Akkor igyunk, ha szomjasak vagyunk. Ennyit a vízfogyasztásról

Igyunk napi 8 pohár vizet! Egészségünk érdekében minimum két liter folyadékot vigyünk be naponta, de inkább többet! Ha megvárjuk, amíg szomjasak leszünk, már túl késő, mert dehidratálódott a szervezetünk! A testünk 65-80%-a víz (épp mikor mennyi), ezért igyunk sok vizet!

Mindannyian hallottuk már ezeket a bölcsességeket, és legtöbben gondolkodás nélkül el is fogadtuk. Mégis mi lehetne a probléma ezekkel az állításokkal? Elvégre mindenki tudja, hogy mennyire fontos a vízfogyasztás és a folyadékbevitel. Nos, mindenki tudja, de egyáltalán nincs rá bizonyíték.

Egyetlen kutatást sem végeztek soha, ami megállapította volna, hogy érdemes napi 8 pohár vizet innunk, vagy, hogy a kiszáradás egy komoly veszélyforrás lenne legtöbb civilizált ember számára.

A szervezetünk egy tökéletes mechanizmust fejlesztett ki arra, hogy figyelmeztessen minket ha folyadékra van szükségünk. Ezt szomjúságnak hívják, és ellentétben sokak kételyeivel, (akik különböző okok miatt inkább mindenáron itatni szeretnének) tökéletesen működik.

aaeaaqaaaaaaaatcaaaajdc5nzvhzdgyltexywetndg3yi1hmzywltviywqxyta2zji0ma

Ha van elérhető ivóvíz a környezetünkben, akkor nem kell azon aggódnunk, hogy ittunk-e elég vizet. Semmilyen hátránya nincs annak, ha megvárjuk, amíg megszomjazunk. Ez igaz sportolók esetén is, nekik sem kell folyamatosan inniuk, még sportesemények alatt sem. Egy 2015-ben megjelent cikkben a szakértők csoportja pontosan ezt az egyszerű és logikus javaslatot közölte. 

Sajnos Magyarországon még mindig olvashatunk számos olyan cikket, akár az elvileg orvosok által vezetett Webbetegen is, hogy a szomjúság által szervezetünk vészjeleket küld számunkra, amelyet nem szabad megvárnunk, ha nem akarunk betegeskedni. Persze semmi alapja, de ha orvosok írják, biztos igaz ugyebár.

Annak ellenére, hogy sokak szerint a nagy mennyiségű vízfogyasztás a ráktól elkezdve mindent gyógyít, ez szintén nem igaz. Vízre szükségünk van, de ha többet iszunk mint szükséges, az kizárólag negatív következményekkel jár. Ritka esetekben még halálhoz is vezethet, mivel felborítja az elektrolit egyensúlyt azáltal, hogy felhígítja az ásványi anyagok koncentrációját a szervezetben, és miután a többlet víz már nem tud hová távozni, elönt bizonyos szerveket.

A nagy ásványvíz- és sportitalgyártók reklámjainak és szponzorált cikkeinek köszönhetően a különféle legendák a vízfogyasztásról és a dehidráció veszélyeiről olyan mértékben “beleivódtak” a köztudatba, hogy azt már nehéz lesz visszafordítani. A legtöbben ugyanis előszeretettel adják tovább azt, amit hallottak, még akkor is ha arra semmi bizonyíték.

A Gatorade egyébként létrehozta saját sporttudományos intézetét is, ahol komoly pénzeket fizetnek tudósoknak, akik különféle tudományos kutatásokat végeznek többek között a hidrációról, amik természetesen minden üzleti érdektől és elfogultságtól mentesen megállapítják, hogy jó lenne ha kicsit több Gatoradet innánk.

maxresdefault (2).jpg

Ha nem bolondultunk meg, akkor nem valószínű, hogy annyi vizet innánk, ami halálhoz vezetne, de kisebb mennyiségű víztúladagolással sem teszünk jót magunknak. Az, hogy a testünk sok vizet tartalmaz, nem jelenti azt, hogy sok vizet kellene innunk.

A szervezetünk inkább egy leveshez hasonlít, ami aminosavakat, zsírsavakat, cukrot, ásványi anyagokat, hormonokat és egyebeket tartalmaz. A vízzel ebből a kevés ásványi anyagon és H2O-n kívül amit tartalmaz nem viszünk be semmi hasznosat. Jóval több ásványi anyagot nyerünk ételekből, mint vízből.

A legtöbb természetes ételnek viszonylag magas a víztartalma, még a húsnak is közel 75%-a víz, (ha pumpálnak bele még egy kicsit, még több) de a zöldségeknek, gyümölcsöknek még ennél is magasabb. Ha valaki sok magas víztartalmú természetes ételt fogyaszt, tapasztalni fogja, hogy jóval kevesebb vizet kell külön innia, és mégsem lesz szomjas.

Ezzel szemben ha valaki sok sós feldolgozott ételt pl. péksüteményeket, kekszet eszik, akkor több vízre lesz szüksége, amit érezni is fog, mivel megszomjazik. Bizonyos étrendek részben azért nem működnek hosszútávon (pl gyümölcsevő étrend), mert kizárólag olyan ételekből állnak, amiknek túl magas a víztartalmuk és kicsi a kalóriasűrűségük.

Így ha teleesszük magunkat belőlük, még akkor se vittünk be elég energiát, viszont a rengeteg víz miatt nem bírunk többet enni. Hasonló eredménye van a különféle léböjtkúráknak is, mindkettőt hideg végtagok, alacsony testhőmérséklet és pulzus, fáradtság, libidócsökkenés jellemzik.

Ha erőltetjük a vízfogyasztást, azon kívül, hogy 5 percenként rohangálunk a wcre, nem sokat érünk el. Ha valaki hasonló módon étkezik, mint amit én is javasolok, akkor valószínűleg már az ételekből bevisz kellő mennyiségű vizet. Sokszor a legegyszerűbb megoldás a legjobb, igyunk, ha szomjasak vagyunk, és ne igyunk, ha nem.

Messer Máté
Messer Máté

Saját krónikus betegségsorozatom hatására kezdtem el foglalkozni a táplálkozással és az egészséges életmóddal. Azért hoztam létre ezt a honlapot, hogy meggyőzzek minél több embert arról, hogy az életmódunknak hatalmas szerepe van az egészségünkben, illetve tudományos és tapasztalati tudásomat felhasználva szeretnék segíteni abban, hogy jó döntések által minél többen egészségesen éljünk.

Articles: 44

Leave a Reply