Egy régebbi bejegyzésben már említettem Ray Peat nevét, akinek a munkája sokat segített saját egészségügyi problémáim leküzdésében. Teljesen más nézőpontból közelíti meg a dolgokat, mint a legtöbben, főleg a stressz, anyagcsere és hormonok kapcsolatáról ír.

Ha a clean eating, paleo, low carb, vegán és egyéb hasonló alternatív táplálkozási és egészség irányzatokból merítjük a tudásunkat, akkor elsőre nagyon nehéz lesz befogadnunk bizonyos dolgokat, amiket állít és javasol.

Mielőtt azonban félresöpörnénk, érdemes észben tartanunk, hogy egy biológusról van szó, aki több évtizedes kutatómunkával rendelkezik, és sokakkal ellentétben nem fűződik komoly anyagi érdeke ahhoz, hogy dogmatikusan ragaszkodjon az elméleteihez. 

A legjobb megfogalmazása annak, amit képvisel, a bioenergetikai nézőpont, ami röviden azt jelenti, hogy az egészséget főleg az anyagcserénk határozza meg, és ha az jól működik, akkor a sejtek képesek elég energiát előállítani és el tudják látni a különféle feladataikat, a szervezet pedig elő tudja állítani a szükséges “védekező” hatású hormonokat, és nem hagyja, hogy a stresszt, gyulladást és degenerációt fokozó hormonok és elemek kerüljenek túlsúlyba. Szerinte a betegségeknek elsősorban metabolikus okai vannak, és a rosszul működő anyagcsere strukturális problémákat is okozhat.

Ha az anyagcserénk normálisan működik, akkor a biológiai funkcióink, mint a pajzsmirigy, emésztés, méregtelenítő szervek és immunrendszerünk szintén jól fognak működni, elég energiánk és életerőnk lesz a szükséges feladatok ellátásához.

Ray Peat is úgy gondolja, hogy a modern életmódunk és környezetünk felelős sok betegségért és rendellenességért, amiben szerinte is nagy szerepe van a táplálkozásunknak. A pajzsmirigy működést kulcsfontosságúnak tartja, mivel ez szabályozza az anyagcserénk egészségét.

A legtöbb betegséget és problémát szerinte az anyagcsere felbomlása okozza, amiért a különböző stresszforrások a felelősek, amiket a szervezetünk egy idő után nem tud elviselni. Ezt az állapotot fokozott gyulladás, hormon egyensúlytalanságok, fáradtság és krónikus stressz jellemzik.

Ebben az esetben az anyagcsere egyre inkább hagyatkozik az olyan stresszhormonokra mint a kortizol és adrenalin, illetve egyéb anyagokra mint a nitrogén-oxid, ösztrogén, szerotonin, prolaktin stb, hogy fenntartsa a működését. Ez viszont hosszú távon degeneratív folyamatokat indít be.

Mint stresszforrás, rámutat a környezeti méreganyagok veszélyeire, mint a nehézfémek, ösztrogént mimikáló anyagok és a dioxin, illetve a különböző mezőgazdaságban és élelmiszeriparban használt irritáló adalékokra mint a karragén, transzglutamináz és társaik. 

Ezek mellett viszont ugyanennyire fontosnak tartja, hogy odafigyeljünk a természetes méreganyagok veszélyeire, illetve hogy vigyázzunk bizonyos emberek számára nem optimális természetes ételekkel. Szerinte a többszörösen telítetlen zsírsavak azok, amik felelősek a főbb degeneratív betegségekért, mivel gátolják a pajzsmirigy funkciót, emésztést, fokozzák a szisztematikus gyulladást és immunszuppresszívak.

A többszörösen telítetlen zsírsavakat nem tartja esszenciálisnak, rámutat az ezt igazoló kutatások hiányosságaira, és több állati kutatást hoz fel példának, amik azt bizonyítják, hogy az esszenciális zsírsav hiány hatására az állatoknak gyorsabb lett az anyagcseréjük, jóval energikusabbak lettek, és jobban tolerálták a különböző típusú stresszt. Ha valaki egész életében a tipikus nyugati étrendet fogyasztotta, akkor valószínűleg sok t. telítetlen zsírsav halmozódott fel a zsírszövetében, és akár pár év is szükséges lehet, mire ezeknek a szintjét jelentősen csökkenteni tudja.

Táplálkozás szempontjából a legnagyobb problémának a t. telítetlen zsírsavakat tartja, de hangsúlyozza a veszélyeit a rosszul elkészített gabonáknak, bizonyos goitrogén hatású nyers zöldségeknek mint a káposztafélék, és a rosszul felépített étrendeknek, amik nem tartalmaznak elég fehérjét, kalóriát és mikrotápanyagokat.

A túl alacsony fehérjebevitelt károsnak tartja, mivel a máj és egyéb szervek nem tudnak normálisan működni. Főleg állati fehérjeforrásokat részesít előnyben, mert tápanyagdúsabbak, könnyebben emészthetőek és kevesebb káros anyagot tartalmaznak mint növényi társaik. Az izomhúsoknál jobbnak tartja a tejtermékeket, mivel ezeknek jobb a kalcium/foszfor arányuk, és kevesebbet tartalmaznak bizonyos aminosavakból amik negatívan befolyásolják a pajzsmirigy működést.

A magasabb kalcium és alacsonyabb foszfor bevitel szerinte azért fontos, mert ez csökkenti a parathormon szintjét, a parathormon pedig hasonlóan a többi negatív tényezőhöz gátolja az oxidatív anyagcserét.

Ettől függetlenül nem tartja egészségtelennek a húsokat, viszont ő is fontosnak tartja, hogy valaki zselatinosabb részeket is fogyasszon, vagy egészítse ki zselatinnal az étrendjét, mivel a benne található gyulladáscsökkentő aminosavak nagyon hasznosak, főleg idősebbek számára. Felhívja a figyelmet arra, hogy a sertészsír, csirkezsír és minden nem kérődző állat zsírja, táplálékuktól függően sok t. telítetlen zsírt tartalmazhatnak, így ezeket nem ajánlja, csak ismert forrásból.

Szénhidrátokból a cukrokat jobbnak tartja, mint a keményítőt, mivel szerinte a keményítők nehezebben emészthetőek, fokozhatják az endotoxin és szerotonin szintet. Gerhard Volkheimer munkájára hivatkozik, miszerint a keményítő molekulák egy része képes emésztetlenül áthatolni a bélfalon egyéb károkat okozva a szervezetben. A fruktózt kifejezetten hasznosnak tartja, mivel fennálló inzulinrezisztencia esetén is képes energiával ellátni a sejteket, fokozza az anyagcserét és glükóz oxidációt, illetve több szén-dioxid termelést eredményez. 

Legjobb szénhidrát források szerinte az érett trópusi gyümölcsök, mert ezek biztosítják a cukor anyagcseréhez szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat is. A magnézium, kálium és B-vitaminok fontosságát többször megemlíti a cukoranyagcsere és egyéb funkciók szempontjából, viszont kis mennyiségben vagy ha nincs megfelelő minőségű gyümölcs, akkor elfogadhatónak tartja a gyümölcsleveket, mézet, a kristálycukrot és kólát is.

A sót rendkívül hasznosnak tartja, mely fokozza az anyagcserét és hőtermelést. A sómegvonás szerinte sok kárt okoz, például fokozza az aldoszteron és szerotonin szintet, amik gyulladáskeltőek. A sómegvonás különösen vízhajtókkal kombinálva szerinte elősegíti az ödémák kialakulását.

A kávét, koffeint rendkívül hasznosnak tartja, bár kiemeli, hogy mivel fokozzák az anyagcserét, étkezések mellé érdemes fogyasztani, tejjel, cukorral vagy tejszínnel, hogy az adrenalin fokozó hatását csökkentsük.

A zsírban oldódó vitaminokat, különösen az A és E vitamint nagyon hasznosnak tartja az ösztrogénszint kordában tartásához, és a védekező hatású hormonok előállításához. Az E vitamin valamelyest véd a t. telítetlen zsírok indította lipid peroxidáció ellen, de nem nyújt ellenük teljes védelmet. A K2 és D vitamin fontosságát szintén említi, viszont kiemeli, hogy a zsírban oldódó vitaminoknak oda kell figyelni az egyensúlyára. 

A kókuszolajat és kérődző állatok zsírját tartja a legjobb opciónak. A kókuszolaj szerinte nagyon jól stimulálja az anyagcserét. Aki nem végez nehéz fizikai munkát, annak azt ajánlja, hogy a zsírbevitelére figyeljen, inkább sovány húsokat és tejtermékeket fogyasszon, mert nincs szüksége az extra kalóriákra. 

A túl alacsony szénhidrátbevitel szerinte jelentősen fokozza a stresszt, mivel ez esetben a szükséges glükózt saját szöveteinkből állítjuk elő, amiket stresszhormonok szabályoznak. A fokozott zsírégetést (magas zsírtartalmú étrendeket) kifejezetten károsnak tartja, mivel ez jellemzi a legtöbb degeneratív betegséget, és a szabad zsírsavak gátolják a glükóz oxidációt a Randle ciklus által. A zsírok másik hátránya, hogy kevesebb szén-dioxid termelést eredményeznek a glükózhoz képest, ami szerinte rengeteg védekező funkcióval bír. A glükóz ezenkívül szükséges az inaktív pajzsmirigy hormon aktívvá történő konvertálásához, és általában magasabb pajzsmirigy szintet eredményez a zsírokhoz képest.

A szén-dioxid szerinte kulcsfontosságú a megfelelő oxidatív anyagcsere fenntartásához, és a degeneratív folyamatok háttérbe szorításához. A hiperventilláció, tejsav, alacsony szénhidrátbevitel mind elősegíthetik a glikolízist, aminek hatására a sejtek a primitívebb fermentáció által állítanak elő energiát, a normális oxidatív anyagcsere helyett. A glikolízis kevesebb ATP-t termel, tejsavat állít elő, és a rákos sejtek jellemzője. Többször említi, hogy akik magasabb területeken élnek, általában hosszabb életűek és egészségesebbek, valószínűleg a magasabb szén-dioxid szintjük miatt.

Az ösztrogént és szerotonint kifejezetten károsnak tartja, és szerinte kiemelt szerepet játszanak a depresszióban és degeneratív betegségekben. Ez elsőre hihetetlenül hangzik, de aki szeretne többet megtudni a szerepükről, érdemes elolvasni a cikkeit róluk, mert az állításait tudományos kutatásokra alapozza. 

Szerinte az ösztrogén komoly szerepet játszik az autoimmun betegségekben, elhízásban, szív- és érrendszeri illetve daganatos megbetegedésekben. A progeszteront tartja a nők számára legfontosabb hormonnak, viszont felhívja a figyelmet a szintetikus progestinek veszélyeire amik teljesen más hatásúak mint a természetes hormon, és mellrákot okozhatnak.

A növekedési hormont – ellentétben sok paleo és testépítő guruval – egyáltalán nem tartja jónak, sőt, szerinte kifejezetten káros és a különféle stressz helyzetek fokozzák.

Elég sok modern gyógyszer/drog veszélyeire hívja fel a figyelmet, az Aspirint viszont nagyon hasznosnak találja, mivel csökkenti a prosztaglandinok előállítását. Rákprevenció szempontjából különösen hatásos.

Véleménye szerint a legtöbb betegség hátterében a pajzsmirigy alulműködés áll, és ha az étrend és életmód változtatások nem segítenek, akkor szükség lehet a pajzsmirigy hormon pótlására. Ebben az esetben nagyon fontos, hogy a T4 mellett az aktív T3 pajzsmirigy hormont is tartalmazza a kiegészítő, mivel a kizárólagos T4 szedése problémákhoz vezet.

A pajzsmirigy hormonszinteket vizsgáló teszteket különböző okok miatt megbízhatatlannak tartja, a testhőmérséklet és pulzus vizsgálásával viszonylag pontos képet kaphatunk.

A progeszteron, pregnenolone, és DHEA hormonokat az ifjúsággal összefüggésbe hozható hormonokként említi, és sok pozitív és stresszel szembeni védekező hatásukról számol be.

A táplálkozáson kívül fontosnak tartja, hogy megfelelő mennyiségű fénnyel érintkezzünk, a sötét, borongós klímákon általában jóval magasabb a depresszió és egyéb mentális problémák előfordulása. A piros spektrumú fények egészségvédő hatását többször említi.

Ezenkívül erősen bírálja a jelenlegi politikai és akadémiai rendszert, amiért fontosabb számukra a profit, mint az emberek egészsége. Gyakran beszél a különféle társadalmi problémákról mint a tekintélyelvűség, amik szintén jelentős stresszforrások és elősegítik a tanult tehetetlenséget, illetve különféle módokon szabotálják az emberek életminőségét és egészségét. 

Szerinte az izoláció, megfelelő emberi kapcsolatok hiánya szintén nagyon káros, ahogy az is ha valaki nem végez kreatív tevékenységeket. Ő maga eredetileg irodalmat tanult, csak később váltott a biológiára, szabadidejében szeret utazni és festeni.

A vele készült interjúkban és a saját bejegyzéseiben is gyakran hivatkozik Broda Barnes, Szent-Györgyi Albert, Selye János, Gilbert Ling, Otto Warburg és egyéb tudósok munkájára, akiknek szintén érdemes lehet utánanéznünk, ha érdeklődünk a bioenergetikai nézőpont iránt.  

A cikkei olvashatóak a honlapján: raypeat.com

Itt pedig az összes vele készült interjú található, és egy hasznos kereső is, amivel rá lehet keresni egy adott dologra az interjúkban: http://www.functionalps.com/blog/2011/09/12/master-list-ray-peat-phd-interviews/

 

 

 

Reklámok