A félreértett Antioxidánsok

Ha megkérdeznénk embereket az utcán, hogy mi jut eszükbe, ha meghallják az antioxidáns szót, valószínűleg olyan válaszokat kapnánk, hogy egészséges, minél több kell, zöldségek, gyümölcsök, táplálékkiegészítők, béta karotin stb.

Nagyon kevesen gondolnának fehérjére, szénhidrátra, B vitaminokra vagy épp állati szervekre. Az antioxidánsok szerepe és működése – hasonlóan a koleszterinhez – sokkal bonyolultabb annál, mint elsőre gondolnánk, és legtöbben téves félinformációkkal rendelkeznek.

Az első, amit nem árt tisztázni, hogy nem csak zöldségekből, gyümölcsökből vagy táplálékkiegészítőkből vihetjük be őket. A hús, tojás, és tejtermékek szintén tartalmaznak antioxidánsokat. (R, R1, R2)

A szervezetünkben lévő antioxidánsok nagy részét azonban saját magunk állítjuk elő különféle anyagokból. A glutation, szervezetünk egyik fő antioxidánsának előállításához szükség van glutamát, glicin és cisztein aminosavakra, ezeket pedig az étrendünk által bevitt fehérjékből nyerjük.

A húgysavról általában csak rosszat hallunk, pl. hogy köszvényt, ízületi fájdalmakat és egyéb gondokat okozhat, viszont azt nem, hogy szintén szervezetünk fő antioxidánsai közé tartozik, és jóval fontosabb, mint a C vitamin. (R3) A fehérjebevitel és fruktóz növeli főleg a húgysav szintet. A túl sok sem jó, mert az tényleg köszvényhez vezethet.

A koleszterin szintén funkcionálhat antioxidánsként, (R4) amit jól bizonyít, hogy míg az össz koleszterin vagy akár az LDL koleszterin rossz indikátora a szív- és érrendszeri betegségeknek, addig az oxidált koleszterinről egyre inkább bebizonyosodik, hogy felelős érte. (R5, R6) Ezt pedig a növényi magolajak és egyéb ételekben található többszörösen telítetlen zsírsavak okozzák elsősorban.

Az oxidánsok/szabad gyökök szintén nem minden esetben károsak, a falósejtek képesek előállítani őket fertőzések ellen (R7), de a különféle anyagcsere folyamatok által is keletkeznek. A problémát az jelenti, ha nincsenek időben semlegesítve, mivel ez különböző sejt- és szövetkárosodáshoz vezethet.

Az antioxidáns rendszer feladata tehát, hogy egyensúlyban tartsa a szabad gyököket, és miután ellátták a feladatukat, semlegesítse őket. Ha valamilyen okból kifolyólag a rendszer nem működik, az idővel degeneratív betegségekhez vezet. 

Mielőtt elkezdenénk kilószámra megvenni az antioxidáns kapszulákat, sokkal jobban járunk ha az étrendünket és életmódunkat optimalizáljuk.

Először is csökkentsük a többszörösen telítetlen zsírbevitelünket, pláne ha a múltban napraforgó vagy más magolajokat használtunk sütéshez, és sok feldolgozott illetve gyorséttermi ételt ettünk, mivel ez esetben valószínűleg jelentős mennyiséget raktározunk jelenleg is a zsírszövetünkben.

A növényi magolajokban található többszörösen telítetlen zsírsavak kimerítik az E vitamint, lipid peroxidációs (R8) láncreakciót indítanak be, rengeteg módon károsítják a szerveket, szöveteket és gátolják szervezetünk működését. Hiába szedünk extra E vitamint, ez nem szünteti meg az összes káros hatásukat.

Zsírokból főleg kérődző állatok zsírját és kókuszolajat használjunk, mivel ezek nagyon keveset tartalmaznak a számunkra veszélyes zsírsavakból, és „strukturális” antioxidánsként funkcionálnak ellenük.

Fogyasszunk szénhidrátokat, lehetőleg olyan forrásokból amik tartalmaznak hasznos vitamin és ásványi anyagokat. A glükóz szükséges a glutation, C vitamin és más antioxidánsok újrahasznosításához, és a természetes források egyéb antioxidánsokat is tartalmaznak.

Nagyon fontos, hogy együnk elég fehérjét, mivel ez szükséges a glutation termeléshez. Ne csak izomhúsokat együnk, hanem glicinben gazdag zselatinos részeket is. Napi 1 g testsúly kilógrammonként megfelelő.

Az állati termékek, különösen az állati szervek, és halászatból származó tenger gyümölcsei, jó cink, szelén, vas és réz források, amik különféle egyéb antioxidánsok előállításához szükségesek.

Amennyire csak lehet, minimalizáljuk a káros szenvedélyeket, például ne dohányozzunk, vagy rúgjunk be, mivel ezek hatására több szabadgyök képződik, és idővel károsodhat az antioxidáns rendszer. A fertőzések, alváshiány (R9), túlevés, stresszes élethelyzetek szintén jelentős szabadgyök képződéssel járnak.