Biztosan sokan találkoztatok már a hírrel, miszerint az eritritről kiderült, hogy jelentősen fokozza a véralvadást és ezáltal bizonyos szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A kutatás maga eleve furcsa, de sokan akik beszámoltak róla teljesen félreértelmezték az eredményeit, főleg azok akik eleve elfogultak az édesítőszerekkel szemben. Az Ázsiában szakadtam csatorna videója különösen nagy csalódás volt, mivel nem látva a kutatás limitációit ő is egyből kidobandó méregről és konteókról beszélt, sőt még azt is megjósolta, hogy a többi édesítőszerre is igaz lehet ez, amit nem is vizsgáltak. Nagyon jó példa arra miért fontos elolvasni a teljes tanulmányt, nem csak a rövid összefoglalókat, és miért nem szabad hirtelen felindulásból farkast kiáltani egy főcím hallatán. Mielőtt rátérek magára a tanulmányra röviden pár dolog az eritritről.
Mi is az az eritrit
Azért is foglalkoztat ez a kérdés jelenleg, mert bár én magam szinte sosem fogyasztok édesítőket, mostanában egyre többen kérdeznek róluk. Érdekes módon pont az eritritet találtam az egyik legjobbnak, amit gondoltam akár a refluxra ajánlott étrendemben is tudok majd javasolni, persze mértékkel fogyasztva.
Az eritrit nem egy mesterséges édesítőszer, hanem egy természetes ételekben is megtalálható cukoralkohol, amit a saját szervezetünk is képes előállítani.(ez nagyon fontos az új kutatás kapcsán) Nagy előnye a többi cukoralkohollal szemben, hogy kisebb méretű, így 90%-a felszívódik a vékonybélből, majd idővel a vizelettel kiválasztásra kerül, míg a maradék a széklettel távozik. A baktériumok nem tudják fermentálni, így kevésbé okoz hasmenést vagy más emésztési problémát mint a társai.
Egyéb édesítőszerekhez hasonlóan az eritrit sem tartalmaz kalóriát,(illetve csak minimálisat) így jó opció fogyni vágyóknak akik csökkenteni akarják a kalóriabevitelüket, de szeretik az édes dolgokat. A közhiedelemmel ellentétben, az eritrit (és a legtöbb kalóriamentes édesítőszer) nem fokozza a vércukorszintet, és nem generál inzulin termelést.(1)
A kutatások az eritritet, az emberek által fogyasztott mennyiségekben eddig mindig biztonságosnak találták, mind állati, mind humán vizsgálatokban, ezért is engedélyezett a használata Európában és az USA-ban.(2,3,4) Ha esetleg olvastátok a rovarevésről szóló bejegyzést, a lényeg itt is az, hogy az eritrit is hasonló szigorú ellenőrzésen ment keresztül mielőtt engedélyezték volna a használatát. Persze az édesítőszereknél lehetetlenség évtizedekig bezárva tartani embereket és vizsgálni a hosszútávú hatásaikat, így az óvatosság mindenképp indokolt. A jövőben még kiderülhetnek róla máig ismeretlen problémák, de a jelenlegi bizonyítékok alapján egyáltalán nem tűnik veszélyesnek.
Na és akkor nézzük magát az új kutatást, ami számomra már elsőre nagyon furcsa volt, mivel több különböző részből épült fel, és ezekből az egymástól nagyban eltérő vizsgálódásokból próbálták a kutatók bizonyítani azt, hogy az eritrit fokozhatja a szív- és érrendszeri kockázatot. Nem hiszem, hogy ez sikerült volna, de nézzük magukat az eredményeket.(5)
A magasabb eritritszint és a szív- és érrendszeri kockázat
Metabolomikus kutatás
A kutatás első része egy megfigyelés, amiben különböző vérben lévő anyagok szintjét hasonlították össze a szív- és érrendszeri kockázattal 1157 fokozott kockázatú személynél. Ebben az eritrit, és sok más édesítőszer, illetve egyéb anyag szintje is összefüggésben állt, a magasabb szív- és érrendszeri kockázattal, azonban ez önmagában még nem sokat jelent. Ezekben a típusú kutatásokban rengeteg anyag szintjét tesztelik, így szinte garantált, hogy találnak pár kiugró eredményt, de ezt aztán igazolni kell egyéb olyan kutatásokkal, amik képesek bizonyítani az összefüggést. A korreláció önmagában nem bizonyíték.

Azért is kevésbé aggasztó ez az eredmény mint elsőre tűnik, mert ahogy írtam az eritritet természetes módon is képesek vagyunk előállítani. Régebbi kutatások ráadásul már igazolták, hogy a magasabb eritritszint egy ismert szív- és érrendszeri rizikófaktor, ami egyszerűen a következménye is lehet egyéb egészségügyi problémáknak, például pont a szívbetegségeknek vagy a szintén szív- és érrendszeri rizikófaktornak számító cukorbetegségnek. Idézve egy idén megjelent áttekintő tanulmányból: “A magasabb keringő eritritszint, amely a kardiometabolikus betegségekhez kapcsolódik, valószínűleg a fokozottan szabályozott PPP-n keresztüli endogén termelésnek tulajdonítható, ami hiper- vagy károsodott glikémiára utal.”(4)
Tehát akinek eleve magasabb a szív- és érrendszeri kockázata, mert pl. cukorbeteg, vagy túlsúlyos, annak valószínűleg a keringő eritritszintje is magasabb lesz, függetlenül attól, hogy fogyaszt-e egyáltalán eritritet…Ezt egyébként az új tanulmány végén maguk a kutatók is leírták.(5) Önmagában az, hogy annak aki több eritritet vagy más édesítőszert fogyaszt magasabb valamilyen betegség kockázata, még szintén nem igazolja azt, hogy az eritrit felelős ezért, mivel általában azok fogyasztanak több édesítőszert akik túlsúlyosak és így eleve magasabb a kockázatuk.
Kohorsz kutatások
Hogy a metabolomikus megfigyelésüket igazolják, különböző fokozott szív- és érrendszeri kockázattal rendelkező személyeknél elvégeztek egy hasonló típusú elemzést, de csak az eritritet vizsgálva. Ehhez egy amerikai és egy európai kohorszt használtak fel, ami összesen kb. 3000 magas szív- és érrendszeri kockázattal rendelkező személyt foglalt magába. Ezek is azt igazolták, hogy a magasabb eritritszint fokozott szív- és érrendszeri kockázatot jelentett, 3 évvel később jóval több személynek lett valamilyen szív- és érrendszerhez köthető eseménye azok közül, akiknek magasabb volt a vér eritritszintje. Az ábrákon látható, hogy némileg eltérő az eredeti, az európai, és az amerikai megfigyelés eredménye, de az látszik, hogy a legmagasabb eritritszint volt a legrosszabb. Mit következik ebből? Nem tudjuk.

A probléma ugyanaz itt is mint az első kutatásban: nem volt kontrollálva, hogy az eritritszint a fogyasztott eritrittől lett magasabb, vagy csupán a szív- és érrendszeri betegségek következménye. Az új tanulmányban is írják, hogy az amerikai megfigyeléses kutatás még azelőtt indult, hogy az eritritet elkezdték volna forgalmazni édesítőszerként, és a szintjét is ekkor mérték, tehát ebben szinte kizárt, hogy az édesítőszerként fogyasztott eritrit okozná ezt az összefüggést, mégis hasonló az eredménye mint a másik kettőnek. Maguk a csoportok felosztása is elég “érdekes” ugyanis összesen 4 csoportra osztották a résztvevőket és a legmagasabb szintűeket hasonlították a legalacsonyabbakhoz. Ez a magas kockázat amiről mindenki ír tehát, kizárólag a legmagasabb eritritszintnél volt megfigyelhető a legalacsonyabb csoporthoz képest, a kicsit emelkedett szintjének nem volt jelentős hatása. Ez valóban utalhat arra, hogy az eritrit káros, de arra is, hogy szimplán sokkal több volt a súlyos beteg azok körében akiknek magas az eritrit szintje. Az Ázsiában szakadtam videóban a férfi említette a cukorbetegséget, hogy az fokozza nagyjából ennyivel a kockázatot, célozva arra, hogy ebből következően az eritrit fogyasztása ugyanannyira károsítja az érrendszert mint a 2. típusú cukorbetegség. Érdekes módon azt már nem vette észre, hogy a legmagasabb eritrit szinttel rendelkezők körében 3x annyi volt a cukorbeteg, tehát simán lehet, hogy azzal magyarázható ez a kockázat és az eritrit fogyasztásnak semmi köze hozzá.
Az egyetlen előnye ezeknek a kutatásoknak az eredetihez képest, hogy itt legalább próbálták kontrollálni az egyéb befolyásoló tényezőket is mint a cukorbetegség, aminek hatására már láthatóan sokat csökkent is a kockázat, ami azt bizonyítja, hogy részben valóban az eritriten kívülálló tényezők voltak felelősek érte, bár ettől függetlenül még jelentős maradt. Ez még önmagában azonban szintén nem sokat jelent, mivel sosem tudnak minden tényezőt kontrollálni, az eritritről szóló áttekintésben például sok olyan dolgot említenek mint a fokozott oxidatív stresszt, amit itt nem kontrolláltak, tehát nem kizárt, hogy az eritrit fogyasztásnak köze nincs az egészhez. Összefoglalva ezeket a megfigyeléseket amik a tanulmány fő eredményei: nem bizonyítják, hogy az eritrit fogyasztás fokozta a kockázatot, mivel csak a vérben lévő szintjét mérték, ez azonban más is fokozhatja.
In vitro, és állati modelleken végzett kutatások
Ezekben sikeresen igazolták, hogy az eritrit fokozza a véralvadást… kémcsövekben és egerekben. Azért nem lehet túl sok következtetést levonni belőlük, mert hasonló kutatásokban gyakran olyan koncentrációt használnak ami egyébként sosem fordul elő a valóságban, illetve az emberi szervezeten belül másképp működnek a dolgok mint a kémcsőben, vagy akár az egerekben. Ezért szükségesek a jóval drágább humán klinikai vizsgálatok, és nem elég egereken vagy kémcsőben tesztelni a dolgokat ami egyébként sokkal gazdaságosabb és egyszerűbb lenne.

Egyéb édesítőszerekről vagy más anyagokról is gyakran megjelenik egy cikk, hogy mennyire károsak, aztán kiderül, hogy gigadózist adtak bizonyos egereknek amitől megbetegedtek, de hasonló mennyiség embereknél szinte sosem fordulhat elő. Nemrég a halolajokról volt egy cikk, hogy kopaszodást okoznak, aztán miután elolvastam kiderült, hogy a napi kalóriabevitel 45%-a származott halolajból…
A mechanizmust tehát igazolták, hogy az eritrit fokozhatja a vérrögképződést, de még mindig nem derült ki, hogy maga az eritrit fogyasztása mennyire és milyen dózisban lenne veszélyes embereknél, ha veszélyes egyáltalán.
Humán intervenciós vizsgálat
Na és ez a dolog legérdekesebb része, gondolhatnánk végre egy humán vizsgálat, ami sikeresen igazolja az eddigi feltételezéseket. Az eredményeket azonban valamiért nem publikálták, tehát jelenleg semmilyen kézzelfogható adat nincs az intervenció eredményéről. A leírásból az derül ki egyébként, hogy ez valami részeredmény lehet amiben mindössze 8 személyt vizsgáltak, és akiknél 30 g eritrit elfogyasztásának hatására jelentősen megnőtt az eritrit szintje a vérükben, ami kb. 2-3 nap alatt állt vissza normálisra. Állításuk szerint jó ideig magasabb volt a szintje, mint ami a kémcsöves és egereken végzett tesztek alapján fokozta a véralvadást, de a konkrét adatokat nem osztották meg, így ismét nem tudtunk meg semmit. Ha nem értitek miért szerepel egy még nem publikált intervenció részeredménye, vagy miért kezelik ezt sokan tényként, és javasolják az eritrit azonnali kidobását, akkor nem vagytok egyedül.

A még nem publikált vizsgálattal amiből ezek a részeredmények származnak egyébként szintén több probléma van, először is nem randomizált ami azt jelenti, hogy nincs kiszűrve a kutatók elfogultsága. A módszertanból kiderül, hogy egy 40 fős kutatásról van szó, ahol az eritritet és a xilitet tesztelték. A vizsgálatnak 6 különböző végpontja van meghatározva, de mind a cukoralkoholok vérszintjének változásait, és a véralvadási faktorok szintjét vizsgálja egyedül, nem magát a szív- és érrendszeri kockázatot.(11)
Önmagában tehát amíg nincs publikálva ez semmit sem bizonyít, pláne nem azt, hogy az eritrit szívbetegséget okoz amit nem vizsgált. Maradnak a megfigyeléses tanulmányok az összefüggésről, és a kémcsöves illetve egereken végzett tesztek, amikből egyébként sok olyan van ami az eritrit pozitív hatásait igazolja.
Fogyasztanak az emberek 30 g eritritet naponta?
Egy elég nagy csúsztatás a tanulmányban, hogy azért használtak 30 g-ot mert szerintük ennyi van egy átlagos eritrites üdítőben. Nem találtam pontos adatot arról, hogy mennyi eritrit van azokban az édesítőszeres zéró üdítőkben amik tartalmazzák, de egy üdítőnek az USA-ban maximum 3,5%-a,(2) míg Európában maximum 1,6% lehet eritrit.(7) Akárhogy számolom a 30 g sehogy sem jön ki, 330 ml üdítővel számolva ez maximum 11,5 g és 5,28 g. Elvileg egy egész doboz ketó jégkrém 30 g-ot tartalmaz, hát egy teljes doboz jégkrémet nem jó ötlet megenni.
Összefoglaló
Ez az új kutatás valójában csak annyit bizonyít, hogy az eritrit magasabb szintje a vérben, fokozott szív- és érrendszeri kockázattal jár együtt, ami azonban nem egy forradalmian új felfedezés, tekintve, hogy ezt már régebbi kutatások is bizonyították.(4) Az egereken és kémcsöveken végzett tesztek azt igazolják, hogy az eritrit magasabb szintje fokozza a véralvadást, de az hogy ez pontosan mit jelent emberekre vetítve azt nem tudni, egyéb állati modelleken sok egyéb előnyös hatását figyelték meg.(4) Embereken végzett randomizált vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy pontosan kiderítsék az eritrit valóban fokozza-e a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, vagy csupán a vérszintje emelkedik bizonyos betegségek vagy problémák hatására.
Mivel ez ebből a kutatásból nem derül ki, így érdemes inkább az eddigi bizonyítékokra hagyatkozni, például egy idén januárban megjelent áttekintésre ami alapján mértékkel fogyasztva az eritrit biztonságosnak tekinthető, vagy a két publikált humán vizsgálatra ami még előnyösnek is találta cukorbetegek esetén, mivel csökkentette a HbA1C értékét,(8) és javította az endothel funkciót,(9) amik szintén fontos rizikó faktorok a szív- és érrendszer szempontjából. Amelyikben az endothel funkció javult, napi 26 g eritritet fogyasztottak 2. típusú cukorbetegek, hasonló mennyiséget mint ami az új tanulmány alapján problémás.
A generált hisztéria, illetve a tanulmány eredményeinek kiforgatása és félreközlése ami ismét megfigyelhető volt csak arra szolgál, hogy fölöslegesen összezavarja az embereket. Tegnap is volt egy hölgy egy csoportban aki teljesen kétségbe volt esve, mert eritritet használt édesítőként és belőle készített ételeket a családja és gyerekei számára, most meg pár elfogult és tudatlan személy jól ráijesztett, hogy valójában végig mérgezte őket. Nem árt észben tartani, hogy míg az eritritről jelenleg főleg pozitív dolgokat, és csupán egy negatív összefüggést igazoltak, addig a nagy mértékű cukorfogyasztásnak jól ismert káros hatásai vannak, például fokozza a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is.(10)
Források:
1. Noda K, Nakayama K, Oku T. Serum glucose and insulin levels and erythritol balance after oral administration of erythritol in healthy subjects. Eur J Clin Nutr. 1994 Apr;48(4):286-92. PMID: 8039489.
2.GRAS notice 789 for Erythritol – FDA.
3.https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/4033
4.https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC9824470/
5.https://www.nature.com/articles/s41591-023-02223-9
6.https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/pdf/10.2903/j.efsa.2010.1650
7.https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/4033
8.Flint N, Hamburg NM, Holbrook M, Dorsey PG, LeLeiko RM, Berger A, de Cock P, Bosscher D, Vita JA. Effects of erythritol on endothelial function in patients with type 2 diabetes mellitus: a pilot study. Acta Diabetol. 2014;51(3):513-6. doi: 10.1007/s00592-013-0534-2. Epub 2013 Dec 24. PMID: 24366423; PMCID: PMC4037362. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24366423/
9.Ishikawa M, Miyashita M, Kawashima Y, Nakamura T, Saitou N, Modderman J. Effects of oral administration of erythritol on patients with diabetes. Regul Toxicol Pharmacol. 1996 Oct;24(2 Pt 2):S303-8. doi: 10.1006/rtph.1996.0112. PMID: 8933647.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/8933647/
10.Bechthold A, Boeing H, Schwedhelm C, Hoffmann G, Knüppel S, Iqbal K, De Henauw S, Michels N, Devleesschauwer B, Schlesinger S, Schwingshackl L. Food groups and risk of coronary heart disease, stroke and heart failure: A systematic review and dose-response meta-analysis of prospective studies. Crit Rev Food Sci Nutr. 2019;59(7):1071-1090. doi: 10.1080/10408398.2017.1392288. Epub 2017 Nov 7. PMID: 29039970.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29039970/