A tejtermékekről megoszlanak a vélemények, a hivatalos táplálkozási ajánlás szerint fontos részét képezik az egészséges kiegyensúlyozott táplálkozásnak, és szükségesek az erős csontokért.

Más szakértők és irányzatok viszont pont az ellenkezőjét állítják, és kifejezetten károsnak nyilvánítják őket.

A tejtermékek tápanyagdús természetes ételek, és bizonyos népcsoportok alkalmazkodtak a fogyasztásukhoz, míg mások nem. 

Rengeteg fajta tejtermék kapható, és mindnek más és más a hatása, ezért nem érdemes egy lapon említeni az összeset.

Mint minden étel esetén, végső soron a kontextus az ami meghatározza, hogy érdemes-e őket fogyasztanunk, és a kérdés jóval bonyolultabb annál mint, hogy “egészséges” vagy “káros.”

Mielőtt belekezdenék szeretném tisztázni, hogy nincsen semmilyen érdekeltségem abban, hogy egy adott ételt pozitívan vagy negatívan állítsak be, mivel nem tartozok a paleo, vegán, low carb, low fat, okos, nem okos, típusos, fényevő vagy bármilyen más irányzathoz sem. 

Sőt nem is szeretnék kialakítani hasonló mozgalmakat, mert szerintem nem jó, ha vakon követjük valakinek az utasításait, és úgy gondoljuk, hogy igaza van, csak mert kicsit többet foglalkozott a táplálkozással mint mi és több a tapasztalata. 

Hasonló irányzatok vezetői egy idő után kivétel nélkül ott kötnek ki, hogy elfogulttá válnak és kénytelenek figyelmen kívül hagyni, a hipotézisüket cáfoló információkat. Tanuljunk, gondolkozzunk és cselekedjünk, a tapasztalat a fő döntőbíró, nem az, hogy ki mit mond. 

Nézzünk először pár tejtermékekről szóló ismert legendát, amit mindenki ismer és vizsgáljuk meg, hogy érdemes-e ezek alapján döntenünk. 

A tejtermékek fogyasztása természetellenes

hqdefault

Rengeteg táplálkozási irányzat hirdeti, hogy a tejtermékeket el kell hagyni. A tejtermékekről valamiért kialakult egy általános nézet miszerint egészségtelenek, sokan szegény krumplihoz hasonlóan a feldolgozott ételekkel egy kategóriába sorolják őket.

Ennek ellenére nagyon kevesen vannak akik meg is tudják fogalmazni, hogy mi a probléma a tejtermékekkel, jellemzően egymástól átveszik az épp aktuális hangzatos, ámbár valóságtól elég távol álló nézeteket, és különféle értelmetlen érveket hoznak fel ellenük, ahelyett, hogy a káros hatásaikról beszélnének.

Az egyik ilyen érv az, hogy a tejtermékek fogyasztása nem “természetes”, mivel nincs egyetlen olyan állat sem a természetben ami más állat tejét fogyasztaná. Ez a téves érvelési módszer feltételezi, hogy ami természetes az jó, és ami természetellenes, az rossz. 

Kevés olyan dolgot csinálnak ma az emberek ami természetes lenne. Például kevés állat vitatkozik az interneten arról, hogy mi természetes és mi nem. Ettől függetlenül én még nem fogom kidobni a számítógépem, ahogy az angol WC használatát is folytatom. Persze ha úgy vesszük a legmérgezőbb radioaktív hulladék is része a természetnek.

Pár éve mikor egy biofarmon dolgoztam önkéntesként, minden reggel meg kellett fejni a kecskéket. Az összes többi állat csirkék, kacsák, macskák, kutyák mindig odagyűltek és ahogy egy kis tej kifolyt a földre, egyből ölre mentek érte.

A macskák a lefejt tejből is folyamatosan megpróbáltak lopni. Aki hosszabb időt töltött farmokon az tudja, hogy elég sok állat fogyasztja más állat tejét, ha teheti.

A tej a kis tehénnek való, nem az embernek

Érdemes észben tartanunk, hogy nagyon kevés olyan ételt fogyasztunk ami nekünk “való”. A gyümölcs az egyedüli ételünk aminek az a célja, hogy elfogyasszák az állatok, de még a gyümölcs is csak bizonyos időpontban szeretné ezt amikor érett, egyébként különféle mérgező anyagokat tartalmaz.

A gabonák, hüvelyesek, magok, mogyorófélék, zöldségek bármilyen hihetetlen, szintén nem akarják azt, hogy megegyék őket. Annyira nem akarják, hogy különféle méreganyagokat fejlesztettek ki ellenük mint a lektinek. (R)

Az állatok szintén nem akarják, hogy megöljük, feldolgozzuk és megegyük őket, ahogy mi sem szeretnénk ha ez velünk történne meg. Aki eszik húst mégis ezt teszi, (vagy megbíz valakit maga helyett) hogy hozzájusson az állatokban található tápanyagokhoz.

Értelmetlen azzal érvelni, hogy melyik étel az ami nekünk való, mert ilyen étel nincs az anyatejen kívül, de azt meg elég körülményes lenne beszerezni. Jobban járunk ha azzal foglalkozunk, hogy milyen tápanyagokra van szüksége a szervezetünknek és az adott ételek ezekből mit tartalmaznak és milyen hatással vannak a biológiánkra. 

A tej tényleg teli van antibiotikumokkal, hormonokkal és gennyel?

f-antibiotics-a-20150103-870x609

A modern tej és húsiparral kapcsolatban sok tévhit kering amik közül soknak tényleg van alapja, de általában aránytalanul felnagyítanak bizonyos dolgokat.

Antibiotikumokat például az EU-ban már régóta tilos használni a növekedés elősegítéséért, és nincsenek tele a húsok és tejtermékek velük.

Tejtermékek esetén ha a tehén fertőzés miatt kap antibiotikumot, addig a tejet amit ad elkülönítik a többitől és nem használják fel.

A tejben található hormonok emberekre gyakorolt hatásai kérdésesek, és a velük kapcsolatos kutatások ellentmondásosak. Legtöbb esetben nincs jelentős hatásuk.

A tehenek kaphatnak tőgygyulladást (mastitis) ami egy komoly betegség és rengeteg anyagi kárt okoz a tejiparnak. Ez esetben valóban kerülhet genny a tejbe, de mint már írtam ezeket az állatokat kezelik és nem alkalmazzák a tejüket.

A környezeti lipofil (zsírban oldódó) méreganyagok sajnos belekerülnek az állati zsírokba, így a tejbe is. Azt, hogy ezeknek hosszú távon pontosan milyen hatása van nem lehet tudni, de ha valaki csökkenteni szeretné a bevitelét, akkor érdemes zsírszegény tejtermékeket fogyasztania.  

A szabályokat persze sokan megszegik, ezért érdemes minél megbízhatóbb forrásból vásárolnunk, de tökéletes opció nincs, enni meg kell. A fölösleges félelemkeltés nem segít senkinek, és nincs olyan étel aminek ne lenne negatív oldala. 

Pár éve én is azt szerettem volna, ha mindenki kizárólag a legjobb minőségű ételeket fogyasztaná, de ez sajnos nem reális egyenlőre nekem sem, és sokan még rosszabb helyzetben vannak. Fontosnak tartom, hogy együnk állati termékeket és ne féljünk tőlük, még akkor se ha nem engedhetjük meg magunknak a csúcs minőséget.

Pasztörizálás, homogenizálás megöli a tejet?

Sokan tartják, hogy a tejjel önmagában nincs gond, de a pasztörizálás és homogenizálás az, amitől egészségtelen lesz.

Ezt az USA-ban a Weston A. Price alapítvány és egyéb szervezetek nagyon erősen terjesztik, és szeretnék elérhetővé tenni a nyers tejet az emberek számára. 

Akik úgy gondolják, hogy a pasztörizálás és homogenizálás után semmi hasznos tápanyag nem marad a tejben, azok ezt nem tudom mire alapozzák. A pasztörizálás során rövid ideig hevítik fel a tejet, és ez nem elég arra, hogy jelentősen csökkenjen a tej mikrotápanyag tartalma. 

Egyedül a B2 vitamin szint csökken kicsit, de egyébként minden más ugyanaz marad. (R) Azt ugye senki nem gondolja, hogy az ásványi anyagokat, szénhidrátot vagy zsírt kifőzik a tejből? Mert a semmi hasznos tápanyag ezt jelentené.

Nincs baj bizonyos ételek nyersen történő fogyasztásával, de se a húsból, se a zöldségekből, se a tejtermékekből nem tűnik el minden hasznos tápanyag hőkezelés hatására. 

Nemrég néztem egy videót amiben egy férfi arról beszélt, hogy a pasztörizálás megöli a tejet, aztán azt javasolta, hogy vásároljunk nyers tejet, amit fogyasztás előtt hevítsünk fel. 

A homogenizálás egy olyan folyamat ami során a tejzsír zsírgolyóit jóval kisebb részekre bontják és egyenlően osztják el a tejben. Annak ellenére, hogy a homogenizálás bonyolult kifejezés és károsnak tűnhet, valójában a zsírt a szervezetünk is egyre kisebb részekre bontja míg végül képes felszívni.

Én nem látok bizonyítékot arra, hogy a pasztörizálás, homogenizálás vagy egyéb technikák károsak lennének, bár szerintem a nyers tejjel sincs probléma, és ha valaki számára elérhető akkor érdemes lehet azt választania. 

Sok anekdotális bizonyíték van arra, hogy a nyers tej kevésbé allergén mint a feldolgozott tej, bár ezt okozhatják a tehenek tartásában lévő különbségek. 

Nekem a tej és tejtermékek rengeteget segítettek a gyógyulásomban, főleg miután előtte nyers zöldségeket, izomhúsokat, magokat és mogyorókat ettem kizárólag. Nem volt ritka, hogy napi 2 liter nyers tejet ittam, és csak pozitív hatása volt az egészségemre. Csak azért vettem nyers tejet, mert egyúttal támogatni akartam a helyi kistermelőket, és finomabbnak találtam. 

A tejtermékek tápanyagtartalma

A tej tartalmazza az összes tápanyagot ami egy állat növekedéséhez szükséges az élete első szakaszában. Attól függetlenül, hogy a tehén vagy más kérődző állatok teje nem az embereknek való, olyan tápanyagokat tartalmaz, amikre nekünk is nagy szükségünk van.

A tej önmagában egy komplex étel, tartalmaz jó minőségű fehérjét, zsírsavakat és szénhidrátot, ami mellé rengeteg vitamin és ásványi anyag párosul. A tej a benne található kalóriákhoz képest sok mikrotápanyagot tartalmaz.

Fél liter teljes tej amiben csak 300 kcal található, sok hasznos mikrotápanyagnak jó forrása:

  • A napi kalcium szükséglet 57%-át
  • A foszfor 60%-át
  • A B12 vitamin 94%-át
  • A B2 vitaminnak pedig a napi szükséges mennyiség 65%-át biztosítja.

Majdnem minden hasznos mikrotápanyagból tartalmaz egy keveset. Persze a különféle tejtermékek mind más és más tápanyagokat tartalmaznak. A zsírban oldódó vitaminok értelem szerűen a tejzsírban koncentrálódnak, így a vaj és kemény sajtok sokat tartalmaznak, míg a sovány tejtermékek szinte semmit.

Az sem mindegy, hogy az állat mit evett, gabonákat vagy füvet, ahogy az sem, hogy szabadtartásban tartották-e vagy bezárva. A zsírban oldódó vitaminokat mint a D vitamint az állatok is a napfény által nyerik, így ha napfény éri őket, akkor a tejük is több D vitamint tartalmaz. (Az USA-ban eleve D vitamint adnak a tejhez)

A kizárólag füvet fogyasztó szabadtartásban tartott tehenek teje 5-ször annyi konjugált linolsavat tartalmaz mint a sima tejé. (R) A konjugált linolsav vagy másnéven CLA rákellenes hatású (R) és elősegíti a fogyást.(R) Táplálékkiegészítőként is árulják.

A füvön nevelt tejtermékek jó K2 vitamin források, ami az egyik legfontosabb mikrotápanyag és rengeteg biológiai funkciót szabályoz, amikből a legismertebb a kalcium felszívódás. 

A tejtermékektől erős lesz a csontozatunk, vagy csontritkulást kapunk?

the-health-benefits-of-drinking-milk.jpg

Legtöbben a tejtermékekből nyerik a szükséges kalciumot ami a csont fő alkotó eleme, így logikus a feltételezés, hogy a tejtermékek fogyasztásától erős lesz a csontozatunk.

Ezt sok kutatás is alátámasztja, amiben a tejtermékek fogyasztása pozitívan befolyásolta a csontsűrűséget, és csökkentette a csontritkulás kockázatát. (R1, R2, R3)

Miért van akkor, hogy sokan azt állítják, hogy a tejtermékek pont, hogy elősegítik a csontritkulást? Ezt az elméletet én először vegán oldalakon olvastam, de később nagyobb népszerűségre tett szert.

Az alapja az, hogy azokban az országokban ahol sok tejterméket fogyasztanak – mint például Svédország, gyakoribb a csontritkulás mint sok olyan országban ahol alig fogyasztanak. 

Ezzel meg is érkeztünk a jó öreg korreláció bizonyítékként történő alkalmazásához. Az, hogy bizonyos országok lakosai akik sok tejterméket fogyasztanak gyakrabban szenvednek csontritkulástól, még nem jelenti azt, hogy a tejtermékek okoznák a csontritkulást.

Valószínűleg az északi országokban sokkal kevesebb napfény éri az embereket, így sokuknak alacsony a D vitamin szintje, és a D vitamin mint tudjuk nagyon fontos a kalcium csontokba történő irányításához.

Ezen kívül a fejlett országok lakosai sokkal kevésbé aktívak, kevesebben végeznek intenzív fizikai munkát, ami szintén gyengébb csontokat eredményez.

Egy másik elmélet ami szintén a vegánoktól ered, az, hogy az állati termékek mint a hús és a tejtermékek azért vezetnek csontritkuláshoz mert “elsavasítják” a szervezetet. A vegánok sajnos sok esetben az áltudományos elméletektől sem riadnak vissza, ha az állati termékeket kell negatívan beállítani.

Ennek az elméletnek természetesen semmi tudományos alapja, mint már írtam a tejtermékek ennek pont az ellenkezőjét okozzák. (R)

Tejtermékek és az IGF-1

BkzJ4ISCQAAgXfN.jpg

Szintén gyakran hallani, hogy a tejtermékek fogyasztása rákot okoz a benne található növekedési hormon következében.

A tejtermékekben található hormonok hatásairól elég keveset tudunk, de jelentős hatása biztosan nincs az emberi szervezetre. A tejtermékek fogyasztása viszont fokozza az IGF-1 szintet, aminek viszont már vannak következményei.

Az IGF-1-ről bővebben már írtam itt. Bizonyos kutatások gyenge összefüggést találtak a magas IGF-1 szint és néhány ráktípus között, viszont más kutatások nem.

Az IGF-1 viszont sok esetben hasznos, például véd a fertőzések ellen, (R) illetve elősegíti az izomtömeg növelést. (R)

Az IGF-1 szint fokozása elősegíti a pattanásokat, (R) ami magyarázatot adhat arra, miért tartják a tejtermékeket a pattanások első számú okozóinak.

Tehát a tejtermékek fokozzák az IGF-1 hormont, de ez nem minden esetben rossz, sok pozitív hatása is van, mint sok minden mással itt is meg kell találni az egyensúlyt.

Tejtermékek, Szív- és érrendszeri betegségek, kettes típusú cukorbetegség

A tejtermékek és a szív- és érrendszeri betegségek illetve a kettes típusú cukorbetegség esetén a tudományos irodalom nem egyértelmű. Bizonyos kutatások pozitív mások negatív eredményekről számoltak be, de egyik sem jelentős.

Ha akarnám bármelyiket alá tudnám támasztani a megfelelő kutatásokkal, de nem teszem. Ami biztos, ha valaki növényi olajokat fogyaszt akkor sokkal jobban járna a tejtermékekkel, vagy gyakorlatilag bármilyen állati zsírral. 

Mivel a tejzsír alacsony a t. telítetlen zsírsavakban, és általában tartalmaz D és K2 vitamint, szerintem pozitív hatással van ezekre a betegségekre bizonyos mennyiségben, bár ez nem jelenti azt, hogy mértéktelenül lehetne őket fogyasztani.

A zsíros sajtok, tejszín, tejföl mind nagyon kalóriadús, így ha valaki fogyni szeretne, akkor jobban jár az alacsonyabb zsírtartalmú variációkkal. Ugyanez vonatkozik magára a tejre is.

A maszájok mentessége a szív- és érrendszeri betegségektől és a francia paradoxon bizonyítékként szolgál arra, hogy a tejtermékek nagy mennyiségben sem vezetnek szívbetegséghez. 

Az A1, A2 tej vitája

A1-A2-Milk-1.jpg

Az emberi populáció ~65%-nak csökken a laktóz emésztő képessége csecsemőkor után. A valós laktózérzékenység gyakoriságát azonban nehéz tudni, mivel a kutatások különféle módon értelmezték ezt a kondíciót.

A legtöbb kérdőív saját bemondás alapján mérte fel az előfordulást, viszont sok ember esetén akik laktózérzékenynek mondják magukat semmi arra utaló jelet nem találtak, hogy valóban laktóz érzékenyek lennének. 

Egy másik hipotézis a laktózérzékenységre az, hogy az emberek nem a laktózra érzékenyek hanem a tejfehérje típusára. A tejben található kazein fehérje az összes tej fehérjetartalmának 80%-át alkotja.

Egy génmutáció folytán bizonyos tehenek teje A1 béta-kazein, míg mások A2 béta-kazein fehérjét tartalmaz.

Az A2 béta-kazein az eredeti kazein fehérje, míg az A1 béta-kazein egy génmutáció hatására alakult ki több mint 5000 éve. Bizonyos tehenek teje kizárólag A2 típusú kazein fehérjét tartalmaz míg legtöbb a kettő kombinációját.

Azok az ázsiai, afrikai tehenek akiket nem kereszteztek az A1 típusú tejet adó tehenekkel kizárólag A2 típusú tejet adnak, ahogy az anyatej, a kecske és juhtej is kizárólag A2 típusú kazeint tartalmaz.

Az A1 típusú kazein fehérje abban más, hogy emésztése során egy BMC-7 nevű kazomorfin keletkezik, míg az A2 típusú esetén nem. Ez a BMC-7 nevű kazomorfin az amit sokan gyulladáskeltőnek tartanak, és felelősnek különféle degeneratív betegségekért, bár erre nincs túl sok bizonyíték.

Egyetlen komoly embereken végzett kutatás sem vizsgálta az A1 és A2 típusú tejtermékek közti különbséget, eddig.

Shanghaji kutatók két csoportra osztottak olyan személyeket akiknek enyhe emésztési gondokat okozott a tejtermékek fogyasztása, bár nem szenvedtek irritábilis bél szindrómától, vagy irritábilis bél betegségtől. A 45 résztvevő közül 23 volt laktózérzékeny, amit tesztekkel meg is erősítettek.

Az egyik csoport A1/A2 típusú kazeint tartalmazó tejet, míg a másik kizárólag A2 típusú kazeint tartalmazó tejet fogyasztott. 

Az eredmény? Az A1/A2 kombináció jelentősen növelte a gyulladásmarkereket és negatív emésztési tüneteket okozott legtöbb résztvevő esetén, míg az A2 típusú tej nem.

Legtöbb résztvevőnek akik az A2-re váltottak javult az emésztésük és csökkentek a negatív tünetek, bár volt aki nem tapasztalt különbséget a kettő közt. 

Fontos, hogy a résztvevők ázsiaiak voltak akik genetikailag rosszabbul emésztik a tejtermékeket mint az európaiak.

Ami hasznos lehet ebből a kutatásból az az, hogy azoknak akik emésztési gondokkal vagy emésztőrendszeri gyulladással küzdenek, érdemes lehet kipróbálnia a kizárólag A2 típusú kazeint tartalmazó tejtermékeket. 

Akinek nincs semmilyen emésztési gondja a tejtermékektől, az valószínűleg nyugodtan fogyaszthat A1 típusú kazeint, semmi baja nem lesz tőle.

Kinek nem érdemes tejtermékeket fogyasztani

Akinek bármilyen negatív tünetei lesznek a tejtermékektől, annak értelemszerűen nem érdemes őket erőltetni. 

Az A2 típusúakat ki lehet próbálni mint már írtam, ha valaki egyébként szereti a tejtermékeket, de rosszul emészti őket.

Aki nem fogyaszt tejtermékeket annak érdemes sok főtt zöldséget fogyasztania, különösen a leveleseket és keresztesvirágúakat, vagy akár tojáshéjport (R1, R2), hogy biztosítsa a szükséges kalciumot. 

Legtöbb étel rengeteg foszfort, de nagyon kevés kalciumot tartalmaz, mint a húsok, gabonák, hüvelyesek, babok. Ez negatívan befolyásolja a parathormon szintjét ami különféle negatív dolgokkal jár hosszútávon, aminek kifejtése túlmutat ezen a bejegyzésen.

Sokan miután elhagyják a tejtermékeket pozitív hatásokról számolnak be, bár legtöbb esetben rengeteg egyéb dolgot is megváltoztatnak egyszerre, ami miatt nem lehet a tejtermékekre fogni a javulást. 

Vannak akik eleve egészségesen táplálkoznak és jobban érzik magukat a tejtermékek nélkül, ami több okból kifolyólag is lehet, de nincs is túl sok értelme vele foglalkozni mivel ha valaki jobban van tejtermék mentesen, akkor az jobb ha folytatja amit csinál.

Önmagában semmilyen problémát nem okoz a tejtermékek elhagyása, ha valaki más forrásokból beviszi a szükséges mikrotápanyagokat. 

Milyen fajta tejtermékeket érdemes választanunk

A tejtermékek esetén is igaz, hogy általában minél kevésbé feldolgozott a termék, annál jobb, mivel sok tejtermék tele van hozzáadott cukorral, keményítővel és olyan irritáló anyagokkal mint a karragén. Ezekre senkinek nincs szüksége, és csökkentik a tejtermékek mikrotápanyag/kalória arányát.

A gyümölcsös és ízesített joghurtok, joghurt italok azok amik általában rengeteg hozzáadott cukrot és egyéb összetevőt tartalmaznak, főleg a zsírszegény verziók.

A füvön tartott kérődző állatok teje sokkal több zsírban oldódó vitamint tartalmaz, mint azoké akik nincsenek szabad tartásban tartva, így ha van rá lehetőségünk érdemes lehet ezt választanunk.

A vaj, tejföl és zsírosabb sajtok koncentrált formában tartalmazzák a tejzsírt és így a benne található zsírban oldódó vitaminokat. A zsírszegény termékek ezekből keveset tartalmaznak, viszont a kalcium és egyéb ásványi anyag tartalom azonos.

A kemény/érett sajtokban az érlelési folyamat során K2 vitamin keletkezik, ami ezért bennük jóval nagyobb mennyiségben található mint a többi termékben. Az érlelés során viszont keletkeznek irritáló anyagok is (hisztamin), ami miatt viszont sokan érzékenyek rájuk.

Sajtok esetén nagyon jó opciók a hosszú ideig érlelt kemény sajtok mint a parmezán, de ha valaki nem engedheti meg magának, az ne riadjon vissza az olcsóbb verzióktól. A friss sajtok és a túró szintén jó választás. 

A különböző fehérje poroknak nem vagyok híve, mivel az iparilag előállított koncentrált feldolgozott ételek közé sorolom őket. Ha valaki használ fehérjeporokat akkor érdemes olyat választani ami nem tartalmaz 30 egyéb adalékot, hanem kizárólag ízesítetlen tejsavófehérjét, aztán lehet bármivel ízesíteni ízlés szerint, például kakaóporral.

Nagyon fontos szerintem, hogy ne fogyasszunk kizárólag fehérjét szénhidrát és zsír nélkül, mert az emésztőrendszerünk nem alkalmazkodott ehhez és ezért károsítja azt, az anyagcserével együtt. Ha ezt nem hisszük, próbáljunk meg pár étkezésig főtt csirkemellet enni magában, és nézzük meg, hogy érezzük magunkat tőle. (Nem ajánlom mert fehérjemérgezéshez vezet.) 

Ha joghurtot akarunk enni akkor a legjobb opció ha natúr joghurtot veszünk és mi ízesítjük egy kevés gyümölccsel. Jó ha belátjuk, hogy a joghurtok fogyasztása nem fog jelentősen javítani az emésztésünkön a “Jó” baktériumok miatt amit tartalmaz. Az emésztés sokkal komplexebb annál, mint, hogy együnk X dolgot, hogy jó legyen.

Különösen nem a mindenki által ismert multinacionális joghurt gyártó cég termékei, annak ellenére, hogy különféle hangzatos neveket adott a joghurtjaiban található baktériumoknak, és a reklámok által sokakat sikeresen manipulált. 

Ja és még valami, a kávéban nem véletlenül alkalmaztak mindig is tejszínt, tökéletesen feloldódik és jó ízt ad. A kókuszolaj és vaj ezzel szemben nem, és ha fogyni akarunk akkor nem jó ötlet nagy mennyiségű hozzáadott zsírt fogyasztanunk, főleg nem folyékony formában. Ráadásul nem is leszünk tőle golyóállóak.

Ha tetszett a cikk kérlek oszd meg másokkal, hogy több emberhez eljusson! 

Reklámok