatást elemző meta-analízis szintén azt találta, hogy a tojásfogyasztás nincs összefüggésben a szív- és érrendszeri betegségekkel. (R)

A tojásban található koleszterin, nem emeli jelentősen a vérben található koleszterin szintet. Az étrendből bevitt koleszterin, pedig nem hozható összefüggésbe a szív- és érrendszeri betegségekkel (R). Van egy vicces kutatás ami egy 88 éves férfi esetét írja le, aki teljesen normális koleszterin szinttel rendelkezett, annak ellenére, hogy napi 25 tojást evett évek óta. (R)

A tojás kiváló fehérje, zsír és mikrotápanyag forrás, ráadásul antioxidánsokat és egyéb hasznos anyagokat is tartalmaz. (R) A koleszterin nagyon sok fontos funkciót lát el, például fertőzésekkel szemben is véd. (R) Ha nem tapasztalunk negatív tüneteket a tojástól, nyugodtan fogyasszuk amikor csak kívánjuk.

3. A vörös hús rákot okoz

a80bb1bf13b9941ef25d1bf7d00424ba1-617x409

A vörös húsokról szóló félelemkeltés már évtizedek óta tart. A WHO a rák szempontjából nemrég a dohányzással, alkohol fogyasztással és azbeszttel egy kategóriába sorolta a feldolgozott húsokat, és 1. típusú karcinogénként határozta meg őket, míg a vörös húsokat a “valószínűleg rákkeltő” kategóriába sorolta. (R)

Valóban olyan káros lenne a feldolgozott húsfogyasztás mint a dohányzás? A dohányzás egyértelműen tüdőrákot okoz, amit jól mutat, hogy a nem dohányzókhoz képest a dohányzók átlagosan tízszer annyian kapnak tüdőrákot, míg a nehéz dohányosok 20-szor. (R) Ez azt jelenti, hogy a dohányzás 1000-2000%-al növeli a tüdőrák kialakulásának esélyét, ami finoman szólva is statisztikailag szignifikáns.

A vörös hús fogyasztás ehhez képest  a vastagbélrák szempontjából mind nőknél, mind férfiaknál, eltérő és statisztikailag inszignifikáns eredményt mutat. (R, R1)

Azok az elemző kutatások, amik a vörös és feldolgozott húsok rákkeltő hatásáról számolnak be, valójában nagyon minimális eltérést találtak. A vastagbélrák a többi rákhoz képest relatíve ritka, Angliában végzett kutatások alapján 1000 emberből 61 fog élete során vastagbélrákot kapni, ez a szám a legtöbb feldolgozott és vörös húst fogyasztók esetében akkor is csak 66 lenne ha elfogadnánk a kétes érvényű megfigyelő kutatások hitelességét. Így valójában ha valaki az átlagnál jóval több feldolgozott és vörös húst fogyaszt, akkor is csak 0,5%-al lenne nagyobb esélye arra, hogy vastagbélrákja alakul ki. (R) Kevesen mondanának le ennek tudatában a húsfogyasztásról.

Ami viszont tovább csökkenti a jelentőségét ezeknek az eredményeknek az, hogy sok esetben kérdőívekre alapulnak, ami azt jelenti, hogy az emberek maguk adják meg, hogy mennyit fogyasztanak az adott ételből, évekre visszamenőleg. Legtöbben arra sem emlékszünk, hogy mit ettünk előző héten, nem hogy évekkel korábban. Szintén megfigyelhető, hogy akik több feldolgozott és vörös húst fogyasztanak, általában gyakrabban dohányoznak, isznak alkoholt, ritkábban sportolnak, és több kalóriát visznek be.

húsok jelentős részét növényi magolajokban sütik, ami már önmagában okozhatja a rákkeltő hatásukat, illetve sokan főleg magas hőfokon sült húsokat fogyasztanak, ami elősegíti bizonyos karcinogének keletkezését a húsban. (R)

Egyszóval a vörös húsok, de még a feldolgozott húsok rákkeltő hatása is erősen kérdéses, ha valóban van rákkeltő hatásuk, akkor is minimális, tisztességtelen egy lapon említeni a dohányzással vagy erősen mérgező anyagokkal mint az azbeszt.

Nyugodtan fogyasszunk vörös húsokat, mivel jó fehérje és mikrotápanyag források, ha lehet, alkalmazzunk “gyengéd” sütési/főzési technikákat, és csak ritkán grillezzünk. 

4. A Só káros, magas vérnyomást és szívbetegséget okoz

salt-preachersinstituteDOTcom.jpg

A magasabb sóbevitel valóban megnöveli a vérnyomást, bár nem jelentős mértékben. Sok kutatás azonban azt találta, hogy a sóbevitel csökkentése nem csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, sőt az alacsony nátrium szint, megnövelheti a szívinfarktus kockázatát, azok körében is akik magas vérnyomásban szenvednek. (R)

Annak ellenére, hogy nemrég az iskolákban és közétkeztetésekben is csökkentették a sóbevitelt, (R) kevés bizonyíték van arra, hogy ez valóban egészséges. A magasabb sóbevitel nem okoz jelentős változást, a mindennemű halálok szempontjából. (R)

Egy 23 elemző tanulmányt vizsgáló kutatás szerint, mind az alacsony mind a magas sófogyasztók körében magasabb volt a mindennemű halálok, mint az átlagos só fogyasztók körében. (R)

Egyes kutatások azt találták, hogy míg a magasabb sóbevitel enyhén növeli a vérnyomást, ez nem okoz magas vérnyomásos megbetegedést. (R) Mind a túl magas, mind a túl alacsony sóbevitel káros lehet, és a sóbevitel előnyeiről és hátrányairól is tájékoztatni kellene az embereket.

Legtöbben a sót feldolgozott ételek formájában viszik be, így ha valaki csak ritkán, vagy egyáltalán nem fogyaszt ilyen ételeket, akkor jelentősen csökkentette a napi sóbevitelét. Napi 3-7 grammig semmilyen negatív hatása nincs a sónak, általában nem érdemes túl sokat aggódni a sóbevitel miatt, a testünk jelzi ha valami túl sós, vagy sótlan.

5. A teljes kiőrlésű gabonák egészségesebbek mint a simák

Bread_and_grains

A teljes kiőrlésű gabonák évtizedek óta a táplálkozási tudomány szentjei, a finomított gabonákkal ellentétben a teljes kiőrlésű gabonák a gabona összes részét tartalmazzák így a rostot és a csírát is.

Ezáltal valóban tápanyag dúsabbak mint a fehér lisztből készült ételek, azonban azt már kevesen szokták említeni, hogy a teljes kiőrlésű gabonák rengeteg potenciálisan káros anyagot is tartalmaznak, amik főleg az emésztési folyamatokat illetve bizonyos ásványi anyagok felszívódását gátolják. (R) A teljes kiőrlésű gabonákban található ásványi anyagok nagy része az antitápanyagok miatt elérhetetlen az emberek számára. (R, R1)

A glikémiás és inzulin indexük majdnem ugyanaz mint a finomított társaiknak, és a gabonákban található esetlegesen allergén fehérjék szintén megtalálhatóak a teljes kiőrlésű gabonákban. A teljes kiőrlésű gabonák jóval több káros lektint tartalmaznak mint például a WGA, amik hőkezelés után is megmaradnak. (R)

A teljes kiőrlésű és sima gabonák között nincs nagy különbség, egyik sem túl tápanyagdús, és mindkettővel vannak problémák. Én azt tapasztaltam, hogy a teljes kiőrlésű gabonák a rengeteg emészthetetlen gabona rostjaik miatt, nagy mennyiségben károsak az emésztőrendszerre, annak ellenére, hogy sok kutatás a jótékony hatásukat igazolja.

A tradicionális ételpreparációs technikákat alkalmazva jelentősen lehet javítani a tápanyagtartalmukon, ez azonban elég időigényes és legtöbb embernek szóba sem jön.

6. A gyümölcslé egészséges

Tesco supermarket juices by Echoplex7

A boltban kapható gyümölcslevek legnagyobb részének, alacsony a gyümölcstartalma, és az is sűrítményből származik. Az üdítő italokhoz hasonló mennyiségű cukrot tartalmaznak, sokszor még többet is.

A valóban 100%-os gyümölcslevek közül is szinte mind sűrítményből készül, a frissen préselteket sem úgy készítik, hogy fognak egy adag gyümölcsöt, kipréselik és palackozzák.

A természetes frissen facsart gyümölcslevek nagyon hamar megromlanak, így a boltban kapható 100%-os frissen facsart gyümölcslevekből előbb kivonják az oxigént, csak ezzel a gyümölcslé ízét is jelentősen csökkentik, így azt mesterséges úton kell pótolni. (R) Mivel az aromát sokszor az adott gyümölcs héjából vagy egyéb melléktermékeiből nyerik, így nem kell feltüntetni külön az összetevők között.

Ezért van, hogy a boltban kapható gyümölcsleveknek mindnek egy jellegzetes íze van, ami teljesen más mint ha otthon préselnénk magunknak. A gyümölcslevekben található hasznos mikrotápanyagok szintje a tárolás és a tejhez hasonló pasztőrözés hatására lecsökken. 

7. A természetes vitaminok jobbak mint a mesterségesek

vitamins.jpg

A mesterségesen előállított dolgok nem feltétlenül rosszak, és a természetesek sem mindig egészségesek. Nincs ez másképp a vitaminok esetében sem.

A zöldségekben található vitaminokból elég soknak rossz a felszívódása, amit jól mutat, hogy a spenót fogyasztása jóval alacsonyabb K vitamin szintet eredményezett a vérben, mint a szintetikus K vitaminnal történő táplálékkiegészítés. (R)

Ha a mesterségesen előállított vitaminok nem működnének, akkor nem lennének képesek arra, hogy visszafordítsanak hiánybetegségeket. Azonban sok kutatás bizonyította már, hogy a mesterséges vitaminok ugyanolyan jók mint a természetes ételekből származóak, a különböző hiánybetegségek kezelésére. (R)

Ha tetszett ez a bejegyzés, és úgy gondolod, hogy másnak is hasznos lehet, kérlek oszd meg ismerőseiddel!