A kritikát eredetileg a Facebookra írtam, de sajnos ott hamar eltűnnek a tartalmak a süllyesztőben, ezért ide is feltöltöm.
Mester Károly agrármérnök és természetgyógyász nemrég az Az Én Kék Zónám podcast adásban állított abszurd dolgokat a glifozátról/szabad aminosavakról/GMO élelmiszerekről/kollagén kiegészítőkről.
A cikk tartalma:
Glifozát helyettesítheti-e a glicint a sejtekben
Kollagénben van a legtöbb glifozát ezért káros
Összeesküvések, GMO-k és korrupt kutatók
A természetes ételekben Mester Károly szerint nincsenek szabad aminosavak
Ismét semmilyen konkrét hiteles bizonyítékot nem említ, amik igazolnák az erős állításait, és kizárólag saját anekdotikus megfigyeléseire hivatkozik a sertéstelepein. Ez egyrészt ellenőrizhetetlen és nem kontrollált, magyarul vakon hinnünk kell neki, másrészt állatokról van szó, így még ha igaz lenne, akkor sem lehetne 1 az 1-ben emberekre vetíteni. A személyes története persze érdekes, de nem véletlen végeznek humán klinikai vizsgálatokat is több millió dollárból, ahelyett, hogy inkább sertéseken és egereken tesztelnének minden elméletet. Sertésein kívül egy kevésbé ismert biokémiai folyamatot említ csupán, ami különösen mulatságos, mert biokémiai folyamatokkal pedig aztán tényleg bármit és az ellenkezőjét is lehet igazolni.
A fő probléma, hogy sajnos azontúl, hogy maga nem ad meg semmilyen érdemi bizonyítékot, most is teljesen ignorálja a már elérhető jó minőségű tudományos bizonyítékokat a témában. Ez nem meglepő, mivel azok mint majd látható rendszerint a főbb állításai ellenkezőjét mutatják. Tehát lényegében egy biokémiai folyamat, és egy agrármérnök megfigyelései a sertésein, amiket senki más nem reprodukált még a világon, állnak szemben a több száz, gyakran független jó minőségű dokumentált mérési adattal, és randomizált humán klinikai vizsgálat eredményével az adott témákban.
Nézzünk néhány konkrét állítását az interjúból:
Glifozát helyettesíti a glicint a sejtekben
6 perctől azt állítja, hogy a glifozát helyettesíti a glicin aminosavat a sejtekben és ezért káros. A jelenlegi bizonyítékok alapján, a glifozát nem tudja helyettesíteni a glicint a sejtekben. Ezt egy Stephanie Seneff nevű amerikai kutató kezdte el terjeszteni, de ebből az összefoglalóból részletesen kiderül miért téves a hipotézise.(1) Akit érdekel ezt a fejezetet olvassa el: ”Can Glyphosate Substitute for Glycine in Polypeptide Chains?” de egyéb konkrét tesztek is cáfolták már azóta.(2) A glicin szabad aminosavként pótolva egyébként a bizonyítékok alapján teljesen biztonságos, és számos egészségügyi előnye van.(3) Állati tanulmányokban(ami Mester Károlynál a gold standard) jelentős élethossz növekedést produkált.(21) Ezt csak azért említem meg külön, mert régebbi adásokban a glicin veszélyeivel is riogatott.
Kollagénben van a legtöbb glifozát, ezért káros
Még ha igaz is lenne a feltételezés, hogy a glifozát kiválthatja a glicint a sejtjeinkben, ebből akkor sem következne az, hogy káros lenne a kollagénpótlás, sőt mindjárt elmagyarázom miért lenne épp ellenkezőleg. Mester Károly azt állítja 33:50-tól, hogy mivel a kollagén főként Dél-Amerikából származik, ahol leginkább GMOs takarmányt használnak, így a kollagénben van a legtöbb glifozát. Dél-Amerikában a marhák életük nagyrészében füvet legelnek, és csak életük végén kapnak gabonákat pár hétig, de nem minden kollagén származik Dél-Amerikából. Ő ezt az egészet a már említett megcáfolt elméletére alapozza, miszerint a glicin helyébe glifozát lép, és ezért a kollagénben is felhalmozódik. Ha igaz lenne az elmélete, akkor valójában a kollagén éppenhogy védene a glifozát potenciális káros hatásaitól. Egy kis matematika: a mérési adatok alapján, a glifozát maximum pár mikrogrammos mennyiségben van jelen a húsokban kilogrammonként,(4,5) míg a kollagén tömegének ~30%-a glicin, tehát elég nehezen “helyettesíthetné” a pár mikrogramm glifozát,(0,000001 gram) a ~300 gramm glicint a kollagénben. Még ha tízszer annyi lenne benne mint a húsban, akkor is minimális mennyiségekről beszélünk. Valójában tehát a kollagénpótlás által arányaiban nagy mennyiségű glicint juttatnánk a szervezetünkbe, és rendkívül kevés glifozátot, akár a gabonákhoz/hüvelyesekhez, akár a húsokhoz képest nézzük. Persze mivel az egész elméletről tudjuk, hogy téves, és Mester Károly semmilyen konkrét mérési adatot sem ad meg, így ezt csak érdekességként említem. Amúgy a kollagénpótlás bőrre és ízületekre gyakorolt pozitív hatásairól szintén vannak randomizált klinikai vizsgálatok, és maga a kollagén peptidek tartalma is mérhető. Főként glicin-prolin, és glicin-prolin-hidroxiprolin di és tripeptideket tartalmaznak, glicinhez kapcsolódva nem glifozáthoz…
A mérési adatok azt mutatják, hogy a gabonákban/hüvelyesekben és azokban a növényi ételekben van a legtöbb glifozát, amikre közvetlen permetezik, mivel az állatok képesek kiválasztani.(4,5) Több országban végzett mérések igazolják, hogy az állati termékekben relatíve kevés a glifozát,(4,5) így nyilván a kollagénben sem lehet sok ami belőlük készül, ráadásul kollagénből eleve napi 10 g-ot pótolnak legtöbben naponta, míg sima ételből jellemzően több kg-ot esznek. Érdekes, hogy a Paracelsus által felismert tényt, miszerint a mennyiség teszi a mérget, sajnos hajlamosak elfelejteni akik különféle méreganyagokkal riogatnak. Akik meg több „glifozátdús” teljes gabonát és hüvelyest fogyasztanak, azoknak a kutatások alapján általánosságban javul az egészségük és tovább élnek, még akkor is ha ez GMO forrásokból származik. Mindezek tudatában az ételek glifozát tartalmát meghatározni mint a krónikus betegségek fő okozója és minden baj forrása, teljes mértékben nevetséges, bárhonnan is közelítjük a kérdést.
Összeesküvések, GMO-k és korrupt kutatók
A génmódosított növények kapcsán ~6:40-től a szóját emeli ki, hogy abban több a glifozát, és azt állítja, hogy egyszerűen azért növelték a biztonságos határértéket az ételekben mert már nem fértek bele a tartományba. Erre az állítására sem ad meg semmi bizonyítékot, de maga az állítás feltételezi, hogy az összes független kutató aki pl. az EFSA-nak dolgozik korrupt, és csupán hasraütésszerűen határozzák meg az egészségügyi határértékeket potenciálisan egészségkárosító anyagok esetén. Ha már nem fér bele egy étel mert túl szennyezett, akkor egyszerűen megemelik a tartományt! Ezt kikérem az összes kutató nevében, de maradjunk annyiban, hogy elég nagy bajban lennénk ha így működne! Eleve ugye ott tartunk, hogy Mester Károly még nem adott meg semmilyen bizonyítékot még arra sem, hogy a glifozát abban a dózisban amiben az ételeink tartalmazzák valóban olyan káros lenne mint ő beállítja. Valamiért ezt a kulcskérdést egyszerűen átugrották, és az interjút készítő hölggyel együtt úgy tesznek mintha ez mára egyértelmű tény lenne, és minden független kutató, aki az EFSA-ban, Az Amerikai Tudományos Akadémiában, vagy a Brit Királyi Társaságban dolgozik és a glifozátról publikál, egytől-egyig vagy korrupt lenne, vagy komplett idióta. Egyébként bár a GMO szója valóban több glifozátot tartalmaz mint a hagyományos, a fejlődő országokban a génmódosított növények bevezetésével 37%-al csökkent a növényvédőszer használat egy meta-analízis alapján, tehát általánosságban az sem igaz, hogy GMO növények = több glifozát.(6)
A természetes ételekben szerinte nincsenek szabad aminosavak
~9:30-tól idézem „Én ezt szoktam mondani, hogy mondjon valaki egy olyan élelmiszert, természetes élelmiszert amibe az aminosavak nem fehérjékbe, hanem szabadon foglalnak helyet, tehát szabad aminosav nagy mennyiségben. Ilyen nincs.”
De van. Például a paradicsomban(7), zöldségekben és gombákban,[8) érlelt sajtokban(9), kakaóban(10), kávéban(11), zöld teában(12), kovászos kenyérben stb. A lista nem teljes! Ez a rengeteg “egészségtelen étel és ital”, amik többsége szintén összefüggésben áll a hosszabb élettel, és alacsonyabb betegség kockázattal…Amúgy pont a kovászos kenyeret említi mint pozitív példa 22:45-től, hogy a gliadin fehérje lebomlik, szóval még logikailag sem mindig konzisztens a sztori… Persze a természetes ételek főként fehérjéket tartalmaznak nem szabad aminosavakat, de attól, hogy valami nem természetes, vagy nem “régi étel”, még nem lesz automatikusan egészségtelen. Az inzulin hormon amit külsőleg pótolnak is elég hasznos I-es típusú cukorbetegeknek, pedig teljesen természetellenes. Tudjátok hogyan állítják elő? Génmódosított baktériumok által. A gyilkos galóca meg természetes, de nem túl egészséges.
23:00-tól azt állítja a “szivárgó bél szindróma” fő okozója is a glifozát, ami minden iparilag előállított húsban benne van, és szerinte ennek “körülbelül tízszerese a hatása a glutén gliadin részénél” – Nem akarom leírni, hogy ezt az adatot szerintem honnan húzhatta elő, de a glifozátról jelenleg kizárólag állati tanulmányok és in vitro(sejtekben végzett) vizsgálatok vannak.(20) Ezekben valóban negatív hatással volt a bélflórára/béláteresztésre, de megadózisban. Ezek az eredmények indokolják, hogy alaposabban vizsgálják a kérdést, de kijelenteni, hogy ez a fő oka az egész problémának egy vicc, ráadásul Mester Károly kifejti, hogy ő ezt is a glicin/glifozát helyettesítésre alapozza…Hasonló jellegű kutatások vannak a mesterséges édesítőszerekről is, de az életszerű mennyiségekben meg biztonságosnak bizonyultak az összes humán klinikai vizsgálatban. A dózis teszi a mérget ugyebár. Magát a fokozott béláteresztést rengeteg egyéb tényező kiválthatja amiket nem is említ, pl. bizonyos adalékok, gyógyszerek, alkohol, fertőzések, stb.
Végül pedig a fő mumusa a lizin, a kutatások alapján szintén biztonságos szabad aminosavként pótolva, napi 6 g-os dózisig semmilyen mellékhatást nem okoz.(13) Napi ~16 g-os dózisban is csak ritkán okoz enyhe emésztőrendszeri diszkomfortot, aminek előfordulása statisztikailag nem szignifikáns.
Ezenkívül számtalan egyéb szabad aminosavnak vannak jól dokumentált egészségvédő vagy más speciális előnyös hatásai a glicinen kívül is, pl. A taurinnak(14), NAC-nek(15), és sok másiknak. Vannak olyan betegségek is, amik hatására a betegek egy része kénytelen kizárólag szabad aminosav keverékekből álló diétát fogyasztani hosszú éveken át,(16) mert nem működik jól az emésztésük vagy immunrendszerük, és csak így tudnak tünetmentesek maradni. Tehát semmi fehérjét nem esznek, csak a “rendkívül káros” szabad aminosavakat, és ez teszi lehetővé számukra, hogy viszonylag normális életet éljenek. Néhány testépítő évtizedek óta pótol BCAA-kat izmosodás céljából, aminek mondjuk pont nincs értelme magas fehérjebevitel mellett, de nem is halnak szörnyet tőlük. Én glicint, taurint, időnként glutamint és néhány egyéb szabad aminosavat régóta pótolok, köszönöm szépen jól vagyok. A fokozott béláteresztést pl. a glutamin pótlás csökkentheti.(22)
Amit Mester Károly a szabad aminosavak fermentációjáról mond szintén alaptalan, pont az ellenkezője igaz. A szabad aminosavak nagyon hatékonyan és gyorsan felszívódnak a vékonybélből, ami látható abból, hogy sokkal gyorsabban megjelennek a vérben, mintha fehérjét fogyasztunk. Ez elég nehéz lenne ha nem jutnának át a bélfalon, és hullaméreg képződne belőlük. Jóval kevésbé fermentálódnak mint a hagyományos fehérjék.(17,18)
Most nincs kedvem belemenni az A1 vs A2 tejfehérje kérdésbe, régebbi cikkeimben amik az Archívumban elérhetőek már írtam erről részletesen. Én és több millió ember gyakran iszik tejet, és nincs tőle se hasmenése, se székrekedése. Én és több millió sportoló tejsavófehérjét is szokott napi szinten, és az sem okoz emésztési gondokat legtöbb embernek.
Számomra az interjú legviccesebb pontja, hogy 23:25-nél Mester Károly azt állítja, hogy “Én tudományos tények alapján dolgozom.” – Hát ezt mindenki döntse el mennyire igaz.
Összefoglalva Mester Károly szinte mindegyik fő állítása több sebből vérzik, nem ritka, hogy pont az ellenkezőjük igaz. Úgy gondolom nem érdemes hinni neki, és sertésein tapasztalt állítólagos megfigyeléseinek, mikor a jó minőségű bizonyítékok teljesen más irányba mutatnak.
Persze a glifozát, és egyéb növényvédőszerek dózistól függően valóban lehetnek károsak, nagyon jó, hogy vizsgálják ezt a kérdést és szabályozzák az élelmiszer biztonsági hatóságok. Abban mindannyian egyetértünk, hogy jó ha az ételeink nem tartalmaznak növényvédőszereket olyan mennyiségben ami potenciálisan már egészségkárosító hatású lehet. Ha tehetjük akkor nyilván jobb a biztonság kedvéért olyan élelmiszereket beszerezni amiket minél kevesebbet vegyszereztek, de amit Mester Károly művel az az alaptalan félelemkeltés, és riogatás kategóriája ami rendkívül ártalmas. Kijelenteni, hogy a glifozát a krónikus betegségek fő okozója a jelenlegi bizonyítékok alapján, figyelmen kívül hagyva szinte minden más tényezőt szörnyű.
Ajánlásai csak felesleges stresszt és szorongást okoznak, ami már önmagában egészségkárosító hatású, ráadásul a gyakorlati haszna az emberek többségénél vagy nulla, vagy akár még negatív is lehet, hiszen kevesen tudnak kizárólag füvön tartott húsokat, tengeri halat, és vegyszermentes bio élelmiszereket beszerezni.
Egyetértek Mester Károllyal, hogy a táplálkozás az egészségünk egyik legfontosabb alappillére, de ha hozzá hasonlóan olyan tényezőkre fókuszálunk amiknek valójában nincs nagy jelentősége(glifozát, GMO-k) és ráadásul még tévedünk is, miközben a jóval fontosabb tényezőkkel nem foglalkozunk(jól összeállított étrend, aktív életmód, egészséges testsúly fenntartása, stresszmenedzsment, társas kapcsolatok.) – Akkor sajnos nem látjuk meg a fától az erdőt, és jó eséllyel nem leszünk egészségesek.
Az interjú vége felé még az is elhangzik, hogy inzulinrezisztenciát is a glifozát okoz. Erre az összefüggésre jelenleg szintén csak egérvizsgálat van gigadózissal(19). Amiről viszont mára biztosan tudjuk, hogy mellé szinte mindig inzulinrezisztencia, magasvérnyomás, és magas vérlipidek társulnak, az a jelentős túlsúly.
Mester Károly reakciója
Számomra is meglepő fordulatként a kritika annyi emberhez eljutott, hogy még maga Mester Károly is reagált. Egy 9 órás videóval…Persze a kritika konkrét pontjaira sajnos nem sikerült neki, csak jó szokásához híven mindenféle újabb összeesküvést talált ki, miszerint a kritikát a glifozát lobbi szponzorálta. Hihetetlen, de láthatóan rengeteg híve ezt gond nélkül elhiszi, még olyan is van aki büszkén osztotta meg, hogy vakon hisz neki mindenben.
Válaszom Mester Károlynak:
Úgy látszik a július 5-én írt kritikám Az Én Kék Zónám podcast adásról amiben Mester Károly agrármérnök szerepelt annyi emberhez eljutott, hogy úgy érezte valamit muszáj reagálnia. Maga a kritika pedig annyira kellemetlen számára, hogy a válaszom kénytelen volt azonnal cenzúrázni.
Sajnos a reakciójában a konkrét kritika tartalmával nem bírt mit kezdeni, helyette ő is a jól bevált stratégiát választotta: úgy állította be, mintha “megtámadták” volna és mindenféle összeesküvéssel fűszerezve áldozatként igyekezett pozícionálni magát, hangsúlyozva a kritika szempontjából teljesen irreleváns személyes eredményeit, amit senki nem is vont kétségbe, majd készített egy közel 9 órás videót amiben valószínűleg ismét elmondja ugyanazokat mint eddig a GMO élelmiszerekről/glifozátról, amik teljesen szembemennek a tudományos bizonyítékokkal a témában.
Ezt a 9 órás adást nem néztem végig, és valószínűleg nem is fogom. Beletekertem és láthatóan most sem publikált humán klinikai vizsgálatokat, jó minőségű összefoglalókat vagy értékelhető adatokat mutat be, hanem ismét beteg sertésekről és egyéb állatok szerveiről készült random kivágott képekkel, biokémiai folyamatokkal, illetve korrelációkkal riogat. Valaki nem ártana ha végre tájékoztatná, hogy a korreláció önmagában nem feltétlen bizonyíték, illetve a glifozáton kívül még egy pár ezer dolog megváltozott a környezetünkben az elmúlt évtizedekben ami magyarázhatja a krónikus betegségeket. Persze jó lenne ha lenne 1-2 mumus amire mindent rá lehetne fogni, csak a világ ennél kicsit bonyolultabb. Megjegyzem a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása például csökkent az elmúlt 20 évben az USA-ban, ezekszerint a glifozát és lizin szabad aminosavként a szív- és érrendszer számára előnyös?
Nézzük a konkrét állításait röviden:
Mester Károly: “Körülbelül 5 évvel ezelőtt készítettem az akkor 7 óra 3 perces videómat a génmódosított növények hatásairól. Az több százezres megtekintést ért el. Most újra elkészítettem a videót, több ok miatt is. Egyrészt mert az „Én kék zónám” című podcast műsorban volt egy beszélgetés velem a táplálkozásról illetve azokról a hatásokról amelyek az étel intoleranciát, az autoimmun betegségeket, a metabolikus szindrómát, a neurodegeneratív betegségeket okozzák. Ezek a betegségek az utóbbi időben egy több problémát jelentenek nekünk. Ennek kapcsán bizonyos emberek kritikával illettek engem aminek egy része személyeskedés volt, másrészt cáfolták az én tudományos tényekkel és több mint 40 éves szakmai tapasztalatommal alátámasztott állításaimat és megfigyeléseimet.”
Igen cáfoltam azt, hogy ezek mindegyikét a glifozát okozná, tekintve, hogy erre nincs jó bizonyíték, sőt legtöbb állításának az ellenkezőjére van. Nem értem amúgy mi a többes szám, tudtommal csak én készítettem erről az adásáról kritikát, amit több százan megosztottak. Személyeskedés nem volt benne, csupán néhány megfogalmazás világított rá arra, hogy mennyire nonszensz amiket beszél, de még ahhoz képest nagyon finoman lett megírva, hogy ő milyen abszurd dolgokat állított benne.
Mester Károly: “Tudományos tényekkel alátámasztott állításaimat és megfigyeléseimet” – Hát ez sajnos vicc kategóriája. A tudományos tény kifejezés meglehetősen erős eleve, azokban a témákban amikről ő beszél bizonyítékok vannak, amiknek a bizonyító ereje jelentősen eltérő. Ezért lenne fontos figyelembe venni a bizonyítékok hierarchiáját, amit Mester Károly teljes mértékben ignorál. Ha szigorúan a tudományos bizonyítékokat vagy ha neki úgy tetszik tényeket vesszük alapul, akkor azok Mester Károly legfőbb ajánlásai esetén is annak ellenkezőjét mutatják. A GMO-k fogyasztása és lizin pótlása mindkettő biztonságos, és egyértelműen nem olyan károsak, mint ő beállítja. Nem minden krónikus betegség forrásai, függetlenül attól, hogy ő hány gyulladt sertés gyomrot vagy daganatos egér képet prezentál “tudományos tényként”. A saját megfigyelései sertésein nem tekinthetőek tudományos bizonyítéknak, pláne nem ténynek, és nem is reprodukálhatóak. Szakértői vélemény lehetne maximum, csak épp Mester Károly nem szakértője ezeknek a területeknek amikről véleményt formál, pl. Az idézett mondatában ételintoleranciákról, autoimmun betegségekről, neurodegeneratív betegségekről beszél, az interjúban pedig a táplálkozásról. Ha pedig sertéstelepeken dolgozott, akkor a glifozát egészségügyi hatásai sem a szakterülete, mivel az egy gyomirtó. Ezért nem tudományos konferenciákon prezentálja ő sem a forradalmi felfedezéseit(ahol leröhögnék a színpadról) vagy publikálja őket tudományos folyóiratokban(ahol elvérezne még a peer review-n) mint minden más kutató, hanem készít inkább youtube videókat és terjeszti nézeteit olyan podcastokban ahol bármit állíthat, úgysem kérik azokat számon, majd árulja a termékeit mint mindent gyógyító csodaszert.
Mester Károly: “Ez az új videó ez elemzi ezeket a problémákat, mert másabb a helyzet mint 5 évvel ezelőtt volt. 5 év alatt nagyon sok tapasztalatot gyűjtöttem a természetgyógyász tevékenységem során. Ez alatt az időszak alatt több száz beteg volt nálam, ezeknek a betegeknek tudtam segíteni.”
Kitapasztalta a betegeken, hogy a glifozáttól és lizintől betegek? Hogyan választotta le ezt a tényezőt az összes többiről? Tényleg a több száz beteg mindegyikének segített? Ezt elég nehéz elképzelni ismerve az ajánlásait. 5 év alatt nyilván sok embernek segíthetett, de a kérdés az, hogy hány embernek nem segített, és hány embernek ártott? Pont ezért vannak randomizált kontrollált vizsgálatok, mert a szakemberek kizárólag a pozitív példákat említik, érdekes módon a negatív eredményeket senki sem osztja meg. Ami a tudományos bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy ha valaki hozzá hasonlóan a teljes gabonák, tejtermékek, vagy más természetes ételek ellen kampányol és tiltja el tőlük az embereket, azzal inkább árt.
Mester Károly: “A segíteni lényege, hogy az alap regulációt, az egyensúlyi állapotot kell vissza állítani a szervezetben. Ezt leginkább táplálkozás beállítással tudjuk elérni. Kerüljük el azokat a élelmiszer alapanyagokat és az élelmiszeriparnak azon termékeit amelyekben olyan adalékokat használnak amelyek az egészséges szervezetben felborítják az egyensúlyi állapotot. A több éves természetgyógyász tapasztalatot építettem be ebbe a rendszerbe ahol funkcionális takarmányt gyártok GMO mentes alapanyagokból és mesterséges takarmányadalékok (szabad aminosav mentes) nélkül.“
Ez egy nagyon jól hangzó romantikus írás, és az egészséges táplálkozás valóban lehet gyógyító hatású, ebben egyetértünk. Csak az a baj, hogy ő nem látja a fától az erdőt. Kizárólag olyan adalékokra, vegyszerekre és anyagokra fókuszál, amiknek a káros hatása vitatott, miközben alaptalanul riogat és félelmet kelt a teljes gabonák, tejtermékek, húsok, és mindennel szemben ami nem az általa meghatározott és többség számára elérhetetlen bio füvön tartott GMO mentes forrásokból származik. Az üzleti modellje pedig jól látható ebből a bekezdéséből, olyan takarmányt gyárt ami GMO és szabad aminosav mentes, ami lényegében tankönyvi kígyóolaj árusítás. Generáljunk egy problémát, nagyítsuk fel, majd alkossuk meg és áruljuk rá a megoldást.
Mester Károly: “A hippokratészi eskü egyik központi eleme a károkozástól való tartózkodás – primum non nocere . Ezt óvatosságnak kell követnie – secundum cavere. Csak ezután szabad a gyógyulásra gondolni – tertium sanare . A megváltozott GMO-s élelmiszeralapanyag előállítás miatt az élelmiszer választásban nagyon fontos az óvatosság. Ezeket az elveket kellene követni minden gyógyítónak bármilyen betegségben szenvedő betegnél! Az állatgyógyászati gyógyhatású termékek és a Herbafulvo essencia is részben az alapregulációt segít helyreállítani. ezentúl a kilenc gyógynövény segít gyógyulni is (sanare).”
Igen a károkozástól való tartózkodás és óvatosság nagyon fontos. Jó lenne ha Mester Károly is alkalmazná, mielőtt alaptalanul riogat és kelt félelmet emberek százezreiben egészséges ételekkel szemben, akik miután meghallgatják azon stresszelnek majd, hogy nem ehetnek semmit a közeli szupermarketből anélkül, hogy megmérgeznék magukat és a családjukat. Megoldásként nyilván saját csodaszerét kínálja, ami “helyreállítja az alapregulációt” és aminek hatékonyságára Mester Károly főbb állításaihoz hasonlóan szintén semmi tudományos bizonyíték.
Mester Károly: “A természetgyógyász munkám során tapasztaltakat osztom meg Önökkel ebben a 8 óra 46 perces videóban, külön kiemelve a glifozátnak a talajra gyakorolt hatását, a ugyanis akik támadnak engem azok a talajmegújító gazdák mozgalmának az emberei akik ezt a rendszert csak a glifozáttal tudják elképzelni. Én ennek a veszélyére hívom fel a figyelmet, ez a báránybőrbe bújt farkas helyzete.“
Megértem, hogy Mester Károly mindenben az összeesküvéseket látja, de ez nevetséges. Egy Kökény Attila nevű férfi aki talajmegújító mezőgazdasággal foglalkozik egyszerűen megosztotta a cikkemet, ahogy rajta kívül még 350 másik ember. Kökény Attilával én sosem találkoztam, anyukám és testvérem volt pár éve egy előadásán Kassai Lajosnál amit érdekesnek találtak, én akkor hallottam róla először. A cikkeivel találkoztam már itt, pl. pont a glifozátról elég részletes írásai vannak. Ezeket még nem olvastam mind végig, de ami egyből feltűnt, hogy ő Mester Károllyal ellentétben a jó minőségű bizonyítékokra hivatkozik, az összeesküvés elméletek helyett. Most ha jól láttam a kormánymédia épp megpróbálta lejáratni néhány kijelentése miatt, ugyanis kicsit ő is úgy van vele mint én, ami a szívén az a száján, aztán lesz ami lesz. Bár több ilyen ember lenne! Ha már anyagi és egyéb elfogultságról beszélünk, akkor ismét visszautalnék arra, hogy ki is az aki generált/felnagyított egy problémát, és árulja rá a saját takarmányát és a varázsszerét, aminek hatékonysága nincs bizonyítva.
Mester Károly: “Tudom hogy ez nagyon hosszú anyag, azt is tudom hogy nagyon sokan végig fogják hallgatni végig fogják nézni. Ezt a 416 powerpoint-os diát nem kevés idő megcsinálni. Fölmondani se volt egyszerű ezt a 8:46 perc alatt. Ebbe gondoljanak bele, de hál istennek sikerült, ezt egyedül csak én csinálom a sokrétű munkám mellett. Mert e mellett gyártok takarmányt, állatgyógyászati gyógyhatású készítményeket, gyártok humán étrend-kiegészítőket és a természetgyógyász tevékenység igy nagy idő lekötöttséggel jár. Hála a kollégáimnak mindenki tudja a dolgát és szemléletükben Ők is elkötelezettek a segítés mellett. Református emberként szeretettel adom oda ezt a több napos munkát Önöknek, mert az apám azt mondta, hogy a munka a református embernek szolgálat!”
Egyedül ő készít ingyenes tartalmakat? Hát szerencsére vannak még páran rajta kívül. Butaságokat sokan terjesztenek mások is, ezzel sincs egyedül. Mellesleg ezt ingyenes tartalomnak sem mondanám, ugyanis a poszt szövegében is saját termékeit reklámozza, amik „helyreállítják az egyensúlyt”, amit a GMO-k állítólag felborítanak. Az ingyenes tartalom az, ami nem jár semmilyen anyagi haszonnal, de ez nála egyértelműen nem igaz, ugyanis az egész GMO-k és szabad aminosavak károsak elméletével végső soron mindig a saját termékeit reklámozza.
Mester Károly: “Azt üzenem a támadóimnak amit én a dr. Pap Gábor művészettörténész professzor úrtól tanultam, hogy a „ jót munkáld a rosszal pedig ne foglalkozzál!” Nem foglalkozom velük! Nagyon szépen köszönöm annak a nagyon sok embereknek akik megvédtek a engem a kommentjeikben. Ezekkel a gondolatokkal útjára bocsátom ezt a videót, remélem élelmiszer előállítóknak , és a döntéshozóknak is tudok segíteni. Az Amerikai Egyesült Államok élelmiszer biztonsági hivatalával (FDA) és az Európai Unió élelmiszerbiztonsági hivatalával (EFSA) van óriási probléma, ha óvatosak leszünk az élelmiszer választásban akkor kevesebb egészségügyi problémánk lesz. Ebben kívánok segíteni!”
De foglalkozik. Aki kénytelen nyilvánosan írni róla, majd több nap alatt készít egy 9 órás videót a kritika hatására amit én egy délután írtam, az a nem foglalkozomtól kicsit messze van. Támadók amúgy nincsenek, csupán vannak páran, akik Mester Károly híveivel szemben nem rémülnek halálra azonnal, ha megemlít egy biokémiai reakciót, bemutat egy gyulladt szervet, vagy síri hangon beszél arról, hogy épp milyen vegyszerrel próbál kiirtani minket Bill Gates, vagy a Bayer cég, aki amúgy a nyugdíjas rokonaik véralvadásgátlóját is gyártja. Az én kritikám, és gyanítom másoké is azért született, mert van akinek rendkívül irritáló ez a sarlatánság amit művel.
Mester Károly: “Az Európai Unió élelmiszerbiztonsági hivatalával (EFSA) van óriási probléma, ha óvatosak leszünk az élelmiszer választásban akkor kevesebb egészségügyi problémánk lesz. Ebben kívánok segíteni!”
Tehát az EFSA-val van óriási probléma, ami független kutatókat alkalmazva, a tudományos bizonyítékokra támaszkodva nyújt tanácsadást az élelmiszer- és takarmány biztonsággal kapcsolatos uniós politikák és jogszabályok támogatására, ezáltal védve az emberek egészségét és a környezetet az Európai Unión belül. Az EFSA munkája biztosítja, hogy a fogyasztók védve legyenek az élelmiszerlánccal kapcsolatos kockázatoktól, és hogy az uniós piacon lévő élelmiszer- és takarmány termékek biztonságosak legyenek. Persze valószínűleg tényleg van vele probléma, nem tökéletes, de mi az alternatíva? Jobb ötlet inkább egy agrármérnök állítólagos megfigyeléseire hagyatkozni sertésein, aki ráadásul anyagilag is érdekelt a riogatásban és félelemkeltésben?
És az a szomorú, hogy ilyesmi kommentek érkeznek a videója alá, ami jól bemutatja a kritikus gondolkodás teljes hiányát a követői között:
“Mindannyian vakon hiszünk önnek kedves Mester Karoly úr. A természet nem akarna glufozatot. Köszönöm a tudását. ”
Hát mindannyian szerencsére nem. Egyébként a hölgy engem is követ. Ha csak egy dolgot érhetek el a hasonló kritikákkal, az remélem az, hogy senki nem fog vakon hinni senkinek, és sokkal kritikusabb lesz.
Ja amúgy kommentáltam a nyilvános poszt alá ami az én kritikámról szólt, és kb. 1 órán belül törölve lett a komment én pedig letiltva, pedig már 10 like érkezett rá. Sajnos úgy néz ki Mester Károly sem kedveli a szólásszabadságot, ő is olyan szakértő aki úgy gondolja, hogy csak neki szabad másokat kritizálni, míg ő maga kritikán felül áll.
Kommentem: “Tisztelt Mester Károly, ön azt írja a kritika egy része személyeskedés volt, pontosan melyik részére céloz? Nem értem milyen tudományos tényekre hivatkozik, az interjúban csak anekdotikus példákat hozott, és egy biokémiai folyamatot ami nem tekinthető bizonyítéknak, miközben amit állított az ellentmond a tudományos bizonyítékoknak a témában. Senki sem támadja önt személyesen, csak az állításaira érkezett kritika – nagy különbség. A kritikát én írtam, amit megosztott Talajmegújító Kökény Attila is, de amúgy semmilyen kapcsolatom nincs vele, és semmilyen érdekeltségem nincs a glifozát népszerűsítésében. A tudományban a kritika kulcsfontosságú a fejlődése és megbízhatósága szempontjából. Minőségellenőrzési mechanizmusként működik, biztosítva, hogy a tudományos eredmények megalapozottak, jól alátámasztottak legyenek, és ne hibás érvelésen vagy elfogultságokon alapuljanak. Ahogy önnek joga van kritizálni a glifozátot és más táplálkozással kapcsolatos ajánlásokat, úgy az ön állításait és ajánlásait is lehet és fontos kritikusan szemlélni. A vita és nézőpontok ütköztetése nagyon hasznos mindenki számára. Sokan megvédték valóban, de attól, hogy sokan gondolnak vagy „hisznek” valamiben attól még nem lesz igaz. A kollagének glifozáttartalmát pl. az ön interjúja hatására megmérték is kimutathatatlan. Esetleg a jövőben ön is megmérhetné mielőtt valótlant állít feltételezései alapján.
A többi podcast adásában és interjúkban is egészen hajmeresztő dolgokat állít, remélem lesz időm sort keríteni azokra is.
Ha elolvastad és érdekesnek találtad köszi ha reagálsz valamit, hogy több emberhez eljusson Mester Károly hívei közül.
Dr. Jankó Robi táplálkozáskutató nemrég készített egy videót arról, hogy miért nem igaz amit egy híres magyar természetgyógyász 😀 hirdet a teljes kiörlésű gabonákról. Érdemes megnézni ezt is.
Források:
1.Mesnage R, Antoniou MN. Facts and Fallacies in the Debate on Glyphosate Toxicity. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29226121/
2.Antoniou MN, Nicolas A, Mesnage R, Biserni M, Rao FV, Martin CV. Glyphosate does not substitute for glycine in proteins of actively dividing mammalian cells.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31395095/
3.Soh J, Raventhiran S, Lee JH, Lim ZX, Goh J, Kennedy BK, Maier AB. The effect of glycine administration on the characteristics of physiological systems in human adults: A systematic review. Geroscience. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/37851316/
4.Soares D, Silva L, Duarte S, Pena A, Pereira A. Glyphosate Use, Toxicity and Occurrence in Food. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34829065/
5.Kolakowski BM, Miller L, Murray A, Leclair A, Bietlot H, van de Riet JM. Analysis of Glyphosate Residues in Foods from the Canadian Retail Markets between 2015 and 2017. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32267686/
6.Klümper W, Qaim M. A meta-analysis of the impacts of genetically modified crops. PLoS One. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25365303/
7.Sorrequieta A, Ferraro G, Boggio SB, Valle EM. Free amino acid production during tomato fruit ripening: a focus on L-glutamate. Amino Acids. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19876714/
8.Maria Del Rosario Brunetto, Maximo Gallignani, Wendy Orozco Construction of a free-form amino acid database for vegetables and mushrooms
9.Summer A, Formaggioni P, Franceschi P, Di Frangia F, Righi F, Malacarne M. Cheese as Functional Food: The Example of Parmigiano Reggiano and Grana Padano.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29089844/
10.Maria Del Rosario Brunetto, Maximo Gallignani, Wendy Orozco RP-HPLC-DAD determination of free amino acids in cocoa samples during fermentation and roasting https://www.redalyc.org/journal/3090/309062774002/309062774002.pdf
11. Arnold U, Ludwig E, Kühn R, Möschwitzer U. Analysis of free amino acids in green coffee beans. I. Determination of amino acids after precolumn derivatization using 9-fluorenylmethylchloroformate. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/8067059/
12.Ding Y, Yu H, Mou S. Direct determination of free amino acids and sugars in green tea by anion-exchange chromatography with integrated pulsed amperometric detection. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12489879/
13. Hayamizu K, Oshima I, Nakano M. Comprehensive Safety Assessment of l-Lysine Supplementation from Clinical Studies: A Systematic Review. J https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33000161/
14. Santulli G, Kansakar U, Varzideh F, Mone P, Jankauskas SS, Lombardi A. Functional Role of Taurine in Aging and Cardiovascular Health: An Updated Overview. Nutrients. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/37836520/
15. Schwalfenberg GK. N-Acetylcysteine: A Review of Clinical Usefulness (an Old Drug with New Tricks). https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34221501/
16. Atwal K, Hubbard GP, Venter C, Stratton RJ. The use of amino acid-based nutritional feeds is effective in the dietary management of pediatric eosinophilic oesophagitis. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31692292/
17.Weijzen MEG, van Gassel RJJ, Kouw IWK, Trommelen J, Gorissen SHM, van Kranenburg J, Goessens JPB, van de Poll MCG, Verdijk LB, van Loon LJC. Ingestion of Free Amino Acids Compared with an Equivalent Amount of Intact Protein Results in More Rapid Amino Acid Absorption and Greater Postprandial Plasma Amino Acid Availability Without Affecting Muscle Protein Synthesis Rates in Young Adults in a Double-Blind Randomized Trial. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34642762/
18.Gaudichon C, Calvez J. Determinants of amino acid bioavailability from ingested protein in relation to gut health. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33093304/
19. Prasad M, Gatasheh MK, Alshuniaber MA, Krishnamoorthy R, Rajagopal P, Krishnamoorthy K, Periyasamy V, Veeraraghavan VP, Jayaraman S. Impact of Glyphosate on the Development of Insulin Resistance in Experimental Diabetic Rats: Role of NFκB Signalling Pathways. Antioxidants https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/36552644/
20. Ignácio ADC, Guerra AMDR, de Souza-Silva TG, Carmo MAVD, Paula HAA. Effects of glyphosate exposure on intestinal microbiota, metabolism and microstructure: a systematic review. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/38994673/
21. Miller RA, Harrison DE, Astle CM, Bogue MA, Brind J, Fernandez E, Flurkey K, Javors M, Ladiges W, Leeuwenburgh C, Macchiarini F, Nelson J, Ryazanov AG, Snyder J, Stearns TM, Vaughan DE, Strong R. Glycine supplementation extends lifespan of male and female mice. Aging Cell. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30916479/
22. Abbasi F, Haghighat Lari MM, Khosravi GR, Mansouri E, Payandeh N, Milajerdi A. A systematic review and meta-analysis of clinical trials on the effects of glutamine supplementation on gut permeability in adults. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/39397201/
