Bevezető
Az Európai bizottság új rendelete elég erős érzelmeket váltott ki sok emberben, és sok cikk, illetve videó jelent meg ami a rovarevés potenciális veszélyeire hívta fel a figyelmet.
Sokan még globalista összeesküvéseket is sejtenek a dolog mögött, ami nyilván onnan ered, hogy az elmúlt években különösen megrendült az emberek bizalma a hatóságokkal szemben, továbbá itthon egyébként is az EU ellen hergelnek folyamatosan.
Bár a hatóságokkal szembeni szkepticizmus szerintem is fontos, van aki mindent és mindenkit egy kalap alá vesz. Nem tesz különbséget a politikusok/kormányok döntései, az egészségügyi hatóságok és független szervezetek álláspontjai, illetve a különböző kutatási eredmények között. Van aki szerint minden kutató korrupt, és kizárólag azon dolgozik, hogy a cégektől kapott pénzért cserébe tudatosan károsítsa az emberek egészségét. Aki ismer, vagy legalább követ kutatókat tudhatja mennyire abszurd ez az álláspont, nyilván van 1-2 korrupt személy minden területen, de általánosítani nincs értelme.
Én úgy gondolom, hogy nagyon veszélyes ez a mentalitás amikor valaki nem ismeri a bizonyítékokat, mégis magabiztosan hangoztatja valamiről, hogy az mennyire veszélyes. Jelen esetben sokan még azt sem tudták, hogy mi az új rendelet lényege, de már megvoltak győződve róla, hogy az biztosan csak valami rossz és gonosz dolog lehet. Szomorúan tapasztaltam, hogy sokan beleértve egészségügyi és táplálkozási szakembereket is kizárólag érzelmi alapon csatlakoztak ismét a fölösleges félelemkeltéshez és riogatáshoz.
Az Európai bizottság új rendeletének a lényege
Kezdésnek nézzük meg mit fogadott el az Európai bizottság valójában. Az EFSA erről szóló rövid összefoglalójából válogattam.(1)
Az EFSA az amerikai FDA-hez, és a magyar NÉBIH-hoz hasonló egészségügyi szervezet. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot jelenti, amely független tudományos elemzéseket végez az élelmiszerekkel kapcsolatban, és eldönti, hogy a bizonyítékok fényében egy adott élelmiszer mennyire biztonságos.
Mielőtt egyből a már említett téves konklúziót vonná le valaki a hatóság szó hallatán figyelmeztetném, hogy részben az EFSA-nak köszönhető, hogy az EU-ban az ételek nehézfém, rákkeltő anyag, növényvédőszer és egyéb szennyezőanyag tartalma kontrollálva van. Ha az EFSA elemzéseket nem végeznék, illetve az ételek méreganyagtartalmát nem szabályoznák, akkor valószínűleg mégtöbb káros anyag lenne az ételeinkben és rosszabb körülmények között állítanák elő őket.
Az EFSA elemzések nagyon részletesek, és általában minden felmerülő problémára kiterjednek egy adott élelmiszer kapcsán. Jelen esetben is ~30-40 oldalon keresztül részletezték az adott rovarokkal kapcsolatos felmerülő potenciális problémákat a tudományos bizonyítékok alapján.
Egyéb tudományos áttekintéseknek is hasonló a konklúziója a rovarevéssel kapcsolatban, és ezek teljesen független nem szponzorált kutatások.
Nézzük az új rendelet megállapításait:
“A Bizottság engedélyezte egy negyedik rovar, az Alphitobius diaperionus (kisebb lisztféreg) élelmiszerként való forgalomba hozatalát.”
“A házi tücsök fagyasztott, paszta, szárított és por alakú formájából álló új élelmiszert, a lakosság számára készült élelmiszer-összetevőként kívánják forgalomba hozni számos élelmiszertermékben.”
“Ezenkívül a Bizottság első alkalommal engedélyezte a teljes Acheta domesticusból (házi tücsökből) nyert részben zsírtalanított por új élelmiszerként történő forgalomba hozatalát.”
“E két új élelmiszer engedélyezése lehetővé teszi a kérelmezők számára, hogy bizonyos felhasználási feltételek mellett forgalomba hozzák ezt a rovarfajt az EU-ban.”
Mint látható, eddig is lehetett már bizonyos rovarokat forgalmazni az EU-ban, csak most egy 4. fajtát fogadtak el, illetve engedélyezték, hogy az említett formában feldolgozott élelmiszerekbe adagolhassák, azonban ezt bizonyos szigorú feltételekhez kötötték.
Ez azt jelenti, hogy kényszerítenek majd a rovarevésre a hús helyett?
Nem. A fogyasztók dönthetik el, hogy akarnak-e rovarokat enni vagy sem. Ez a gondolat egy tévedésre alapul, miszerint nem kell majd őket feltüntetni az összetevők között, de ez egyszerűen nem igaz. Azért is lesz kötelező feltüntetni őket, mert potenciális allergének.
A rendeletből: “Azokban a termékekben amik tartalmaznak rovarokat ezt egyértelműen fel kell majd tünetni az alábbi módon: “Acheta domesticus (házi tücsök) részben zsírtalanított por’. Továbbá fel kell tüntetni, hogy ez az összetevő allergiás reakciókat válthat ki a rákfélékre, puhatestűekre és ezekből készült termékekre ismerten allergiás fogyasztóknak, ahogy a poratkára allergiásoknak is. Ezt a nyilatkozatot az összetevők listájának közvetlen közelében kell feltüntetni.(2)” Ez igaz a többi rovarokból készült termékre is.
Nincs szó tehát kényszerítésről, mindenki önszántából eszik azt amit akar továbbra is. Ami talán elképzelhető, hogy különféle egyéb rendeletekkel nehezíteni próbálják majd a hús és tejtermékek előállítását, profitábilitását. Az elmúlt évtizedekben azonban a hús és állati termékek fogyasztása nem csökkent, hanem gyors ütemben nőtt világszerte, úgyhogy bár a hús ellen régóta kampányolnak sokan, ezidáig nem voltak túl sikeresek. Linkelek egy ábrát, amin látható hogyan alakult a világ hústermelése 1960-2020-ig.(3)
Mennyire természetes a rovarevés?
Bár az európai lakosok eléggé viszolyognak tőle, a világ számos pontját teljesen természetes dolognak számít. Az ehető rovarok fogyasztása a világ lakosságának egyharmadánál jellemző, főleg Latin-Amerikában, Afrikában és Ázsiában népszerű. Több mint ezer azonosított rovarfaj létezik, amelyeket az emberek rendszeresen fogyasztanak; és fontos az élelmezésük biztosításában.(4,5)
Aki szerint tehát az embereknek természetellenes rovarokat enni, az óriási tévedésben van, hiszen egy tradicionális ételről van szó. Csak nekünk európai lakosoknak természetellenes, míg másoknak olyan természetes, mint nálunk a pörkölt. Ebből részben az is következik, hogy nem lehet olyan veszélyes sem, hiszen egy tápanyagdús természetes és tradicionális étel. Maximum az feltételezhető, hogy ha valaki olyan felmenőkkel rendelkezik akik nem ettek rovarokat annak lehet, hogy problémásabb a nagy mértékű fogyasztásuk, bár ebből a szempontból rengeteg egyéb étel is az amit eszünk jelenleg.
Már most is eszel rovarokat
Érdekes módon mindenki eszik rovarokat, akár akarja, akár nem. A környezetünkben rengeteg rovar él, amik az ételeinkbe is bekerülnek. Ráadásul sok étel bizonyos rovarokból készült természetes szinezékeket is tartalmaz.
Meg van szabva egy határérték, hogy mennyi rovardarabot tartalmazhat egy élelmiszer, általában minél feldolgozottabb, annál többet. Becslések alapján több ezer rovardarabot eszik minden ember évente, ami több száz gramm is lehet összesen. Ez egy érdekes rövid TED előadás a témában.
A rovarevés potenciális előnyei
A rovarok ígéretes alternatív fehérjeforrásnak számítanak a jövőbeni globális élelmiszerhiány-problémák enyhítésére, mivel termelésüket fenntarthatóbbnak tartják mint az egyéb állatok nagyüzemi tartását.(6)
A húshoz képest jóval hatékonyabban “alakíthatóak át” a növényi ételek rovarokká, mint más állatok húsává. További előnyük, hogy kevesebb mezőgazdasági terület és víz felhasználásával, valamint kisebb mennyiségű üvegházhatású gáz kibocsátásával jár az előállításuk.(6,7) A növekvő népesség és húsfogyasztás miatt ez is egy fontos dolog az emberiség jövője szempontjából, bár én azok alapján amit olvastam róla, az üvegházhatású gázokért nem a marhahúst tartom a fő problémának.(De az esőerdőket jó lenne nem kiirtani csak azért, hogy marhákat tartsanak.)
Egyéb természetes ételekhez hasonlóan a rovarok is tápanyagdús ételek, amik sok hasznos makro és mikrotápanyagot tartalmaznak. Nem csak vitaminokat és ásványi anyagokat, de rostot, antioxidánsokat és egyéb különleges hatóanyagokat is amiktől potenciálisan egészségesebb lehet valaki.(6) Nyilván az, hogy milyen és mennyi hasznos, vagy káros anyagot tartalmaznak azt jelentősen befolyásolja mivel etetik őket, és milyen körülmények között termesztik. Ebből a szempontból Európában szerencsénk van, mivel itt sokkal magasabbak az ilyen jellegű követelmények. Az viszont szerintem a rovarok esetén is probléma, hogy valószínűleg nem túl jó minőségi ételekkel fogják őket etetni.
Egy másik áttekintő tanulmány eredményei alapján(7):
Állati modelleken tesztelve az ehető rovarok 7-15%-os bevitele jelentősen csökkentette a trigliceridek szintjét (44%-al), a koleszterinszintet (14%-al) és a vércukorszintet (8%-al), és megnövelte a bélflóra diverzitását, (2%-al) a kontroll étrendhez képest. Egy rovarokban található anyag kiegészítése jelentős testsúly és testzsír csökkenést eredményezett.
Humán vizsgálatokban az ehető rovarok max. ~7%-ban történő fogyasztása jelentős javulást eredményezett a bél egészségében (6%-os) és csökkentette a szisztémás gyulladást (2%) a kontroll diétákhoz képest.
Az élelmiszerként árusított rovarok tápanyagtartalma
A különböző fajtáknak változó a tápanyagtartalma, de általánosságban más állati termékekhez hasonlóan, főleg fehérjét és zsírt tartalmaznak. Meglepő módon azonban van bennük rost is, és egyéb speciális hasznos anyagoknak is jó forrásai.
Ezeknek a speciális anyagoknak antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobioális, vérnyomáscsökkentő és immunmoduláns hatásait sikerült eddig igazolni.(6)
Makrotápanyagok:
Az EU-ban már engedélyezett rovarok az alábbi makrotápanyag tartalommal rendelkeznek/100 g:
- Zsírtalanított házitücsökpor(8): ~75 g fehérje, ~10 g zsír, ~5 g szénhidrát, ~9 g rost
- Fagyasztott kisebb lisztféreg paszta(9): ~20 g fehérje, ~9 g zsír, ~1,5 g rost
- Vándor sáska(10): ~14,5 g fehérje, ~11 g zsír, 2,6 g rost
- Egész sárga lisztkukac(11): ~14,5 g fehérje, ~8 g zsír, 1,2 g rost
A fehérje minőségére vonatkozó tesztek nem tökéletesek, és az engedélyezett rovarok nem ugyanolyan fehérjéket tartalmaznak. Általánosságban a rovarfehérjék összehasonlítva a kazein fehérjével némileg kevésbé jól hasznosultak,(DIAAS érték) de nem volt óriási különbség. A kéntartalmú aminosavakból viszont kevesebbet tartalmaznak mint a hús és egyéb állati fehérjék, így ez akár előnyüknek is tekinthető.
A zsírsavösszetételük szintén eltérő, van ami alig tartalmaz zsírt, míg más egész sokat. A különböző rovaroknak a telített, egyszeresen telítetlen és t. telítetlen zsírtartalma a következő:
- sárga lisztkukac: 24,8%, 48,8%, 26,4%.
- A vándorsáskának: 38.2%, 39.9%, 21.9%
- kisebb lisztféreg: 34.5%, 33.2%, 32.4%.
Láthatóan főleg egyszeresen telítetlen és telített zsírt tartalmaznak hasonlóan a sima húshoz, és mivel nem kérődző állatok, így a t. telítetlen zsírtartalmuk az étrendjüktől függ.
Mikrotápanyagok:
Más állati termékekhez hasonlóan mindegyik rovarfajta vitaminokban és ásványi anyagban gazdag, bár elég nagy eltérések vannak közöttük. Itt vannak a táblázatok az engedélyezett fajták bevizsgált mikrotápanyagtartalmáról, a kálium és magnéziumtartalmuk elég jó.(A sárga lisztkukac, és tücsök azért ennyivel magasabb mert szárított, tehát sűrűbb.)
Veszélyes-e a rovarok fogyasztása?
Na és a fő dolog ami miatt legtöbben aggódnak, hogy a rovarok tartalmaznak-e olyan anyagokat amik veszélyeztetik az egészségünket. Végigmegyek ezeken röviden szép sorba, részben az EFSA összefoglalók, részben az egyéb független áttekintő tanulmányok és kutatások eredményei alapján.(6,7,8,9,10,11,12,13,14,15) Nem fogom mind a 4-et külön részletezni, mivel azonos az EFSA álláspontja, és a többi tanulmány sem tesz különbséget a rovarok fajtája között, inkább az előállítás számít.
Ami még fontos lehet itt, hogy felhívták rá a figyelmet, hogy mivel új ételről van szó, esetükben jelenleg nincs elfogadott felső határérték a szennyezőanyagok tekintetében, így egyéb ételekhez hasonlították. Ezt gondolom orvosolni fogják a jövőben.
A másik dolog, hogy az engedélyezett ételek csak az adott ipari körülmények között termesztett rovarokra érvényesek, tehát nem fogják lepkehálóval gyűjteni a tücsköt, bogarat a rétről, szántóföldekről.
Nehézfémek
Az állati termékek nehézfémtartalmát az határozza meg, hogy mennyi nehézfémet vesznek fel a környezetükből. A rovarok rövidebb életciklusúak mint a nagytestű állatok, így kevesebb idejük van felhalmozni a nehézfémeket. Emellett mivel nem szabadon mozognak, az határozza meg a nehézfém tartalmukat, hogy mit esznek, ezt pedig folyamatosan ellenőrzik.
A rovarok nehézfémtartalma könnyen megállapítható, és ezt az EFSA megtette minden eddig engedélyezett rovar esetén. Az eredmény az, hogy bár tartalmaznak nehézfémeket mint minden más természetes étel, ezek mennyisége nem tér el az egyéb ételeinktől, és a biztonságosnak ítélt határérték alá esik. Nehézfémtartalmuk jóval alacsonyabb mint pl. a tengeri halászatból származó halaknak.
Dioxinok
A dioxinok olyan mérgező vegyületek amik főleg ipari tevékenységek során keletkeznek, és sajnos elég sokáig a környezetben maradnak. A dioxinok zsírban oldódnak, és a bevitel nagyon nagy százaléka állati zsírokból származik, így a rovarok is potenciális veszélyforrások.
Az EFSA cikkek alapján azonban a dioxin- és dioxinszerű vegyületek értéke minden esetben alacsonyabb volt, mint a húsra és húskészítményekre vonatkozó, a 2001/2003/EK rendeletben meghatározott felső határértékek.
A független áttekintésben is azt találták, hogy a dioxinok szintje alacsonyabb mint más állati termékeké.(6) A rovarok tehát nem tartalmaznak több dioxint mint más állati termékek, valószínűleg jóval kevesebbet mint egy zsíros sertés vagy marhahús.
Növényvédőszerek
Hasonló a helyzet itt is, minden esetben a határértékek alatt voltak a növényvédőszerek mennyisége a vizsgált mintákban, némelyikben a detektálási limitnél is kevesebb volt. “Az eredmények azt mutatták, hogy az NF-ben minden vizsgált peszticid mindkét alkalmazott analitikai módszernél (GC-MS/MS, LC-MS/MS) a kimutatási határ (LOD) alatt volt.”
A természetben befogott rovarokkal sajnos már más a helyzet, de azok nem engedélyezettek Európában így külön nem is térek ki rájuk.(6)
Parazita fertőzések
Na ez egy érdekes rész, mivel egy bizonyos Angelika a hírlevelében ezzel riogatott, ami elég sok embert meggyőzött arról, hogy a rovarok veszélyes parazitákat tartalmaznak.(10) Amire hivatkozik kutatásban rovarfarmokon és állatkereskedésekben vizsgálták milyen parazitákat tartalmaznak a rovarok, és az eredmény valóban az amit ő is leírt:
“Élő rovarok mintáit tartalmazza 300 háztartási gazdaságból(rovarfarm) és kisállat kereskedésből, köztük 75 lisztkukac-farmból, 75 házi tücsökfarmból, 75 madagaszkári sziszegő csótányfarmból és 75 vándorló sáskafarmból. A vizsgált 300 (100%) rovartelep közül 244-ben (81,33%) mutattak ki parazitákat. Az esetek 206-ban (68,67%) az azonosított paraziták csak rovarokra voltak patogének; 106 (35,33%) esetben a paraziták potenciálisan patogének voltak az állatokra; és 91 esetben (30,33%) a paraziták potenciálisan patogének voltak az emberre.
Sok fontos tényezőt azonban “kifelejtett” például, hogy még azok a rovarokban talált paraziták is amik emberre potenciális patogének, fertőzés esetén is csak enyhe tüneteket okoznak. A rovarok biológiája nagyon eltér az emberétől, így teljesen más patogének célozzák mint a nagytestű állatokat, vagy az embert. Ezzel szemben a húsokban lévő patogének jóval veszélyesebbek az emberre nézve is, és nagyon súlyos tüneteket is okozhatnak. Ez a tanulmány részletesen végigmegy rajtuk.(11)
De nem ez a fő oka annak, amiért nem kell aggódni a rovarokban található patogének miatt. Az Angelika által említett kutatásban állatkereskedéseket is vizsgáltak, ahol nem emberi fogyasztásra szánt rovarokat termesztenek, így nyilván a higiéniai körülmények is sokkal rosszabbak, ahogy erre a tanulmányban is felhívják a figyelmet. De ami a legfontosabb, hogy hőkezelés előtt vizsgálták a rovarok parazita tartalmát, nem hőkezelve. Legtöbb parazitát az alapos hőkezelés elpusztítja, és az engedélyezett rovarokat mind hőkezelik, sőt sokuknál utána fagyasztják is és nem nyersen árulják. Ha nyersen vizsgáljuk a húsok is tartalmazhatnak patogéneket, de alapos hőkezelés után elpusztulnak.
Az EFSA cikkekben is kitérnek erre a tanulmányra, és ismervén az eredményeit döntöttek az engedélyezésük mellett, mivel nem ítélték veszélyesnek ebből a szempontból, tekintve, hogy a vizsgált farmok higiéniai körülményei megfelelőek, és a terméket megfelelő módon hőkezelik és fagyasztják. Az Angelika által hivatkozott kutatásban tehát teljesen mást vizsgáltak, mint amiről itt szó van, paraziták szempontjából sem veszélyesebbek a rovarok, mint egyéb ételek, sőt inkább biztonságosabbnak mondhatóak az evidenciák alapján.
Mikotoxinok
A már említett szennyezőanyagokhoz hasonlóan, az EFSA panel a mikotoxinok értékét is minden esetben az ételeknél biztonságosnak ítélt határérték alattinak találta, ezért nem ítélte veszélyesnek a rovarok fogyasztását ebből a szempontból sem.
Az egyik áttekintő tanulmányban szintén több kutatásra hivatkoznak ahol nem is volt kimutatható a mikotoxinok szintje,(6) illetve egy esetben ahol kimutatható volt ott is ez a gabonából készült zacskóknak volt köszönhető amiben szállították… A többi esetben ahol találtak bennük mikotoxinokat, mind a WHO által meghatározott biztonságos határérték alatt voltak.
Mikotoxinok is vannak szinte mindenben egyébként, de ismét egy olyan dolog ami nem indokolja egy adott ételcsoport kizárását, itt is a dózis teszi a mérget. Hosszútávú potenciális káros hatásait elég nehéz vizsgálni ezeknek, de pl. teljes gabonákban, kávéban is vannak mikotoxinok, fogyasztásuk mégis pozitív eredményeket produkál hosszútávon is. Azt sugallni tehát, hogy egy étel káros csak mert tartalmaz méreganyagokat óriási csúsztatás, sokszor tudatos félrevezetés.
Kitin
Egy másik “veszélyes” összetevő, ami állítólag autoimmun és daganatos betegségeket fog indukálni egy táplákozási szakreferens szerint is, az a rovarokban található kitin. Egy konteós videóban azzal érveltek ellene, hogy azért káros mert az emberek képtelenek lebontani. Kitinből a házi tücsök és a vándorló sáska tartalmaz sokat, míg a lisztkukacok viszonylag keveset.
Ami az első furcsaság, hogy miért lenne akkora probléma, hogy az emberek nem tudják lebontani? Minden természetes növényi ételben vannak oldhatatlan rostok, mint például a cellulóz. Az emberek nem tudják lebontani, mégis sok ismert egészségügyi előnyük van mértékkel fogyasztva.
Maga a kitin is megtalálható gombákban, ami a sejtfaluk egyik összetevője.(12) A gombákról mégsem gondolják legtöbben, hogy ezzel akarnának gyilkolni minket, mert már megszoktuk, hogy kapható a boltokban, és egészséges.
Vannak vizsgálatok is a kitinről, állati modellekben csökkentette az autoimmunitást, és potenciális terápiaként tervezik használni(13)… Humán randomizált vizsgálat is van ahol, 25 g-nyi tücsökpor hatásait vizsgálták a bélflóra, és gyulladásmarkerek szempontjából. A fogyasztása 5,7-szeresére emelte egy probiotikumként ismert bifidobaktérium szintjét, és csökkentette a TNF-α gyulladásmarkerét.(14)
Arra, hogy káros lenne nem találtam bizonyítékot, és az EFSA cikkek megállapítása is az, hogy rostként funkcionál ami alapvetően hasznos. Érdekes módon említik, hogy a kitint részben emészteni is tudjuk, bár a nagyrésze valószínűleg emésztetlenül távozik. Az átlagos bevitelt nézve nagyon kevés kitint fog fogyasztani még az is aki eszik majd rovarokat tartalmazó ételt, hacsak nem házi tücsköt vagy sáskát enne mint egyedüli fehérjeforrás.
Antitápanyagok
A rovarok a növényi ételekhez hasonlóan tartalmazhatnak antitápanyagokat, például tanninokat, oxalátokat, fitátokat, proteáz inhibitorokat stb.
EFSA: “Az összes polifenol koncentráció, tanninok, oxálsav, fitinsav, hidrogén-cianid és tripszin inhibitorok egymástól független szárított tételekben található koncentrációja alapján, a rovarokporokban található értékek hasonlóak más élelmiszerekben található értékekhez. (Rao és Prabhavathi, 1982; Gupta, 1987; Holmes és Kennedy, 2000; Schlemmer et al., 2009; EFSA CONTAM Panel, 2019).”
Ezek egyébként a növényekben lévő polifenolokhoz hasonlóan kifejezetten hasznos gyulladáscsökkentő, antioxidáns és egyéb hatásúak is lehetnek, ahogy azt az összefoglalóban is említik.(5)
Ecdysteroidok
Az ekdiszteroidok az androgénekhez szerkezetileg hasonló vegyületek. Növényi és rovarnövekedési faktorként tanulmányozták őket, nevüket (ecdy-) a rovarok vedlési folyamatából, az úgynevezett ecdysisből kapták.
Az ekdiszteroid egy kategória, és a népszerű ekdiszteroidok közé tartozik az „ekdizon”, „ekdiszteron”, „turkeszteron” és „20-hidroxi-ekdizon”.
A hormonok a kollagének cikkemhez való kutakodás óta elég szkeptikus vagyok amikor valaki azt állítja, hogy az ételek hormontartalma problémás. Röviden a lényeg, hogy a különböző állatokban lévő hormonok sokszor inaktívak az emberben, orálisan sokszor fel sem szívódnak, de ami a legfontosabb, a szintjük általában töredéke annak, mint amit a saját azonos hatású hormonjainkból előállítunk napi szinten.
Az ecdysteronról viszonylag keveset tudunk. Alkalmazzák szteroidkúrákhoz, de hatékonyságát egyedül nagy dózisú formában pótolva vizsgálták, semmi bizonyíték nincs arra, hogy az ételekben található mennyiségnek bármi hatása lenne ránk nézve.
A kitinhez hasonlóan egyébként nem csak rovarokban található, hanem spenótban, gombában, quinoában, burgonyafélékben stb…
Az ecdysteronet lehet kiegészítőként is kapni, pl. itthon is van egy cégnek 300 mg-os kapszulás ecdysterone terméke. Az examine.com összefoglalója alapján az ekdiszteroidok meglehetősen biztonságosak orálisan fogyasztva. Úgy tűnik, hogy az előnyök 10 mg/testtömeg-kg körüli dózisoknál mutatkoznak meg, míg a megállapított toxicitás emlősöknél (rágcsálóknál) 6400 mg/ttkg injekció beadásakor és >9000 mg/ttkg orális fogyasztás esetén.(15)
(A csoportban a tanulmány ami egereken tesztelte és vesekárosítónak találta az nem ecdysteronet, hanem egy másik fajtát vizsgált, és intravénásan.)
Csak egy mondat még ami független a rovarok ecdysteroid tartalmától. Nem értem ha valaki már anabolikus drogokban gondolkozik mert nem elégszik meg a szervezete természetes adottságaival, akkor miért akarja rovarok és növények hormonjait használni amiknek hatékonysága és veszélyei jóval kevésbé ismertek mint a tesztoszteron vagy más anabolikus drogoké? Kit akarunk becsapni? Nemrég is írt valaki üzenetet, hogy mit gondolok a turkeszteronról, ecdyszteronról. Azt gondolom, hogy aki már szteroidozni akar a jól ismert egészségügyi kockázatok ellenére is, az forduljon szakértőhöz, és ne kétes eredetű rovarhormonokban meg új vegyületekben gondolkozzon, hanem használja a jól bevált és ismert dolgokat, amiről legalább már tudni, hogy mi a hatása/mellékhatása. Persze leginkább ne használjon semmit.
Allergén hatás
Végül eljutottunk a rovarokkal kapcsolatos fő problémához aminek végre tényleg van alapja, ez pedig az allergizáló hatásuk. Az EFSA panel megállapítása a következő: A testület úgy ítéli meg, hogy a rovarok fogyasztása elsődleges szenzibilizációt és allergiás reakciókat válthatnak ki a bennük található fehérjékkel szemben, és keresztallergiás reakciókat is okozhatnak a rákfélékre és poratkákra allergiás személyeknél. Ezenkívül az allergének a takarmányból szintén bekerülhetnek az ételekbe.(Ez elég nagy érvágás annak aki gluténérzékeny)
A testület ettől függetlenül arra a következtetésre jutott, hogy a rovarokból készült ételek a javasolt felhasználásuk mellett biztonságosnak tekinthetőek. Ez nem is annyira meglepő, hiszen attól függetlenül, hogy a tejfehérje, búza, szója, rákfélék, és egyebek allergizáló hatásúak az arra hajlamos személyeknél, rengetegen gond nélkül fogyaszthatják őket.
Tehát bár az allergén hatásuk egy valós dolog, fel kell tüntetni őket az összetevők között, így aki érzékeny rá az könnyen elkerülheti a fogyasztásukat egyéb allergénekhez hasonlóan.
Kutatnak különböző technikákat amivel a jövőben elképzelhető, hogy teljesen eltüntethetőek lesznek a rovarokban található allergén anyagok,(6) de addig is azoknak akik a rákfélékre, vagy csak alapvetően sok ételre allergiásak, úgy gondolom jó ötlet ha a biztonság kedvéért elkerülik az új rovarokból készült ételeket is.
Saját álláspontom, összefoglaló
Be kell ismernem, hogy én magam is elfogult vagyok a rovarokkal, és főleg a kukacokkal, férgekkel kapcsolatban. Elég gusztustalannak találom őket és nem szívesen enném, nyilván főként azért mert teljesen ismeretlen, és idegen kultúra. Én valószínűleg nem fogom a húsokat vagy más állati termékeket rovarokra váltani, és nem is gondolom, hogy javulna az egészségem tőlük, bár egyszer azért kipróbálnám milyenek. Érdekes, hogy például a homár is régebben a szegények ételének számított, míg mára luxuscikk és a legdrágább éttermek szolgálják fel. Táplálkozási szokásainkat, és véleményünket az ételekről főleg a kultúra és a környezetünk határozza meg, nem pedig az ételek valós egészségügyi hatásai.
Ahogy látom jelenleg a rovarokból készült ételeket is úgy pozíciónálják mint a hús alternatívái, és jelenleg jóval drágábbak is nála. Még olyat is találtam aminek 150000 Ft+/kg az ára. Ebből kifolyólag nem hiszem, hogy Magyarországon valaha is hatalmas teret nyerne a fogyasztásuk és leváltanák a húst, ami miatt legtöbben aggódnak. Amíg ilyen horror áron árulják, én semmi értelmét nem látom annak, hogy miért enné bárki, hacsak nem a fenntarthatóságot nézzük, de az étrendi fehérje 100%-át azért nem fedezném rovarokból. A fenntarthatóságra vonatkozó dolgok szerintem érthetőek, és ebből a szempontból nekem a rovarevés sokkal szimpatikusabb is mint a vegán ultrafeldolgozott hús és tejtermékpótló termékek. Ha választani kéne, akkor én inkább a rovarokat fogyasztanám, bár amíg van más opció, addig nem. Túl sok az ember, és túl sokat eszünk, de én személyesen nem tudok ezzel mit kezdeni, így nem aggódom miatta. Bár gyereket még nem vállaltam, úgyhogy ha rajtam múlna hamar csökkenne is az emberiség. 🙂
Ha az egészségügyi hatásaikat nézem, akkor a bizonyítékok fényében úgy gondolom, hogy nincs olyan probléma a rovarokkal amik jelenleg indokolnák, hogy ne fogyassza őket valaki, aki nem érzékeny a bennük található fehérjékre. Az ultra feldolgozott ételekbe keverve szerintem a legjobb összetevői lehetnének azoknak, hiszen a cukor, olaj, keményítő mellett feljavítanák a tápanyagtartalmukat. Aki egészséges szeretne lenni, az mondjuk eleve nem fogyaszt hasonló ételeket, maximum szökőévente.
Mivel senkit nem kényszerítenek a fogyasztásukra, így én örülök az engedélyezésüknek. Az a jó szerintem ha az embereknek több, és nem kevesebb választási lehetőségük/szabadságuk van mindenben, így az étrendjük tekintetében is. Sokan nem is tudnak róla, de valójában amellett érvelnek, hogy szeretnék ha a hatóságok meghatároznák helyettük, hogy mit ehetnek és mit nem. Mindezt úgy, hogy elvileg nem bíznak a hatóságok döntéseiben.
Akik felháborodtak a rendelet miatt, lényegében azt szeretnék, hogy a hatóságok korlátozzák a szabadságukat és továbbra is tiltsák nekik, hogy rovarokat fogyaszthassanak. Eközben elvileg pont az ilyen típusú hatósági korlátozás ellen tiltakoznak annyira.
Képzeljük el mennyire abszurd lenne ez az egész bármilyen más természetes étel pl. Hús, tejtermék, zöldség, gyümölcs esetén. Rengetegen fel lennének háborodva, hogy engedélyezték a csirke/jégsaláta/alma ételként történő forgalmazását miután nem ítélték veszélyesnek, így már szabadon megvásárolható annak aki szeretné. Óriási probléma tényleg! 🙂
Források:
1.https://food.ec.europa.eu/safety/novel-food/authorisations/approval-insect-novel-food_en
2.https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX%3A32023R0005&from=EN
3.https://ourworldindata.org/meat-production
4.Cruz Y Celis Peniche P. Drivers of insect consumption across human populations. Evol Anthropol. 2022 Jan;31(1):45-59. doi: 10.1002/evan.21926. Epub 2021 Oct 13. PMID: 34644813.
5.Raheem D, Carrascosa C, Oluwole OB, Nieuwland M, Saraiva A, Millán R, Raposo A. Traditional consumption of and rearing edible insects in Africa, Asia and Europe. Crit Rev Food Sci Nutr. 2019;59(14):2169-2188. doi: 10.1080/10408398.2018.1440191. Epub 2018 Mar 15. PMID: 29446643.
6.Aguilar-Toalá JE, Cruz-Monterrosa RG, Liceaga AM. Beyond Human Nutrition of Edible Insects: Health Benefits and Safety Aspects. Insects. 2022 Nov 1;13(11):1007. doi: 10.3390/insects13111007. PMID: 36354831; PMCID: PMC9692588.
7.Ros-Baró M, Casas-Agustench P, Díaz-Rizzolo DA, Batlle-Bayer L, Adrià-Acosta F, Aguilar-Martínez A, Medina FX, Pujolà M, Bach-Faig A. Edible Insect Consumption for Human and Planetary Health: A Systematic Review. Int J Environ Res Public Health. 2022 Sep 15;19(18):11653. doi: 10.3390/ijerph191811653. PMID: 36141915; PMCID: PMC9517137.
8.https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.2903/j.efsa.2022.7258
9.https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.2903/j.efsa.2022.7325
10.https://www.efsa.europa.eu/sv/efsajournal/pub/6667
11.https://www.efsa.europa.eu/sites/default/files/2021-08/6778.pdf?fbclid=IwAR2nE6cPdR_zv6L2ySey4OqyGFLg-B9g04vbFZc3SBabJPwMOonu6xWX6Wg
12.Nitschke J, Altenbach HJ, Malolepszy T, Mölleken H. A new method for the quantification of chitin and chitosan in edible mushrooms. Carbohydr Res. 2011 Aug 16;346(11):1307-10. doi: 10.1016/j.carres.2011.03.040. Epub 2011 Apr 6. PMID: 21601835.
13.Mami S, Yeganeh F, Salari AA, Anissian A, Azizi M, Hajimollahoseini M. Oral chitin treatment improved demyelination in murine autoimmune encephalomyelitis model by inhibition of inflammatory responses. Int Immunopharmacol. 2020 Jul;84:106536. doi: 10.1016/j.intimp.2020.106536. Epub 2020 Apr 30. PMID: 32361654.
14.Stull VJ, Finer E, Bergmans RS, Febvre HP, Longhurst C, Manter DK, Patz JA, Weir TL. Impact of Edible Cricket Consumption on Gut Microbiota in Healthy Adults, a Double-blind, Randomized Crossover Trial. Sci Rep. 2018 Jul 17;8(1):10762. doi: 10.1038/s41598-018-29032-2. PMID: 30018370; PMCID: PMC6050247.
15.https://examine.com/supplements/ecdysteroids/research/#V28EdQY-safety-and-toxicology
