Objektíven a Karnivor/Paleo-ketogén étrendről

Nemrég egy élő vitában vettem részt a karnivor étrendről a Három Harmad Youtube csatornán. Ebben a cikkben reagálok rá, megadom a vitában hivatkozott bizonyítékokat kiegészítve néhány másikkal, és részletesen kifejtem, hogy mit gondolok a népszerű karnivor étrendről. A hazai paleo-ketogén és egyéb hasonló változataira is érvényes lesz majdnem minden amit írok, szóval ha valaki azt követi, akkor is érdemes lehet végigolvasni. Először csak egy rövid reakciót akartam, de aztán szokásomhoz híven egyre csak bővült és bővült. Remélem maradtak még olyan emberek akik szeretnek olvasni, és van türelmük hosszabb terjedelemben is, mert igyekeztem minél több hasznos infót és érdekességet belesűríteni.

Fejezetek

Bevezető

Azzal kezdeném, hogy nagyon örültem ennek a lehetőségnek, mert én is terveztem hasonló vitaműsorokat. Meg is kerestem már konkrét személyeket ezzel kapcsolatban, és a korábbi kritikáim előtt/után is volt, hogy írtam a kritizált feleknek, hogy akarnak-e hasonló módon reagálni, de eddig még senki sem volt aki vállalkozott volna rá. Ezen bevallom nem lepődtem meg. Ahogy megfigyeltem az alternatív egészség irányzatok, és főleg a paleo-ketogén közösség népszerűbb hazai képviselői, például hazánkban Mester Károly, Balsai fogorvos, Boros professzor, vagy Dr. Horváth Réka rendkívül magabiztosan hirdetik, a gyakran elég szélsőséges nézeteiket a saját felületeiken, vagy olyan műsorokban ahol csak bólogatnak bármihez amit mondanak, attól viszont elzárkóznak, hogy olyan szakemberekkel is vitatkozzanak akik nem osztják a nézeteiket, és esetlegesen rá tudnának mutatni az ellentmondásaikra.

Ennek nyilvánvaló oka az, hogy míg előbbi növeli a népszerűségüket, és kedvező üzleti szempontból, addig az utóbbi inkább hitelteleníthetné őket, és akár anyagi veszteséggel is társulhat. Erre jó külföldi példa a magyarul is megjelent Növényi paradoxon és Bél Jóllét könyvek szerzője, az anti-lektin guru Dr. Steven Gundry, aki elment egy népszerű orvos, Dr. Mike podcast adásába, és finoman szólva is leszerepelt, miután majdnem minden butasága szépen helyre lett téve. Azt hiszem még utólag perelt is. Nagyjából így képzelem el, hogy mi történne, ha a fent említett hazai szaktekintélyek hajlandóak lennének elmenni egy hasonló nyilvános vitaműsorba, de gondolom ők is így képzelik el, ezért inkább nem mennek.

A karnivor diétáról szóló vitában résztvevő partnerem, Simkó Gábor hozzám hasonlóan autodidakta módon tanult az egészséges táplálkozásról és életmódról, és régóta készít tartalmakat róla a Youtube csatornáján. Velem ellentétben mondjuk az utóbbi években ahogy látom leginkább kriptovaluta befektetésekkel kapcsolatos videókat készített, és nem olyan régen jött be emellé a karnivor diéta. Egy 5 évvel ezelőtti videóját megnéztem az egészséges táplálkozásról, amiben még pont a dogmatikusság és extrém irányzatok problémáira hívta fel a figyelmet, szóval érdekes nála ez a karnivor fordulat, de hát változhat a véleményünk.

Én akkor hallottam Gáborról először, amikor a népszerű videóját ami pár hónapja készült a karnivor diétáról több követőm elküldte, és egy férfi még személyesen a konditeremben is megkérdezett, hogy láttam-e, és mit gondolok róla. Sejtettem, hogy a külföldi karnivor tartalmakhoz hasonló lesz, és valóban nagyjából azt foglalta össze mint a külföldi karnivor dokik akiket már ismertem, néhány saját gondolattal és tapasztalattal fűszerezve. A vitára készülve megnéztem az összes ezzel kapcsolatos videóját, és próbáltam felkészülten érkezni a műsorba. Tényleg örültem, hogy végre valaki nyitott ilyesmire, és kíváncsi voltam mi sül majd ki belőle, mert Gábor videóiban azért elég sok ellentmondást, és téves következtetést felismerni véltem.

A karnivor diétát nagyon jól ismerem már hosszú évek óta. A vitában nem mondtam, mert igyekeztem kerülni az anekdotikus érvelést, de anno mielőtt még mainstreammé vált, sok népszerű irányzathoz hasonlóan rövid ideig én is kipróbáltam több mint tíz évvel ezelőtt, hátha nekem is segít majd a gyógyulásban. Akkoriban egy fórumon olvastam az Andersen család történetét, akik csak Ribeye steaket ettek napi egy alkalommal, és kiváló egészségnek örvendtek, ami akkor elég meggyőző volt számomra. Csatlakoztam is egy “Zeroing in on Health” nevű karnivor Facebook csoportba, illetve egy külföldi nyers paleo diéta fórumot is olvasgattam, ahol megismertem az egyik legextrémebb egészség gurut akiről valaha hallottam, Aajonus Vonderplanitz személyében. Neki állítólag 20 éves korára már 300 szívinfarktusa volt és súlyos daganatos betegségekből gyógyult meg, a nyers ételek fogyasztásának köszönhetően. Nem hitt abban, hogy a baktériumok megbetegíthetnek, és többek között rohadt húsfogyasztást is javasolt a gyógyuláshoz. Még egy népszerű TV műsorba is meghívták, és online elég nagy követőtábora volt. Ő azért szerencsére már nekem is túl sok volt, de visszagondolva ez is jól mutatja, hogy a krónikus betegségek mennyire kiszolgáltatottá teszik az embert, és sokan a gyógyulás reményében hajlandóak szinte bármit kipróbálni. Én nem tapasztaltam sok pozitívumot a karnivor étrendtől, akkortájt nagyon rossz volt az emésztésem, és a nagy mennyiségű hús magában, olyan volt mintha egy követ nyeltem volna – nem tudtam megemészteni. Emlékszem egyik mélypontom az volt, amikor egy húsvét alkalmával jó sok sonkát ettem tojással, utána pedig fél napig az ágyban kínlódtam. Néhány emésztőrendszeri tünetem talán egy kicsit csökkent tőle, de abban a pillanatban visszatértek, ahogy megpróbáltam enni bármilyen növényit. Ezenkívül a fizikai teljesítményem és alvásom is romlott szinte azonnal a szénhidrát megvonástól, úgyhogy nem erőltettem tovább, és ezzel véget is ért a rövid ragadozó karrierem.

Az utóbbi években hallgattam néhány interjút a mostani híresebb karnivor guruktól, meghallgattam Mikhaila Peterson történetét, időnként Dr. Shawn Baker, Dr. Paul Saladino, Dr. Anthony Chaffee és Dr. Ken Berry tartalmait. Ezeket már inkább csak kíváncsiságból és szórakozás céljából, fel sem merült bennem, hogy a hatásukra ismét kipróbáljam az étrendet. Hosszú évek óta ismerem a mozgalom hazai képviselőit is, mint a Paleomedicina, Boros “professzor”, vagy Balsai Tamás fogorvos, pár éve pedig írtam egy ketós/karnivor altatóorvos, Dr. Váczi Péter szörnyű tevékenységéről is. Az eset remélem jó emlékeztető sokaknak, hogy nem mindenki akar jót a beteg embereknek, van aki egyszerűen csak kihasználja őket. Pont pár napja láttam, hogy az utóbbi időben Balsai fogorvos és Jeszenszky Zsolt még neki is igyekszik újraéleszteni a karrierjét, amihez gratulálok.

Saját tapasztalatom miatt tehát megértem, hogy sokaknak miért meggyőző ez az egész koncepció, mert elsőre nekem is az volt mielőtt részletesebben foglalkoztam a táplálkozással. Jól fel van építve, egyszerű és logikus. A mamutokat vadászó ősember, a növények akik nem akarják, hogy megegyük őket, és az élelmiszeripar által előállított inzulin termelést generáló, káros finomított szénhidrátok. Ha mindezt egy karizmatikus és szép fiatal nő, mint Mikhaila Peterson, vagy egy fitt és izmos orvos meséli el, amihez még saját gyógyulási tapasztalatukat is társítják, az a többség számára százszor meggyőzőbb és befogadhatóbb lesz, mint egy metaanalízis vagy kontrollált kísérlet eredménye, amiről legtöbben azt sem tudják, hogy mit jelent. A személyes történeteket elég meghallgatni, míg a kutatások értelmezése sok háttértudást, vagy tanulást és idő ráfordítást igényel. Én több mint 10 év távlatából, és azóta jóval több ismerettel úgy gondolom, hogy a karnivor/paleo-ketogén közösségnek általában elég gyenge érveik vannak. Főként a saját anekdotikus tapasztalatukra, mazsolázott és manipulatív, legtöbbször gyenge bizonyítékokra hivatkoznak, ami egyértelműen az elfogultságukból adódik. Ezenkívül az sem elhanyagolható szempont, hogy a népszerűbb képviselői jól is profitálnak a mozgalomból, és emiatt gyakran erős anyagi érdekük fűződik ahhoz, hogy hirdessék.

Miért van sok pozitív tapasztalat az étrendtől?

Ahogy az interjúban is említettem az, hogy miért van sok pozitív tapasztalat egy karnivor jellegű diétától, számomra egyáltalán nem meglepő, és úgy gondolom, hogy a tudományos bizonyítékok alapján sem az. Bár a nagymértékű vöröshús fogyasztás hosszú távú hatásairól vannak negatív eredmények, szinte mindenki egyetért abban, hogy az átlagos étrend és életmód egészségtelen. Az emberek többsége inaktív, és rengeteg kalóriadús ultrafeldolgozott ételt eszik napi szinten, amitől túlsúlyos. A túlsúly önmagában inzulinrezisztenciát, magasvérnyomást, és egy sor krónikus problémát okozhat idővel, és ha valaki csak húst és tojást eszik, azzal kizár egy csomó energiadús finomított ételt, amitől szinte biztosan fogyni fog, és ennek már önmagában rengeteg egészségügyi előnye lehet.

Ezenkívül az emésztőrendszeri betegségek és őket célzó terápiás étrendek jelentős része egy eliminációs diéta, ami kizár vagy korlátoz bizonyos ételeket, főleg a növényi források közül. A karnivor diéta az egyik legszigorúbb eliminációs diéta, ami rengeteg potenciális allergént, fermentábilis szénhidrátot, irritáló étel komponenst és adalékot kizár, miközben elegendő fehérjét, energiát és sok hasznos mikrotápanyagot biztosít. Nem olyan meglepő, hogy sokaknak javulhatnak bizonyos emésztőrendszeri vagy akár más egészségügyi problémáik tőle, akár még olyan személyeknek is akiknek korábban egy természetes ételekre alapuló, növényi ételekben domináns étrend nem segített, mert például érzékenyek voltak valamilyen növényi komponensre, vagy nem alkalmazták a megfelelő ételpreparációs technikákat. Jó minőségű vizsgálatok nincsenek amik ezt bizonyítanák, de esettanulmányok elérhetőek, amikben többen pozitív hatásokat tapasztaltak tőle IBS és IBD esetén.(45,46) Nyilván az olyan személyes tapasztalatok is ezt bizonyítják mint Mikhailáé, ezt kár is lenne vitatni. Persze fontos kiemelni, hogy hasonló gyógyulási tapasztalatok rostban gazdag növényi étrendektől is vannak, és az sem ritka, hogy valakinek pont a hús elhagyása, és a telített zsírok csökkentése segít az IBD remisszió elérésében.(47) Ezért nehéz a hasonló személyes tapasztalatokból vagy esettanulmányokból kiindulni, mert szinte minden étrenddel kapcsolatban van sok pozitív, és negatív tapasztalat is. Simán elképzelhető az is például, hogy minden pozitív esettanulmányra vagy tapasztalatra tíz, vagy akár száz olyan beteg jut, akinek nem segített vagy ártott az étrend, csak ezekről kevésbé hallunk, mert ritkán büszkélkednek vele a szakértők. Ezért van nagy szükség a jó minőségű kontrollált vizsgálatokra és kutatásokra, hogy pontosabb képet kaphassunk egy adott terápia vagy étrend hatásairól. Ha megnézitek ezt az ábrát, a legtöbb bizonyíték a karnivor mellett a szürke körben található nem tudományos, vagy gyenge bizonyítékokból, pl. esettanulmányokból származik. Legtöbbször szakértői véleménynek sem lehet tekinteni, mivel egy orvos nem számít táplálkozástudományi, vagy antropológiai kérdésekben szakértőnek.

A nem feldolgozott vöröshúst, fehér húsokat, halat és tojást egyébként mértékkel fogyasztva, a bizonyítékok alapján én is alapvetően egészséges ételeknek tartom, amik sok hasznos tápanyagot biztosítanak, és részét képezhetik az egészséges táplálkozásnak. Lehet vitatkozni az egészségügyi hatásaikról, illetve arról, hogy pontosan mennyit ehetünk belőlük biztonsággal, de kevesen vitatják, hogy a cukros üdítők, fehér liszt, keményítő és zsír kombinációk vagy bő olajban sült rántott dolgok helyett a nem feldolgozott vöröshús is jobb választás lenne.

Ha azonban szinte kizárólag vöröshúst, tojást, vajat és szalonnát eszik valaki, az már sok betegség kockázatát fokozhatja az epidemiológiai kutatások eredményei alapján, de nem akartam ebbe túlságosan belemenni a vitában. Szerintem ezzel kevés embert lehet meggyőzni, mert a karnivor közösség könnyen félresöpri azzal, hogy sosem a kizárólagos húsfogyasztást vizsgálták, hanem legtöbbször a magasabb vöröshús bevitelt hasonlították az alacsonyabbhoz, egy hagyományos étrend mellett. Ez igaz, csak épp ebből akár még az is következhet, hogy a karnivor rosszabb hosszútávon. Egyébként a bizonyítékok nem egyértelműek a témában, vannak összefoglalók amik semleges hatásúnak találták a nem feldolgozott vöröshús fogyasztást, erről már én is posztoltam korábban. Heti ~350-500 g az a mennyiség, ami még nem tűnik kockázatfokozónak a jelenlegi bizonyítékok alapján, de érdekes módon ha valaki több természetes növényi ételellel együtt fogyasztja, akkor 500 g-nál több sem fokozta a vastagbélrák kockázatát egy kutatásban.(44) Összefoglalva tehát, ahogy az adásban is mondtam, nem tartom “károsnak” a friss vöröshúst, úgy gondolom, hogy az állati termékek közül, a rengeteg rossz minőségű zsírban gazdag feldolgozott hús jelenti a fő veszélyforrást. A környezetre gyakorolt hatása a húsfogyasztásnak szintén egy fontos szempont, és a bizonyítékok azt mutatják, hogy közel sem lennénk képesek ellátni minden embert a Földön ha kizárólag húst ennének, és ez elég környezetkárosító is lenne, de ebbe sem akartam belemenni a vitában, mert nem foglalkoztam sokat a témával, illetve ez független az étrend egészségügyi hatásaitól.

Ami azonban rendkívül fontos mindenkinek bármilyen étrend esetén az a fenntarthatóság, és a hosszútávú egészségre gyakorolt hatás, és ez az ahol szerintem a karnivor diéta elvérzik, mivel elég rosszul teljesít mindkét szempontból. A hosszútávú hatásairól konkrétan semmi jó minőségű adatunk nincsen, csak az ősemberrel kapcsolatos téves következtetések amire hamarosan kitérek. Még a vezéralakjai közül is többen, Paul Saladinohoz hasonlóan elismerik, hogy egészségügyi problémáik jelentkeztek tőle, és 1-2 év elteltével kénytelenek voltak visszavezetni a növényi ételeket, amitől aztán javult az egészségük. A “The Carnivore Code” című könyvét ő mondjuk azóta is árulja ettől függetlenül, ami nem igazán etikus. Ha már megemlítettem Paul Saladinot, Gábor kiemelte, hogy ő különleges eset mert sokat mozog, de nagyon sok hasonló negatív anekdotális példa van rajta kívül mint például Danny Roddy, Tristyn Lee, Lillie Kane és férje, stb. akik mind negatív hatásokat tapasztaltak idővel a karnivortól, majd sokat javult az egészségük és teljesítményük miután visszaálltak egy kevésbé restriktív vegyes étrendre. Danny Roddy a videójában azt is elmeséli, hogy elment egy karnivor eseményre, ahol bár sokan voltak, rajta kívül csak 2 személy volt képes betartani a diétát. Ez nem olyan meglepő, mert legtöbben egy hagyományos természetes ételekre alapuló vegyes étrendet is nagyon nehezen tudnak betartani, nemhogy a kizárólagos húsevést. Érdemes meghallgatni ezeket a tapasztalatokat is szerintem, mielőtt valaki úgy dönt, hogy kipróbálná az étrendet. A leggyakoribb negatív tünetek a beszámolók alapján, a hasmenés és székrekedés, alvászavarok, elektrolit egyensúlyból adódó problémák és tünetek, csökkent fizikai teljesítmény és regeneráció, pajzsmirigy és hormonális problémák, alacsony libidó, illetve ami rövidtávon nem feltétlen okoz érezhető negatív tünetet, viszont hosszútávon nagyon súlyos negatív hatása is lehet, azok a magas vérlipid értékek, túlzott hem-vas bevitel, illetve a mikrobiomra gyakorolt hatás, amikre részletesebben kitérek. Az ingerlékenység is gyakori, ez elég jól megfigyelhető a szakértőknél is, pl. Boros professzornál.

Visszatérve a vitára, az előzetes egyeztetés során sajnos már nem volt elég idő arra, hogy elküldjünk egymásnak kutatásokat, és abban maradtunk, hogy egy kötetlen, “baráti” beszélgetés lesz, ahol megoszthatja mindenki a meglátásait és tapasztalatát, a témák pedig kapcsolódnak ahhoz amiről Gábor már készített videókat korábban. Ennek tudatában, illetve azt is tiszteletben tartva, hogy meghívott vendégként vagyok jelen, próbáltam az egész műsor alatt türelmesen végighallgatni a vitapartnerem, és nem közbevágni. Valaki jelezte, hogy az adás közben végig grimaszoltam. Nem akartam tiszteletlen lenni, de sokszor eléggé megdöbbentem Gábor állításain és következtetésein, és nehezen bírtam ki, hogy ne vágjak azonnal a szavába, főleg amikor felfedezni véltem a “Gish gallop” érvelési technikát, amikor valaki rengeteg különböző állítást, érvet és féligazságot sorol fel gyors egymásutánban, amire aztán lehetetlen mindre reagálni és cáfolni.

Most, hogy megnéztem az adást úgy gondolom több alkalommal közbeszólhattam volna néhány állítása kapcsán, de jóhiszeműen érkeztem a műsorba, és az előzetes megbeszélés alapján nem éreztem volna etikusnak ennél támadóbban fellépni. Ahol lehetett, ott igyekeztem kiemelni a közös pontokat, mivel nem a másik fél, vagy a karnivor szimpatizánsok sértegetése volt a célom, hanem az, hogy próbáljam logikus érvekkel, és bizonyítékokkal meggyőzni Gábort és azokat a hallgatókat akik esetleg bizonytalanok, hogy hátha kicsit elgondolkoznak a hallottakon.

Röviden végigmennék az adáson, hogy így utólag mit gondolok róla, mi az amit kihagytam, vagy rosszul mondtam, és megadom az adásban említett forrásokat is, illetve még néhányat ahol szükséges.

A vita bevezető részéhez csak annyit fűznék még hozzá, hogy Gábor azt állította nem 100%-os karnivor étrendet követ, és nincs benne dogmatikusság a témával kapcsolatban. A vita, és videói alapján úgy gondolom, hogy ez nem teljesen igaz. Bár tényleg kevésbé dogmatikusan áll hozzá mint mondjuk a Paleomedicinás orvosok, Balsai fogdoki vagy Boros prof, mégis karnivor szemüvegen keresztül vizsgál minden bizonyítékot. Hol saját és mások anekdotikus tapasztalatára, hol érzésekre, hol kutatási eredményekre hivatkozik, de azokat a bizonyítékokat vagy akár tapasztalatokat amik ellentmondanak a karnivor irányzatnak legtöbbször szimplán elutasítja, vagy nem vesz róluk tudomást. Egyik fő érve az, hogy hány embernek “működik” a karnivor diéta, de egyetlen olyan tapasztalatot nem említ a videóiban se, akiknek nem működött, vagy akár súlyos egészségügyi problémát okozott volna, pedig azért ilyet is találni szép számmal. Gábor a videóiban jobban belemegy a kutatási eredményekbe, de szerintem ott is egyértelmű elfogultság és mazsolázgatás látható, ugyanis elég nyilvánvaló, hogy csak olyan bizonyítékokat keresett ami a karnivor diéta szempontjából pozitív, míg a többi bizonyítékot szimplán ignorálta. Koleszterinnel kapcsolatban Szendi Gábor cikkeit, és külföldi low carb szakemberek videóit elemezte, akikről szintén köztudott, hogy nem objektív módon közelítik a kérdést, hanem elfogultak paleo/low carb irányba, és amúgy nem a terület szakértői. Ha valaki nem tudná, a tudományos bizonyítékokból nagyon könnyű úgy mazsolázni, hogy bebizonyítsuk amit szeretnénk, ha nem vesszük figyelembe a bizonyítékok hierarchiáját és teljességét, hanem gondosan kiválogatjuk belőle, a nekünk tetsző bizonyítékokat. Erre egy jó példa Szendi Gábor “mérgező” tejjel kapcsolatos mazsolázása amiről nemrég írtam, de a koleszterinnel kapcsolatos cikkei is ugyanez a kategória szerintem. Ez valójában nem más, mint a tudományos metódus megcsúfolása, kevésbé szépen fogalmazva pedig úgy hívják, hogy tudatos manipuláció.

A húsevő ősember mítosza

Gábor egyik fő érve a karnivor diéta mellett, hasonlóan a hazai Paleo-Ketogén orvos csapathoz, és külföldi karnivor influenszerekhez az volt, hogy az ősember “opportunista karnivor” volt. Ha volt lehetősége, akkor csak húst evett, és alapvetően ehhez alkalmazkodott, míg a növényi ételek lebontásához nem annyira. Itt először a kérődző állatokat, és füvet/leveleket hozza fel példának, ami nem jó példa mivel bár a fűhöz és levelekhez mi valóban nem alkalmazkodtunk, sok másik növényi étel fogyasztásához igen. Az állatvilágból a főemlősök sokkal közelebb állnak hozzánk mint a tehenek, és főként növényi alapú étrenden vannak magas rostbevitellel, de még a főemlősök emésztőrendszere is nagyon eltér az emberétől, szóval állatokkal példálózni nem érdemes.

Gábor is a népszerű paleós nézetet osztja, miszerint a mezőgazdaság megjelenése után növekedett meg a növényi ételek fogyasztása, és vele együtt az emberek egészségügyi problémái is fokozódtak. Gábor erre semmilyen konkrét bizonyítékot nem említett, de nem is nagyon lehet ezt tudni, mivel több tízezer éves csont maradványokból kissé nehéz lenne megbecsülni a krónikus betegségek előfordulását.

Az én álláspontom az, hogy az evolúció egy rendkívül hosszú periódust lefed, és a Föld bolygó is hatalmas. Az, hogy az ősember mit evett, attól függ, hogy melyik ősemberről beszélünk, mikor és hol vizsgálták őket, így már csak emiatt is nehéz komolyan venni ezt a megközelítést. A modern vadászó-gyűjtögető populációk étrendje is jelentősen eltér attól függően, hogy milyen ételek voltak elérhetőek a környezetükben. Ha valaki magabiztosan kijelenti, hogy az ősember mit evett, főleg ha azt, hogy márpedig ha tehette csak húst evett, akkor valószínűleg nem túl jártas a témában.

Azért sem jó ez az érvelés, mert az ősembernek, ahogy az állatoknak sem a hosszú egészséges élet elérése volt a fő célja, hanem a szaporodás és a génjeik tovább örökítése. Pontosan azt sem tudjuk, hogy mennyire volt egészséges, vagy meddig élt az “ősember”. Amik vannak bizonyítékaink azok alapján nem élt olyan sokáig mint a modern ember, és velünk ellentétben nem a degeneratív betegségek jelentették számára a fő veszélyforrást, hanem a fertőzések és balesetek, vagy akár tápanyaghiányok. Szerintem a modern tudományos kutatások, vagy akár még az egészséges népcsoportok is sokkal jobb és megbízhatóbb bizonyítékokat szolgáltatnak arra vonatkozólag, hogy mik azok az ételek, vagy, hogyan néz ki az az étrend, ami csökkenti a főbb krónikus betegségek kialakulásának kockázatát, ami az igazán lényeges szempont számunkra. Ezek alapján egy természetes növényi ételeket is tartalmazó, inkább azokban domináns vegyes étrend tűnik a legjobbnak, az pedig, hogy mit evett az ősember, egyszerűen nem releváns. Bevallom ennek én sem örülök túlságosan, mivel jobban szeretném ha a bizonyítékok azt mutatnák, hogy a vajban sült ribeye steak és sós szalonna biztosítaná a tökéletes egészséget, de sajnos nem ezt látjuk.

Ha valamiért mégis ebből indul ki valaki, hogy mit evett az ősember, akkor nem árt ha tudja, hogy a bizonyítékok alapján sok növényi ételt is fogyasztott, már jóval a mezőgazdaság megjelenése előtt és ez a gyakran hangoztatott, kizárólag mamutokat vadászó, hús és zsírevő karnivor ősember archetípus egy legenda.

Amit az adásban is említettem kutatást Miki-Ben Dor és társaitól az, amire a külföldi karnivor szakértők mint Dr. Anthony Chaffee általában hivatkoznak.(1) Ez a tanulmány valóban azt próbálja bizonyítani, hogy az evolúció bizonyos szakaszaiban az ősember főként húsevő étrendre tért át, de ők maguk is elismerik, hogy szinte végig mindenevő volt. Ahogy az ábrán is látható, a hús domináns periódus előtt is, és utána is, egészen a mezőgazdaság megjelenéséig egyre több növényi ételt fogyasztott, illetve még a “hiperkarnivor” időszakban sem csak húst evett. A bizonyítékok alapján tehát mindig vegyes étrendet evett az ősember, és tökéletesen alkalmazkodott bizonyos növényi ételek fogyasztásához.

Sok paleo/karnivor guru a gabonákat, és a mezőgazdaság megjelenését okolja bizonyos egészségügyi problémákért, de jó minőségű antropológiai bizonyítékok mutatják, hogy már jóval korábban is fogyasztottak őseink gabonákat, és egyéb növényi ételeket is. Speciális izotóp alapú vizsgálatokat alkalmazva a szövetekből megállapítható, hogy nagyjából mennyi állati eredetű fehérjét fogyasztottak őseink, és hasonló bizonyítékok alapján nagy mértékben fogyasztottak növényi élelmiszereket.(3) Különböző keményítőket és egyéb növényi étel maradványokat, köztük gabonákat, és hüvelyeseket is találtak már több tízezer évvel ezelőttről,(2) még a neandervölgyiek fogazatában is kimutatható.(4)

Ami viszont talán a legjobb bizonyíték, azok a modern vadászó-gyűjtögető törzsek lakosai, hiszen ők hasonló körülmények között élnek mint őseink, és náluk is azt látjuk, hogy bár az ősemberhez hasonlóan a növényi és állati ételek aránya jelentősen eltérő a különböző populációk között, általában nagy mennyiségű növényi ételt és gyakran sok szénhidrátot is fogyasztottak. A két híres paleo kutató, Eaton és Cordain cikkében azt becsülik, hogy a mostani vadászó-gyűjtögető törzsek étrendje alapján a paleo diéta kétharmada növényi ételből állt, napi ~41 g növényi zsíradékot, ~333 g szénhidrátot, és ~45 g rostot tartalmazott.(5)

Ez “kicsit” távol áll attól a hús-zsír alapú, vöröshús, belsőség+szalonna étrendtől, amit néhány hazai paleós-ketós személy megpróbál eladni mint az ősember diétája. Az egyik legnépszerűbb, és legjobban vizsgált vadászó-gyűjtögető törzs, a Hadza lakosai étrendjének jelentős része mézből áll,(6) ami pár hasznos anyagot leszámítva, összetételében nagyon hasonlít a finomított kristálycukorhoz, és a karnivor/low carb guruk szerint az egyik legkárosabb étel. A Hadzák kb. annyi mézet fogyasztanak, mint a modern emberek finomított cukrot, mégis metabolikusan egészségesek, mivel fizikailag aktívabbak, és nincsenek elhízva a túlzott energiabeviteltől. Herman Pontzer és társai kutatásaiból tudjuk, hogy a fizikai aktivitásuk ellenére, az átlagos energiafelhasználásuk testsúlyarányosan mégsem magasabb mint a nyugati embereké.(48) Egy kongói törzs lakosai még a Hadzáknál is több mézet fogyasztottak, étrendjüknek szezonálisan akár 80%-a is mézből állt, és a kedvenc ételüknek jelölték meg, aminek a beszerzéséért gyakran az életüket is kockáztatták. Ahol elérhető volt a méz, ott az összes vadászó-gyűjtögető törzs fogyasztotta, és ahol elérhetőek voltak a növényi ételek, ott az összes vadászó-gyűjtögető törzs fogyasztotta őket. Ez aligha egy “opportunista karnivor” étrend.

Egy későbbi kutatásban Cordain és csapata a szénhidrátbevitelt 40%-ra becsülték, míg a többszörösen telítetlen zsírbevitelt, 8,5-15,2%-ra.(7) Ezek azok a zsírsavak amiket nagyon károsnak tartanak a karnivor közösség tagjai, és általában a modern betegségek fő forrásainak állíttanak be. Szintén téves az az álláspont, hogy ezekből a zsírsavakból nem fogyasztottak őseink, vagy nem alkalmazkodtunk a fogyasztásukhoz, hiszen az olajos magvak és mogyorófélék gazdag forrásaik, amik mindig is elérhetőek voltak. Látható a korábbi ábrából, hogy a paleo diéta valószínűleg több növényi zsírforrást tartalmazott mint állatit. Az átlag PUFA(t.telítetlen zsír) bevitel az USA-ban jelenleg ennél kevesebb, a kalóriabevitel 7-10%-a, csak az omega-3-6 zsírsavak aránya tolódott jobban az omega-6 felé, és átlagosan kevesebb lett a halakból és tengeri ételekből származó hosszúláncú omega-3 bevitel. A hosszúláncú omega-3 hiánya valóban problémás a bizonyítékok alapján, de az omega-6/linolsav bevitel vagy a “nem megfelelő arányuk” nem tűnik annak, illetve csak az omega-3 hiány miatt az. Németh Olgi dietetikussal készült podcast adásban beszéltünk részletesen a témáról, és a bizonyítékokról ha valakit érdekel, de tervezek majd egy cikket is róla.

Összefoglalva tehát a rendelkezésre álló antropológiai és régészeti bizonyítékok alapján nem ismerünk olyan vadászó-gyűjtögető populációt, amely tartósan kizárólag állati eredetű étrenden élt volna, sokan épp ellenkezőleg. Az igaz, hogy egyes népcsoportok állati domináns étrendet követtek, főként a zord környezeti viszonyok miatt ahol éltek, de ezt aligha érdemes nekünk leutánozni.

Inzulinrezisztenciát okozó szénhidrátok, éhség, elhízás.

Gábor azon az állásponton volt, hogy az inzulinrezisztencia népbetegség, és ezzel kellene foglalkozni elsősorban. Az emberek többsége nagyon sok szénhidrátot fogyaszt, ami vércukor ingadozáshoz, és inzulin termeléshez vezet. A szénhidrátdús ételek emiatt hozzájárulnak a túlevéshez, és elhízáshoz. Elég sok különböző állítást felsorol, amire nem volt lehetőségem reagálni, de az oldalamon már tíz éve írok ezekről az elméletekről, és rengeteg részletes tartalmat készítettem korábban róluk, szóval most nem mennék bele újra. Az igaz, hogy a finomított szénhidrátok(finomított cukor, fehér liszt, keményítő) nagymértékű bevitele egészségtelen és fokozza az inzulinrezisztencia/2.-es típusú cukorbetegség kockázatát, de a természetes növényi ételek teljesen más kategóriába tartoznak, nem lehet őket egy lapon említeni. Egy főtt zabpehely, vagy szőlő teljesen más hatású mint egy fehér lisztes péksüti vagy cukros üdítő – ezt Gábor is elismerte. Ha valakit érdekel, itt egy rövid összefoglaló az inzulin-elhízás modellről egy lapozós poszt formájában.

Itt pedig két kutatás arról, hogy az ételeknek mekkora a “jóllakottsági indexe”, tehát azonos kalória mennyiség mennyire csillapítja az étvágyat.(10,11) A húsokhoz, főleg zsíros húsokhoz képest sok természetes növényi étel, pl. Főtt krumpli, zabpehely, lencse stb. jobban fokozza a jóllakottságot. Ezenkívül több olyan vizsgálat is van, mint a DIETFITS(49) vagy a POUNDS Lost(50) ahol egy magas vs alacsony szénhidrátbevitelű étrend között nem volt szignifikáns különbség a fogyás szempontjából. Olyan konkrét vizsgálat is van ahol kifejezetten a növényi alapú magas szénhidráttartalmú étrend sokkal alacsonyabb(~700 kcal) kalóriabevitelhez vezetett, mint az állati domináns low carb étrend.(51) Ez például direkt cáfolata Gábor hipotézisének. A Molnár Dávid dietetikussal készült podcast adásban ezekre a kutatási eredményekre részletesen kitértünk.

Szerintem a vitában is egész jól összefoglaltam, hogy a természetes növényi ételek, mint a teljes gabonák, hüvelyesek vagy akár gyümölcsök nem csak szénhidrátokból állnak, és védőhatásúak az inzulinrezisztencia és elhízás szempontjából.(8) A növényi alapú étrendek hatékonyan javítják az inzulin érzékenységet a jó minőségű vizsgálatok alapján.(9) Amit sajnálok, hogy nem említettem meg például azt a randomizált kontrollált vizsgálatot,(12) ahol sikeresen visszafordították a 2.-es típusú cukorbetegséget, olyan étrendi intervencióval ami 50%-ban szénhidrátot tartalmazott, mert ez az eredmény aztán tényleg elég nehezen magyarázható bárkinek, aki a szénhidrátokat és vércukor emelkedést hibáztatja. Erről itt érhető el egy rövid összefoglalóm, itt pedig egy videóm. Vannak egyébként kutatások ahol még ennél is magasabb szénhidrátbevitellel javították az inzulin érzékenységet, illetve ott van Walter Kempner “Rizs diétája” is, amiben egy szinte kizárólag finomított szénhidrátokat, fehér rizst, cukrot és gyümölcslét tartalmazó kalóriacsökkentett étrend által is hihetetlen gyógyulásokat produkált egy klinikán. Ezt persze nem javasolnám senkinek. Visszakanyarodva picit a tradicionális populációkhoz, ott vannak a Kitavai szigetlakók, akik energiabevitele 71%-ban szénhidrátból származott, mégis rendkívül jó volt a metabolikus egészségük, vércukor értékeik és inzulin érzékenységük. Sok hasonló tradicionális népcsoport van, néhány még ennél is magasabb szénhidrátfogyasztással. Amit még szintén jó lett volna itt hozzáfűzni, amire szerintem Szabó Adrienn dietetikus is utalt a vita alatti kommetjében, hogy ehhez képest a vörös húsról amire Gábor szerint érdemes alapozni az étrendünket az inzulinrezisztencia megelőzéséhez és visszafordításához, olyan bizonyítékok vannak, hogy jelentősen csökkenti fokozza a kettes típusú cukorbetegség kockázatát. Ebben a 2023-ban publikált kutatásban, a Nurses Health study-nak a közel 5 és fél millió személyt magába foglaló adatai alapján, a magas vöröshús bevitel 40%-al fokozta a kettes típusú cukorbetegség kockázatát, míg ha valaki 1 adag vöröshúst, 1 adag hüvelyessel és mogyoró félével helyettesített, az 30%-al csökkentette a kockázatot.(13) Ez az eredmény szintén elég nehezen illeszthető abba az elméletbe, hogy a szénhidrátok és növényi ételek okoznak inzulinrezisztenciát, amire a vöröshús alapú rostszegény étrend nyújtja a megoldást. Szerintem a bizonyítékok alapján teljesen egyértelmű, hogy az inzulinrezisztenciát/kettes típusú cukorbetegséget NEM önmagában a szénhidrátfogyasztás okozza, sőt a természetes források inkább védenek ellene. A túlzott zsírbevitel, különösen a telített zsírokban gazdag források viszont ugyanolyan problémásak, mint a finomított szénhidrátok túlfogyasztása.

Ami igaz, hogy a ketogén/low carb, és nyilván a karnivor diéta is segíthet a fogyásban főleg egy hagyományos étrendhez képest, ami ha valaki túlsúlyos, jó eséllyel javítani fog a vércukor értékein is. A low carb/ketogén jellegű diétákról vannak konkrét vizsgálatok is amik ezt alátámasztják,(39) karnivorról csak feltételezhető. De fontos mindenkinek megérteni, hogy ezek nem szükségesek, vagy jobbak mint egy egészséges vegyes étrend, és az állati/telített zsírokban domináns változatoknak egyéb hátrányai lehetnek, amire hamarosan ki is térek.

Rostbevitel, mikrobiom

Gábor álláspontja a rostbevitelről az volt, hogy megérti miért hasznos sokaknak, mert fokozza a jóllakottságot és csökkenti az étkezések utáni vércukoremelkedést, ha valaki szénhidrát alapú táplálkozást folytat. Örülök, hogy ezeket elismerte, de arra, hogy a rost amúgy fölösleges ha valaki karnivor diétát folytat, leginkább a személyes tapasztalatára hivatkozott, miszerint neki javult az emésztése a rost elhagyásától. Ahogy a bevezetőben is írtam ez nem feltétlen annyira meglepő, hiszen ezzel sok egyéb anyagot is kizárt amik okozhatnak emésztőrendszeri tüneteket, csak ebből nem derül ki, hogy mi lesz a hosszútávú hatása annak, hogy nem eszik szinte semmi rostot. Elképzelhető, hogy ennek hatására idővel sérül a mikrobiom diverzitása, fokozódnak a gyulladásos markerei, és szinte biztosan romlanak a vérlipid értékei. Azt említette, hogy az LDL-koleszterin szintje neki is a normál tartomány felett volt 20-30%-al legutóbb, és ezen is javíthatna például a rostbevitel. Sokaknak, mint Paul Saladinonak a felső határ háromszorosára emelkedett az LDL a karnivortól, és egyből lecsökkent miután visszavezette a szénhidrátokat. Ezenkívül Gábor említette, hogy ő arra semmi bizonyítékot nem látott, hogy valakinek romlott volna a mikrobiom diverzitása a karnivortól, de olyat már látott, hogy valakinek javult tőle. Itt már nem bírtam tovább ezért meg is kérdeztem, hogy ezeket hol látta, vagy pontosan hogyan kellene értelmezni ezeket a “láttam, hallottam” állításait, mert ezek mind ellenőrizhetetlen anekdotális tapasztalatok, valószínűleg egy személyes beszámoló valakitől. Feltételezem, hogy Gábor aki Budapesten él, elég kevés karnivor diétázó mikrobiom diverzitását vizsgálta személyesen. Egy esettanulmányt én is találtam, de attól, hogy sokan tapasztalnak hasonló tüneti javulást tőle, nem mindenkinek javít az emésztésén se a karnivor, van akinek ront, főleg hosszabb távon, és erről is vannak személyes beszámolók bőven.

Ahogy Gábor is kiemelte, a rostfogyasztás védőhatású nagyon sok krónikus betegséggel szemben,(14) ezért is hangsúlyozzák a hivatalos ajánlások a rostbevitel fontosságát, annak ellenére, hogy nem egy “esszenciális tápanyag”. Amit említettem a vitában tanulmányt, az egy cross-over vizsgálat volt, ahol 5 napig állati ételekre alapuló, majd 5 napig növényi ételekre alapuló étrendet követtek a résztvevők, majd megvizsgálták a mikrobiom összetételének változását.(15) Már 5 nap alatt jelentős változás történt, és az állati étrend hatására olyan epesav tűrő baktériumok szaporodtak el, amik gyulladásos bélbetegségekkel állnak összefüggésben. Ez önmagában még nem bizonyítja, hogy azt is okozna a karnivor, de nem tűnik túl pozitívnak az eredmény, és direkt cáfolata annak, hogy nem okozhat negatív mikrobiom változást.

Vannak olyan kutatások is amik azt bizonyítják, hogy a magasabb rostbevitel problémás lehet bizonyos személyeknek, mint a híres stanfordi vizsgálat ami a fermentált ételeket hasonlította a magas rostbevitelhez,(16) és a rostbevitel fokozta a gyulladásmarkereket a résztvevők egy részénél, akiknek nem volt jó a kezdeti mikrobiom diverzitásuk. Az alacsony FODMAP diéta, és hasonló terápiás étrendek amik bizonyos rostok és fermentábilis szénhidrátok korlátozását célozzák, szintén hatékonyak lehetnek olyan emésztőrendszeri problémák esetén mint az IBS.(17) Nem meglepő tehát, hogy egy karnivor diéta ami egyáltalán nem tartalmaz rostot vagy fermentábilis szénhidrátot, tüneti javulást hozhat. Ami szerintem a fontos kérdés, hogy segíthet-e abban, hogy idővel valaki visszaálljon egy egészséges vegyes étrendre, megtartva az elért pozitív hatásokat, illetve milyen negatív hatásai lehetnek a mikrobiom szempontjából hosszútávon. Az első kérdésre a válasz általában az, hogy ha fokozatosan történik a visszavezetés akkor lehetséges, a másodikra az, hogy jelenleg nem tudjuk.

Függetlenül attól, hogy van aki korlátozni kényszerül, általánosságban a rostbevitel populáció szinten előnyösnek tűnik a bizonyítékok összessége alapján, és csökkenti a krónikus betegségek kockázatát, így arra érdemes törekednünk, hogy elérjük az ajánlott bevitelt. Ha valamiért mi nem toleráljuk a rostokat, akkor érdemes megpróbálni felderíteni ennek az okait, és ha szükséges dietetikus segítségével dolgozzunk ki egy olyan tervet ami remélhetőleg segíthet idővel visszavezetni őket.

Karnivor kutatások

A 2 karnivor kutatást szerintem sikerült jól összefoglalnom az adásban, rámutatni mennyire gyenge minőségű bizonyítéknak számítanak, illetve felhívni a figyelmet arra, hogy ami várható is egy hasonló telített zsírban gazdag étrendtől, a vérlipid értékekre elég negatív hatásúak, az LDL-koleszterin szint jelentősen megnő. Anno egyébként az egyikről írtam is egy posztot még amikor megjelent 2021-ben. Mielőtt még megkapom, hogy a koleszterin egy régi lejárt lemez, és mekkora átverés, idéznék néhány részt az első közösségi média alapú tanulmányból, aminek az egyik szerzője a low carb/ketogén szimpatizáns harvardi professzor, David Ludwig(18): “Azonban nem világos, hogy a diéta látszólagos előnye, a jelentett testsúlycsökkenéssel és a javuló glikémiás kontrollal(a cukorbetegek alcsoportjában) együtt, ellensúlyozza-e vagy meghaladja-e az LDL-koleszterinszint emelkedéséből eredő fokozott kockázatot…”

David Ludwig

Tehát az LDL-koleszterin fontosságát ő is elismeri, és nem biztos abban, hogy a jobb vércukor kontroll képes-e ezt ellensúlyozni. Nyilván nem a személyes véleményére alapozza ezt, hanem az elérhető tudományos bizonyítékokra, mindezt úgy, hogy egyértelműen ketó/low carb irányba elfogult. A koleszterinre hamarosan visszatérünk a következő fejezetben, de nézzük tovább:

“Felmérésünk a húsevő étrendet követő egyének tapasztalatait vizsgálta, és nem értékelte objektíven az étrendet, a tápanyag-ellátottságot, az egészséggel kapcsolatos eredményeket vagy az egyéb befolyásoló tényezőket; és nem végeztünk fiziológiai vagy biokémiai méréseket. Ezek az önbevalláson alapuló adatok hajlamosak a visszaemlékezésből eredő torzításokra…”

“Végül, az eredmények nem általánosíthatóak a szelekciós torzítás megléte miatt, mivel azok az egyének, akik negatív hatásokat vagy a várt egészségügyi előnyök hiányát tapasztalták, valószínűleg felhagytak a diétával, és ezért nem kerültek volna be ebbe a felmérésbe…”

A szöveg szerintem magáért beszél, lényegében bemondás alapján dokumentálták amit a kérdőívekben megadtak, de semmilyen objektív mérést nem végeztek.

Ezenkívül, szemben például a Paleomedicinás csapat valótlan állításaival a vitaminhiányokról, ebben a tanulmányban felhívják a figyelmet arra is, hogy sok vitamin és mikrotápanyag bevitele hiányos lehet karnivor diétán, mint például a kalcium és a C-vitamin, illetve az étrend nem tartalmazza a növényi ételekben található egyéb egészségvédő anyagokat sem, mint a polifenolok. Ezekre is kitérhettem volna a vitában, de nem akartam a mikrotápanyagokba belemenni, mielőtt még valaki kitalálja, hogy csak azért teszem, mert egy étrend-kiegészítő cégnek dolgozom. Mondjuk egy személytől így is megkaptam, hogy vitaminokat árulok. Jó tudni. Valószínűleg tényleg kifizetődőbb lenne, mint megpróbálni a kritikus gondolkodást és bizonyíték alapú megközelítést népszerűsíteni.

A második kutatás amiről Gábor külön videót is készített, szintén egy kérdőív alapú tanulmány, amihez egy német karnivor eseményen toborozták a résztvevőket, tehát hasonló limitációk merülnek fel vele kapcsolatban mint az előzőnél.(19) Itt csak 24 résztvevő volt, tehát századannyi mint a másiknál ahol több mint 2000.

Itt is sokan pozitív tapasztalatokról számoltak be, de a vérképben történő javulás a vércukor értékek(HbA1c) szempontjából sem volt statisztikailag szignifikáns, az ábrákból látható, hogy több résztvevőnél a vércukor értékek romlottak. Ebben is kiemelik, hogy “Az össz- és az LDL-koleszterin-koncentráció azonban jelentősen megnőtt a húsevő étrend mellett, ami aggodalomra ad okot, és további vizsgálatokat indokol.”

Tehát a karnivor kutatásokat készítő low carb/keto szimpatizáns kutatók, köztük a harvardi professzor David Ludwig is elismerték, hogy a karnivor hatására kialakuló magas LDL-koleszterin aggodalomra ad okot, még akkor is ha a vércukor értékek javulnak, de Gábor szerint ez nem számít. Dr. Papp Lajos, Dr. Lenkei Gábor, Szendi Gábor és még sokan mások sikeresen meggyőzték az emberek jelentős részét, hogy a koleszterin értékek nem számítanak, sőt néhányan egyenesen azt hirdették, hogy minél magasabb, annál jobb! Mivel nem ők fognak idő előtt szívinfarktust vagy stroke-ot kapni a javaslataiktól ha tévednek, hanem akik hallgatnak rájuk, így szerintem érdemes inkább a bizonyítékokra támaszkodni, és a biztonság kedvéért a megfelelő tartományba hozni a vérlipidek szintjét.

Koleszterin, HDL, LDL, szív- és érrendszeri kockázat

Gábor először azzal érvelt, hogy az életbiztosító cégek a triglicerid-HDL arányt nézik, nem az LDL-koleszterin szintjét, és mivel ez piaci alapú, így megbízhatóbb mint a gyógyszeripari érdekek által befolyásolt tudomány. Az anyagi elfogultságba és érdekekbe egy kicsit később fogok belemenni, de nem árt megemlíteni, hogy Gábor a karnivor diétára maga is egy fizetős közösséget épített, a népszerű videójában is toborozza oda az embereket. Fontos belátni, hogy míg a gyógyszeripar anyagilag valóban abban érdekelt, hogy hangsúlyozza a magas koleszterin negatív hatásait és eladja a koleszterin csökkentő gyógyszereket, addig Gábor és a karnivor/ketogén közösség tagjai viszont abban érdekeltek, hogy ezeket a negatív hatásokat bagatellizálják. Nem feltételezem, hogy rossz szándék vezérelné őket, és a gyógyszeriparral szemben is fontos szkeptikusnak maradnunk, de nem tartom megbízhatóbbnak, vagy kevésbé elfogultnak a karnivor influenszereket, mint a kutatókat, akik a koleszterinnel kapcsolatban publikálnak lektorált szakcikkeket.

Semmilyen hiteles infót nem találtam arról amit Gábor a biztosítócégekről mondott, csak egy youtube videót amiben egy karnivor/keto irányba elfogult influenszer azt állítja, hogy az LDL nem számít, és az össz koleszterin/HDL arányt nézi egy biztosítócég, majd néhány ábrát mutat be erről. Gábor ennek a férfinak a videójára hivatkozik a sajátjában, szóval gondolom ez alapján állította, hogy a triglicerid/HDL arány fontosabb kockázati tényező mint az LDL, csak véletlen összekeverte a trigliceridet az össz koleszterinnel. Amit mondott a videójában szerintem egy tévedésen alapul. Az össz koleszterinből, trigliceridből és HDL-ből kiszámolható az LDL a Fridewald egyenlettel, szóval ugyanúgy azt is figyelembe veszik az amerikai biztosító cégek is. Kicsit vicces lenne, ha a biztosítócégek jobban tudnák, hogy mik a fontos szív- és érrendszeri kockázatot jelző markerek, mint a kardiológusok és lipid kutatók akik az ezzel kapcsolatos tudományos eredményeket publikálják.

Ezek a triglicerid/HDL és hasonló arányok a bizonyítékok alapján amúgy nem túl relevánsak, az inzulin rezisztenciának/metabolikus egészségnek egy jelzői lehetnek, de nem véletlen, hogy nem ezeket használják elsősorban. A Nutrition Made Simple youtube csatornán elérhető sok ingyenes hiteles szakértői interjú, a szív- és érrendszeri kockázati markerekről angol nyelven, persze az ezzel kapcsolatos publikált összefoglalók is jók. Ha valakit érdekel a téma, ismét a Németh Olgi dietetikussal készült podcast adást tudom javasolni, mert ha jól emlékszem röviden kitértünk ezekre is.

A koncepciót, hogy a biztosító cégek tudják az igazat, és képesek pontosan megjósolni, hogy mikor halunk meg, egy Gary Brecka nevű férfi népszerűsítette az utóbbi években, aki véleményem szerint az egyik legkártékonyabb áltudományos influenszer, számtalan nonszensz összeesküvés elmélettel, fals állítással, és túlárazott termékkel, szóval azon sem lepődnék meg ha hozzá lenne visszavezethető ez az állítás.

Bárhogy is, a bizonyítékok alapján az LDL-koleszterin egy fontos kockázati marker, és az érelmeszesedés egyik fő okozója. Nem véletlenül jelzi a kardiológus, hogy problémás ha magas, ugyanis ez a tudományos konszenzus. 2017-ben publikáltak egy rendkívül részletes összefoglaló tanulmányt, aminek címe: “Az alacsony sűrűségű lipoproteinek érelmeszesedést, és szív- és érrendszeri betegségeket okoznak. 1. Genetikai, epidemiológiai és klinikai vizsgálatokból származó bizonyítékok, az Európai Ateroszklerózis Társaság Paneljének konszenzusos nyilatkozata.”

A címből is látható, hogy nem feltételezésről, vagy korrelációról van szó, hanem kijelentésről, amit viszonylag ritkán használnak a tudományban. Ebben az összefoglalóban több száz kutatást, és összesen több mint 2 millió személy adatait magába foglaló bizonyítékot tekintettek át kardiológusok, és lipid kutatók, gyakorlatilag a teljes addigi szakirodalmat. A konklúziójukat rengeteg egymástól független kutatási módszer és több száz bizonyíték támasztja alá, miszerint a magasabb LDL-koleszterin szinttel egyenes arányban fokozódik az érelmeszesedés, és szív- és érrendszeri kockázat.(26) Pár év múlva frissítették a konszenzust, de a lényeg ugyanaz maradt.(20)

Valószínűleg egy külön részletes cikk kellene a témában, hogy egyértelműbb legyen, de így is elég hosszú ez a mostani, szóval csak röviden megyek bele. Itt ez az ábra ami talán a legjobban szemlélteti, hogy a különböző kutatások mind egy irányba mutatnak, és a genetikai vizsgálatok esetén a legegyértelműbb a korreláció, ugyanis az életen át tartó magas LDL-szint jelenti a fő problémát, hiszen az érelmeszesedés évtizedek alatt alakul ki. Ha valaki csak idős korban, esetlegesen már egy szívinfarktus vagy stroke után kezdi el csökkenteni, az sajnos már nagyon késő, és kisebb kockázat csökkenéssel jár, mintha már évtizedekkel korábban tenné ezt.

Megjegyzem nem csak gyógyszeres kezelésekkel csökkenthető a koleszterin/LDL szintje, hanem egészséges étrenddel és életmóddal is. Persze ehhez kevesebb telített zsír, és több természetes növényi étel szükséges, szóval marhahús, vaj és szalonna alapú karnivor diétával nem igazán megoldható. Egyébként csak érdekesség, de a vadászó-gyűjtögető populációknak jóval alacsonyabb a koleszterin szintjük mint a nyugati embereknek,(40,41,42) vicces, de kb. annyi amennyit a kardiológiai szervezetek kiválónak tartanak, szóval innen nézve is különös, hogy Szendi Gábor mint a hazai paleo mozgalom atyja miért próbálja bizonygatni, hogy a magas koleszterin az ideális, mazsolázott cikkek alapján. Igen, vannak tudományos cikkek amik amellett érvelnek, hogy az LDL nem olyan fontos marker, de általában nem a bizonyítékok összességét nézik, csak 1-2 kiragadott tanulmányt.

Az utóbbi években egyértelművé vált, hogy az LDL-nél is egy jobb marker az apoB érték, ami az LDL-en kívül az összes atherogén lipoprotein számát mutatja, mivel valójában nem az LDL-koleszterin a gond, hanem az LDL részecskék száma. Az ApoB szintje korrelál az LDL-koleszterin szintjével, de elképzelhető, hogy valakinek az LDL-koleszterin értéke jó, de az ApoB mégis magas, szóval érdemes inkább azt nézni.(21)

Amit Gábor elmondott abban van némi igazság abból a szempontból, hogy ha a magasabb LDL mellett a triglicerid alacsony, és a HDL magas, az kedvezőbb mintha ezek az értékek is rosszak, de arra, hogy ilyen esetben az LDL egyáltalán nem számítana, szimplán nincsenek jó bizonyítékok. Néhányan, például egy Nick Norvitz nevű orvoskutató és Dave Feldman igyekszik ezt bizonyítani évek óta, tavaly publikáltak is egy kutatást, amiből viszont szintén az derült ki, hogy a magas apoB érték jelentősen fokozta az érelmeszesedést,(22) ahogy várható is volt, még a LMHR fenotípusnál is, csak ők ezt igyekeztek eltitkolni és félrekommunikálni.(23) Nemrég láttam az Instagrammon, hogy talán visszavonták a publikált tanulmányukat, és Nick egy nagyon szürreális sztorival állt elő, hogy pontatlanul végezték a méréseket, majd egy másik céget kértek meg az adatok elemzésére, és az meg pont az ellenkezőjét találta mint a korábbi. Őszintén szólva én már egy szavát sem hiszem el, mivel elfogultságáról egyértelmű tanúbizonyságot tett több alkalommal.

A Gábor által szintén felhozott “kis sűrű” LDL részecskék valóban problémásabbak lehetnek egyes források szerint,(24) de az újabb összefoglalók alapján, mint pl. Ez a 2025-ös: “A vérlipidekkel összefüggő érelmeszesedés kockázatát a legpontosabban az apoB-részecskék teljes száma tükrözi, és nagyrészt NEM befolyásolja a részecskék típusa vagy mérete; kiemelik, hogy a részecskeméret nem mutatott összefüggést a koszorúér-betegséggel az apoB-részecske-korrekciója után.”(25)

Gábor szerint a magas HDL és triglicerid/HDL arány fontosabb mint az LDL, amit semmilyen bizonyítékkal nem támasztott alá, csak elmondta. Ehhez képest míg a genetikailag magasabb LDL koleszterin szintje egyértelműen összefüggésben áll a magasabb szív- és érrendszeri kockázattal,(26) addig a magasabb HDL szintje nem feltétlen.(27) Míg az LDL-t csökkentő intervenciók egyértelműen csökkentik a szív- és érrendszeri kockázatot, addig a HDL-t növelő intervenciók pl. B3-vitaminnal nem voltak hatékonyak.(28)

Gábor ezekre válaszul a gyulladást is felhozta, hogy azt a kutatásokban nem vizsgálták külön az LDL mellett. Ez megint egy olyan elmélet amivel sokan félremagyarázzák az összes LDL-el kapcsolatos bizonyítékot, de a gyulladás mindenkinél folyamatosan jelen van, és arra sincs jó bizonyíték ugyebár, hogy a karnivor diéta csökkentené a gyulladásos értékeket, a már bemutatott gyenge minőségű kérdőíven kívül. Arra viszont sok jó minőségű bizonyíték van, hogy a növényi ételekben domináns étrendek gyulladáscsökkentő hatásúak.(54) Ezenkívül vannak anekdotikus tapasztalatok arról, hogy néhányan viszonylag fiatalon szívinfarktust kaptak karnivor diétán, annak ellenére, hogy fogytak és javultak a vércukor értékeik, amik bár anekdotális példák, mégis direkt módon cáfolják ezt a feltételezést. Nemrég halt meg hirtelen, egy saját bevallása szerint 18 éve ketogén és 95%-ban karnivor étrendet követő amerikai orvos is 56 évesen. 1 éve egy interjúban pont arról kérdezték, hogy aggódik-e az érelmeszesedés miatt, és azt nyilatkozta, hogy nem. Majd hozzátette, hogy egy orvos nemrég egy katétert ültetett be neki de, “tévesen” mert valójában csak ételmérgezése volt, majd az orvos állítólag azt nyilatkozta, hogy sosem látott még senkit akinek ilyen tiszták lettek volna az erei 54 évesen mint neki. Állítólag ő maga is azt látta, hogy a ketó/karnivor visszafordítja az érelmeszesedést néhány saját páciensénél. Majd mindezek után tragikus hirtelenséggel meghalt 1 évvel később az otthonában. A halál okát nem adták meg, de tudjuk, hogy mibe szoktak tragikus hirtelenséggel meghalni az 50-es éveikben a férfiak otthonukban, akiknek fokozott a szív- és érrendszeri kockázata. Nem, nem a vakcinától mielőtt valaki arra gondol, ugyanis direkt megnéztem és a doktor úr videóiból kiderül, hogy az oltások ellen volt, ivermektinnel és mikrotápanyagokkal kezelte a pácienseit is. Nem szeretek más halálával példálózni, de úgy gondolom, hogy itt fontos, mert életmentő lehet tanulnunk a hasonló esetekből, és komolyan vennünk a kockázati markereket.

Érdekes módon a gyulladás kiemelt szerepét, egy vadászó-gyűjtögető populáció is cáfolja, mégpedig az Amazonas-ban élő Tsimane törzs lakosai, akiknek fertőzések miatt elég magasak a gyulladásos értékeik, mégis rendkívül alacsony a szív- és érrendszeri kockázatuk, valószínűleg részben az alacsony LDL-szintjük miatt. Idézem a tanulmányból “A nagy-érzékenységű C-reaktív protein szintje a Tsimane vizsgálat 360 (51%) résztvevőjénél a klinikai 3,0 mg/dl-es határérték fölött volt. A magas fertőzésekből adódó gyulladásos terhelés ellenére, a Tsimane törzs lakosai, a mai napig a valaha mért legalacsonyabb szív- és érrendszeri betegség előfordulással rendelkeznek. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az érelmeszesedés a legtöbb embernél elkerülhető, ha egy életen át nagyon alacsony LDL-koleszterinszintet, alacsony vérnyomást, alacsony vércukorszintet, normál testtömegindexet, és sok fizikai aktivitást érnek el, és nem dohányoznak.”

Ezekután Gábor ismét saját pozitív tapasztalatait hozta fel, és úgy gondolom, hogy ez egy elfogadható érvelés lenne részéről ha azt mondaná, hogy én ettől az étrendtől jól érzem magam, jó az energiaszintem, emésztésem, fókuszom, és nem foglalkozok azzal, hogy hosszútávon potenciálisan milyen kockázatai lehetnek a kutatások alapján, de ő nem ezt teszi. A műsorban és saját videóiban is belemegy konkrét kutatásokba, és megpróbálja bebizonyítani, hogy a koleszterin és LDL szint valójában nem számít, ha az általa meghatározott egyéb értékek jók, vagy a gyulladás alacsony.

Amit sokan nem tudnak, vagy nem akarnak elfogadni, akik a gyógyszeripart, vagy modern orvoslást hibáztatják, hogy a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatban óriási eredményeket sikerült elérni az elmúlt évtizedekben, részben a dohányzás visszaszorításának, részben a gyógyszereknek, részben a modern orvosi kezeléseknek köszönhetően. Annak ellenére, hogy az elhízás és kettes típusú cukorbetegség jelentős mértékben nőtt a 70-es évek óta, amik komoly szív- és érrendszeri rizikófaktorok, az életkorra standardizált szív- és érrendszeri betegségek kockázata 66%-al csökkent az USA-ban.(29) Nálunk az EU átlaghoz képest is katasztrófális a helyzet a mai napig. Gondoljunk bele mi történne, ha az emberek egyáltalán nem dohányoznának, és betartanák a táplálkozási ajánlásokat is. Várjunk csak…de hiszen tudjuk, pontosan ez történt Finnországban az Észak-Karélia projekt során a 70-es években,(43) és az eredmény, hogy 84%-al csökkent a szív- és érrendszeri kockázat, tehát kb. az ötödére. A finnek átlagosan ~6 évvel éltek tovább ennek hatására. Mik voltak ezek az étrendi ajánlások, amik ezeket az elképesztő eredményeket produkálták? Idézném: “Az étrendi ajánlások között szerepelt a telített zsírok fogyasztásának minimalizálása és a sóbevitel csökkentése. Jelentős csökkenés volt megfigyelhető a szérum koleszterin szintjében, és a magas vérnyomásban.” Az első dolog amit Gábor a koleszterinről szóló videójában említ, hogy a koleszterinszint jelentősen csökkent a 60-as évek óta, az elhízás pedig jelentősen nőtt. Amit nem tett hozzá, hogy a koleszterin csökkenésével a már említett szív- és érrendszeri kockázat is jelentősen csökkent, szóval ezzel a példával valójában saját magát cáfolta.

A vitában kifejtettem miért nem bizonyítja a videójában felhozott koreai megfigyeléses tanulmány az össz koleszterin és halálozás kapcsolatáról, hogy a koleszterin és főként az LDL-szint nem számít. A korreláció önmagában nem bizonyíték, illetve fordított kauzalitás állhat fenn, mivel a súlyos betegségek csökkentik a koleszterin szintet. Ahogy az adásban is említettem, hasonló U alakú görbe figyelhető meg a BMI és halálozás esetén, hasonló okok miatt. A súlyos betegségek fogyással járnak. Egy másik példa amit például a Dr. Berg-hez hasonló sarlatánok is gyakran felhoznak, hogy a szívinfarktust elszenvedő személyek felének normális a koleszterin értéke. Ez nem meglepő, mivel a többségük már sztatinokat szed, és az sem kizárt, hogy már korábban elszenvedett egy szívinfarktust. Az LDL/ApoB értékek esetén nem az a fontos, hogy idős korban vagy a szívinfarktus pillanatában mennyi, hanem az, hogy egy életen át milyen magas volt. Ha 40 évig magas, akkor a kialakult érelmeszesedést sajnos nem lehet visszafordítani azzal, hogy pár hónapig alacsonyan tartjuk gyógyszeresen. Persze én sem gondolom, hogy minél alacsonyabbra kellene csökkenteni, ahogy a testsúlyunkat sem, mivel nyilván a túl alacsony is gond lehet. Egyszerűen az egészséges tartományba érdemes hozni a szintjét, amit nem hasraütésszerűen határoztak meg, hanem az alapján ami bizonyítottan csökkenti a szív- és érrendszeri kockázatot. Annak kell igazán aggódni, akinek a normál tartomány többszöröse, és esetlegesen genetikai hajlama is van a szív- és érrendszeri betegségekre. Persze az, hogy valaki saját maga úgy dönt, hogy nem foglalkozik azzal, hogy magas az LDL-koleszterin szintje, rosszak a vérlipid értékei, az a saját döntése. Ahogy az is ha valaki nem kezeli a magas vércukor értékeit, magasvérnyomását vagy úgy dönt, hogy dohányzik, de azzal, hogy valaki nyilvános tartalmakat készít arról, hogy ennek nincs jelentősége, amikor a bizonyítékok az ellenkezőjét mutatják, azzal mások egészségét is veszélyezteti.

Régen egyébként főként Szendi Gábor és néhány külföldi személy koleszterines cikkei engem is jól összezavartak, és talán azóta még többen hirdetik, hogy nem számít, élen a ketó/low carb/karnivor közösséggel, szóval nem csodálom, hogy miért szkeptikusak ennyien. Szerintem a racionális döntés az, hogy ha túl magasak a vérlipidek, akkor megpróbáljuk megtalálni az okát, és az egészséges tartományba hozni őket, elsősorban az étrendünk és életmódunk által, ahogy magasvérnyomás, vagy magas vércukor értékek esetén is tennénk. Akinek ez önmagában nem elegendő, mert például genetikai okai vannak, ott szóba jön a gyógyszeres kezelés is, amit mindenkinek az orvosával szükséges egyeztetni.

A nagymértékű vöröshús fogyasztás kapcsán egyébként még a hem-vas bevitel is felmerül, mint potenciális szív- és érrendszeri kockázatfokozó, ami különösen férfiaknál lehet problémás.(55)

Böjt, autofágia

Csak nagyon röviden írnék pár pontosítást és gondolatot, mert nem gondolom, hogy ez egy nagyon fontos része lett volna a vitának, ezért nem is akartam sokat időzni rajta. Az autofágia egy érdekes folyamat, sejtjeink egyik öntisztító rendszere, ami elég sok fontos dolgot csinál a szervezetünkön belül. Én először talán a Tökéletes Egészség Diéta könyvben olvastam, hogy időszakosan böjtölni kell, hogy jól beindítsuk vele az autofágiát. Azóta már tudom, hogy majdnem minden amit ott írtak róla erős túlzás, vagy téves volt. Az emberek többsége a mai napig annyit tud az autofágiáról, hogy fontos mert Nobel díjat kaptak érte, ezért az időszakos böjt jó, de a Nobel díjjal jutalmazott kutatások nem az időszakos böjt egészségügyi hatásairól szóltak, hanem az autofágia folyamatával kapcsolatos felfedezésekről.

Gábor azt állította, hogy az autofágia 18-20 óránál indul el igazán, ami nem teljesen igaz. Ahogy mondtam is az adásban az autofágiát főként egereken vagy még primitívebb állatokon vizsgálják, akiknek sokkal gyorsabb az anyagcseréje, de ott sem akkor “indul el”, csak fokozódik a böjt, vagy kalóriacsökkentés hatására, ahogy a Modern Fitness csatornát vezető Tátrai Ádám a vitára készült reakció videójában fel is hívta a figyelmet. Talán én is egy ponton tévesen azt mondom, hogy “beindítja”, amit helyesen inkább úgy kellett volna mondanom, hogy fokozza. Az edzés(30), és kalóriacsökkentés(31) hatására is fokozódik, de ez amúgy nem feltétlen mindig pozitív.

Például néhány daganat is saját hasznára fordíthatja az autofágiát,(32) ami csökkenti a terápiák hatékonyságát, és ilyen esetekben az autofágia blokkolása előnyös. Összességében elég kevés olyan dolgot tudni az autofágiáról, ami valóban releváns és a gyakorlatban is hasznosítható infóval szolgálna az egészségünk szempontjából, megpróbálni jelentősen fokozni böjtöléssel nem feltétlen jó ötlet, mert a böjtölésnek sok hátránya is lehet. Amiben szerencsére egyetértettünk, hogy a táplálkozást érdemes a cirkadián ritmushoz igazítani, mert a túl késői étkezések nem túl jók ebből a szempontból.

Ha valakit érdekel az időszakos böjtről szóló videómban szó van az autofágiáról és a korai-időszakos böjt előnyeiről, sok szempontból egy hasznos táplálkozási stratégia lehet egyébként, csak nem feltétlen az autofágia miatt.

Növényi olaj vs Állati zsír – manipulált kutatások?

Azzal kezdeném, hogy régen, még jóval azelőtt, hogy az egész mainstreammé vált volna, a növényi olajokat én is nagyon károsnak tartottam. Az első cikk ami megjelent az oldalamon 10 éve az volt, hogy: “Miért károsak a növényi magolajok”? Akkor elég logikusnak tűnt ez számomra, és azok a személyek akiket hitelesnek tartottam, mint pl. A Phd fokozattal is rendelkező táplálkozás tudományi szakember Chris Masterjohn, vagy a biológus Ray Peat, vagy a már említett Tökéletes Egészség Diéta szerzői egyetértésben voltak ezzel kapcsolatban. Nekik egyébként az ajánlásaik összességében sokat segítettek a gyógyulásban, ezért is hittem nekik. Miután saját magam alaposabban átnéztem a legjobb ezzel kapcsolatos bizonyítékokat pár éve, meg kellett változtatnom a véleményem a témában, mert azok egyáltalán nem azt mutatják, hogy a növényi olajok rendkívül károsak lennének, hanem leginkább ennek az ellenkezőjét. Persze az iparilag előállított finomított magolajokkal valóban felmerülhetnek problémák, például ha valaki magas hőfokon, bő olajban süt velük, vagy szimplán túlfogyasztja őket rántott vagy ultrafeldolgozott ételek formájában. Az sem kizárt, hogy némelyik anyag amit a gyártás során használnak problémás. Erről részletesen szintén a Németh Olgival készült podcast adásban beszélgettünk. Saját magam továbbra is kerülöm a nagyon finomított olajokat, és általában az extra-szűz olívaolajat preferálom, mert kiegészítve a természetes ételekből automatikusan beérkező zsírokkal, egy kiegyensúlyozott zsírsav profilt kapunk némi hasznos polifenollal, ami se telített zsírokban, se omega-6-ban nem túl gazdag, ha esetleg még kiderülne a jövőben, hogy utóbbi valóban problémásabb mint amit a jelenlegi bizonyítékok mutatnak. De a bizonyítékok alapján nem kell aggódni egyik növényi magolaj miatt sem, főleg ha hidegen sajtolva, utólag adja valaki az ételeihez.

Az egyik kutatás amit az adásban említek a Nurses Health study, amiben a telített zsírok helyettesítése többszörösen, vagy egyszeresen telítetlen zsírsavakkal, tehát a gyakorlatban az állati zsírok mint a sertészsír, marhafaggyú, vagy vaj helyettesítése pl. Olívaolajjal, mogyorófélékkel jelentősen csökkentette a szív- és érrendszeri kockázatot.(33) A kutatás egyik fő szerzője az a harvardi Walter Willett professzor, aki nagyban hozzájárult a transzzsírsavak betiltásához, tehát aligha az élelmiszeripar érdekeit szolgálja. Egyébként 80 éves elmúlt, de rendkívül jó fizikai és szellemi állapotban van, és azóta is aktívan dolgozik, ami szerintem eléggé rácáfol Gábornak arra az elméletére, hogy a hivatalos táplálkozási ajánlásoktól gyengék, buták és betegek leszünk. A másik kutatás a Lyon-Diet heart study, amiben egy mediterrán jellegű diéta szintén jelentősen csökkentette a szív- és érrendszeri események kockázatát olyan személyeknél akik már átestek szívinfarktuson.(34)

De ezenkívül sok egyéb kutatás és metaanalízis is mind abba az irányba mutat, hogy a telített(állati) zsírok helyettesítése telítetlen zsírsavakkal(növény olajokkal) inkább előnyös, és semmiképpen sem rendkívül káros. Fel sem fogom sorolni őket, mert rengeteg van és bárki rákereshet, inkább azokra térek ki, amik nem ezt találták.

Egyedül 3 régi vizsgálat van ami ennek az ellenkezőjét bizonyítja, tehát azt, hogy a növényi olajok negatív hatásúak voltak az állati zsírokhoz képest. A Rose Corn oil trial,(35) Sydney Diet Heart Study,(36) és a Minnesota Coronary Experiment,(37) illetve a Ramsden és társai által publikált meta-analízise néhány régi vizsgálatnak, ahol főként ez a 3 határozta meg az eredményt. Mindhárom vizsgálatnak súlyos limitációi vannak, a legnagyobb, hogy több transzzsírsavat tartalmazott a telítetlen zsírokat tartalmazó étrend, ami már önmagában magyarázza a negatív hatásokat, és azt is, hogy miért ellentétes az eredményük az újabb bizonyítékokkal. Azt mondjuk hozzátenném, hogy szerintem a telített zsírok negatív hatásait is kissé eltúlozzák néha ahhoz képest, amit a bizonyítékok mutatnak, és a típusuk sem mindegy.

Gábor cáfolata az összes bizonyítékra amit röviden felvázoltam az volt, hogy “Tanulmányok, és ez nagy biznisz. Nagy biznisz a növényi olajokat eladni.” A probléma ezzel a szintén népszerű elmélettel, hogy a marhahúst, tejet, vajat vagy akár az ultrafeldolgozott ételeket eladni is nagy biznisz, amikben általában telített zsírsavakban gazdag pálma/kókuszolaj található, és ezek az élelmiszeripari ágazatok ugyanúgy finanszíroznak kutatásokat. A marhahúsipar az USA-ban több mint kétszer akkora, mint a növényi olaj ipar, és világviszonylatban is nagyobb méretű. Csak a növényi olajgyártó cégek, és a növényi olajokat vizsgáló kutatók a korruptak? Elég nevetségesnek találtam, amikor az új amerikai táplálkozási ajánlásokat boldogan osztotta meg, szinte mindegyik hazai ketó-karnivor szimpatizáns szaktekintély, pedig a kutatók közül akik kidolgozták, többen kaptak finanszírozást a marhahúsipartól, tejipartól, sőt a gabonaipartól is. Úgy látszik ez náluk nem gond, amennyiben azt hiszik, hogy az új ajánlások őket igazolják, és saját marketingcélokra tudják hasznosítani. Bár hozzáteszem félre is kommunikálták azt amit az ajánlások valójában mondanak.

Maga ez a koncepció, hogy ha valami nagy biznisz, mint a gyógyszeripar, vagy élelmiszeripar, akkor ott szimplán lefizetik a kutatókat, akik aztán boldogan meghamisítják az adatokat, annak tudatában, hogy ez rendkívül etikátlan és ártalmas a társadalomra nézve, egy elég sötét világot fest le. Nyilván tudjuk, hogy sajnos van benne igazság, mert a szponzorált kutatások gyakrabban hoznak ki pozitív eredményt, és derültek már ki durva visszaélések is a múltban,(52) de az, hogy ez lenne az általános gyakorlat nem igaz. A kutatók intelligens személyek, akik a nyugati országokban jó életszínvonalon és társadalmi megbecsülésben élnek. A szakmai elismerést általában jóval többre értékelik mint az anyagi juttatásokat. Persze én sem akarom úgy beállítani mintha ne lennének valós problémák a tudomány jelenlegi működésével, vagy ne fordulhatna elő korrupció, de ez a népszerű vélemény, hogy a kutatások teljesen megbízhatatlanok, az összes kutató korrupt, helyette pedig random online influenszerek és üzletemberek személyes véleménye számít, szerintem egyszerűen komikus.

Úgy gondolom sikerült a vita során is jól rámutatnom, hogy miért irracionális ez az álláspont, és miért alkalmaz Gábor is kettős mércét, hiszen a karnivor közösség vezéralakjai, beleértve saját magát is, a karnivor diéta népszerűsítéséből profitál. Ez persze önmagában nem is baj, hiszen így működik a kapitalizmus, de miért mindig csak az élelmiszeripar, vagy gyógyszeripar esetén számít az anyagi elfogultság? Ezt sosem fogom megérteni.

Szerintem sok egyéb potenciális probléma is felmerülhet még a karnivor/paleo-ketó diéta kapcsán, amit nem érintettük a vitában, és ebben a cikkben sem. Elektrolit egyensúly, alvás, sport teljesítmény, pajzsmirigyműködés, hormonháztartás stb. Mivel a cikk így is elég hosszú lett, ezekre már nem térik ki külön csak jelezném, hogy a szénhidrátok teljes megvonása rengeteg biológiai folyamatot negatívan befolyásolhat még, szóval bármi negatív tünet esetén légyszi ne dugja senki a fejét a homokba.

Én ahogy az adásban is mondtam, a hasonló extrém diéták helyett mindenkinek azt javasolnám, hogy először forduljon egy dietetikushoz, mivel remélhetőleg sikerül vele közösen kidolgozni egy olyan terápiás étrendet ami kevesebb megszorítással jár, és bizonyítottan hatásos lehet az adott betegséggel szemben. Persze garancia sajnos nincsen, ezért azonnali javulásra ne számítsunk. A komplex egészségügyi problémákat sokszor rendkívül nehéz orvosolni, különösen a jelenlegi környezetünkben, de a megoldáshoz szerintem a tudás, megértés és kísérletezés vezet, nem a hasonló dogmatikus irányzatok. A táplálkozás nagyon fontos része lehet a gyógyulásnak, de tartsuk észben, hogy sokat is tudunk vele ártani. Én is rengeteg hasonló extrém diétát kipróbáltam, de a többségükkel csak ártottam. Végül az egészség alappilléreinek betartása, a betegségem okainak megértése, és egy természetes ételekből álló vegyes étrend által sikerült jobban lennem. Remélem a cikk hasznos volt, és másoknak is segíteni tud ebben.

Források:

  1. Ben-Dor M, Sirtoli R, Barkai R. The evolution of the human trophic level during the Pleistocene. Yearbook Phys Anthropol. 2021;175(Suppl. 72):27–56. https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/ajpa.24247
  2. Piperno, D., Weiss, E., Holst, I. et al. Processing of wild cereal grains in the Upper Palaeolithic revealed by starch grain analysis. Nature 430, 670–673 (2004). https://www.nature.com/articles/nature02734
  3. Moubtahij, Z., McCormack, J., Bourgon, N. et al. Isotopic evidence of high reliance on plant food among Later Stone Age hunter-gatherers at Taforalt, Morocco. Nat Ecol Evol 8, 1035–1045 (2024).https://www.nature.com/articles/s41559-024-02382-z
  4. A.G. Henry, A.S. Brooks, & D.R. Piperno, Microfossils in calculus demonstrate consumption of plants and cooked foods in Neanderthal diets (Shanidar III, Iraq; Spy I and II, Belgium),Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A.108 (2) 486-491, https://www.pnas.org/doi/10.1073/pnas.1016868108
  5. Eaton SB, Konner M. Paleolithic nutrition. A consideration of its nature and current implications. N Engl J Med. 1985 Jan 31;312(5):283-9. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/2981409/
  6. Frank W. Marlowe, J. Colette Berbesque, Brian Wood, Alyssa Crittenden, Claire Porter, Audax Mabulla,Honey, Hadza, hunter-gatherers, and human evolution,Journal of Human Evolution, Volume 71, 2014, Pages 119-128,ISSN 0047-2484 https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0047248414000815
  7. Kuipers RS, Luxwolda MF, Dijck-Brouwer DA, Eaton SB, Crawford MA, Cordain L, Muskiet FA. Estimated macronutrient and fatty acid intakes from an East African Paleolithic diet. Br J Nutr. 2010 Dec;104(11):1666-87. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/20860883/
  8. Qian F, Liu G, Hu FB, Bhupathiraju SN, Sun Q. Association Between Plant-Based Dietary Patterns and Risk of Type 2 Diabetes: A Systematic Review and Meta-analysis. JAMA Intern Med. 2019 Oct https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31329220/
  9. Termannsen AD, Søndergaard CS, Færch K, Andersen TH, Raben A, Quist JS. Effects of Plant-Based Diets on Markers of Insulin Sensitivity: A Systematic Review and Meta-Analysis of Randomised Controlled Trials. Nutrients. 2024 Jul 2;16(13):2110. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC11243566/
  10. Holt SH, Miller JC, Petocz P, Farmakalidis E. A satiety index of common foods. Eur J Clin Nutr. 1995 Sep;49(9):675-90. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/7498104/
  11. Fardet A. Minimally processed foods are more satiating and less hyperglycemic than ultra-processed foods: a preliminary study with 98 ready-to-eat foods. Food Funct. 2016 May 18;7(5):2338-46. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/27125637/
  12. Zhang S, Wang Y, Wang X, Leng M, Liu R, Li Z, Li J, Xiao J, Hou D, Gao X, Li C. Effect of hypoglycemic agents with weight loss effect plus a high protein diet and moderate exercise on diabetes remission in adults with obesity and type 2 diabetes: a randomized controlled trial. BMC Med. 2025 May 7;23(1):270. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/40336033/
  13. Gu X, Drouin-Chartier JP, Sacks FM, Hu FB, Rosner B, Willett WC. Red meat intake and risk of type 2 diabetes in a prospective cohort study of United States females and males. Am J Clin Nutr. 2023 Dec;118(6):1153-1163. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/38044023/
  14. Veronese N, Gianfredi V, Solmi M, Barbagallo M, Dominguez LJ, Mandalà C, Di Palermo C, Carruba L, Solimando L, Stubbs B, Castagna A, Maggi S, Zanetti M, Al-Daghri N, Sabico S, Nucci D, Gosling C, Fontana L. The impact of dietary fiber consumption on human health: An umbrella review of evidence from 17,155,277 individuals. Clin Nutr. 2025 Aug;51:325-333.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/40651334/
  15. David, L., Maurice, C., Carmody, R. et al. Diet rapidly and reproducibly alters the human gut microbiome. Nature 505, 559–563 (2014). https://www.nature.com/articles/nature12820
  16. Wastyk HC, Fragiadakis GK, Perelman D, Dahan D, Merrill BD, Yu FB, Topf M, Gonzalez CG, Van Treuren W, Han S, Robinson JL, Elias JE, Sonnenburg ED, Gardner CD, Sonnenburg JL. Gut-microbiota-targeted diets modulate human immune status. Cell. 2021 Aug 5;184(16):4137-4153.e14. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC9020749/
  17. van Lanen AS, de Bree A, Greyling A. Efficacy of a low-FODMAP diet in adult irritable bowel syndrome: a systematic review and meta-analysis. Eur J Nutr. 2021 Sep;60(6):3505-3522. doi: 10.1007/s00394-020-02473-0. Epub 2021 Feb 14. Erratum in: Eur J Nutr. 2021 Sep;60(6):3523. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33585949/
  18. Lennerz BS, Mey JT, Henn OH, Ludwig DS. Behavioral Characteristics and Self-Reported Health Status among 2029 Adults Consuming a „Carnivore Diet”. Curr Dev Nutr. 2021 Nov 2;5(12):nzab133. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34934897/
  19. Klement R J, Matzat J S (April 18, 2025) Subjective Experiences and Blood Parameter Changes in Individuals From Germany Following a Self-Conceived “Carnivore Diet”: An Explorative Study. Cureus 17(4): e82521. https://www.cureus.com/articles/354775
  20. Borén J, Chapman MJ, Krauss RM, Packard CJ, Bentzon JF, Binder CJ, Daemen MJ, Demer LL, Hegele RA, Nicholls SJ, Nordestgaard BG, Watts GF, Bruckert E, Fazio S, Ference BA, Graham I, Horton JD, Landmesser U, Laufs U, Masana L, Pasterkamp G, Raal FJ, Ray KK, Schunkert H, Taskinen MR, van de Sluis B, Wiklund O, Tokgozoglu L, Catapano AL, Ginsberg HN. Low-density lipoproteins cause atherosclerotic cardiovascular disease: pathophysiological, genetic, and therapeutic insights: a consensus statement from the European Atherosclerosis Society Consensus Panel. Eur Heart J. 2020 Jun 21;41(24):2313-2330. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC7308544/
  21. Behbodikhah J, Ahmed S, Elyasi A, Kasselman LJ, De Leon J, Glass AD, Reiss AB. Apolipoprotein B and Cardiovascular Disease: Biomarker and Potential Therapeutic Target. Metabolites. 2021 Oct 8;11(10):690. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34677405/
  22. Soto-Mota A, Norwitz NG, Manubolu VS, Kinninger A, Wood TR, Earls J, Feldman D, Budoff M. Longitudinal Data From the KETO-CTA Study: Plaque Predicts Plaque, ApoB Does Not. JACC Adv. 2025 Jul;4(7):101686. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/40192608/
  23. Dr Guess’s Blog„Lean Mass Hyper-Responders” and Atherosclerosis A new study just came out, and the headlines on it seem to be something along the line that “a ketogenic diet in lean individuals does not increase the risk of heart disease”. I was curious when I saw this paper, but having read through it, I don’t think the headlines reflect reality…Read morea year ago · 60 likes · 28 comments · Dr Nicola Guess
  24. Krauss RM. Small dense low-density lipoprotein particles: clinically relevant? Curr Opin Lipidol. 2022 Jun 1;33(3):160-166. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/35276699/
  25. Jakub Morze, Giorgio E M Melloni, Clemens Wittenbecher, Mika Ala-Korpela, Andrzej Rynkiewicz, Marta Guasch-Ferré, Christian T Ruff, Frank B Hu, Marc S Sabatine, Nicholas A Marston, ApoB-containing lipoproteins: count, type, size, and risk of coronary artery disease, European Heart Journal, Volume 46, Issue 27, 14 July 2025, Pages 2691–2701 https://academic.oup.com/eurheartj/article/46/27/2691/8118996
  26. Ference BA, Ginsberg HN, Graham I, Ray KK, Packard CJ, Bruckert E, Hegele RA, Krauss RM, Raal FJ, Schunkert H, Watts GF, Borén J, Fazio S, Horton JD, Masana L, Nicholls SJ, Nordestgaard BG, van de Sluis B, Taskinen MR, Tokgözoglu L, Landmesser U, Laufs U, Wiklund O, Stock JK, Chapman MJ, Catapano AL. Low-density lipoproteins cause atherosclerotic cardiovascular disease. 1. Evidence from genetic, epidemiologic, and clinical studies. A consensus statement from the European Atherosclerosis Society Consensus Panel. Eur Heart J. 2017 Aug 21;38(32):2459-2472. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28444290/
  27. Voight B, Peloso G, Orho-Melander M et al. Plasma HDL cholesterol and risk of myocardial infarction: a mendelian randomisation study The Lancet, 2012; 380, 572-580 https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736%2812%2960312-2/
  28. Ivan Antipenko, Anna Stepanova, Maxim Shkurnikov, Kianoush Jeiran, Ancha Baranova, Alexander Tonevitsky, Structure-guided dissection of the genetic variations within human LPA locus and its role in the development of cardiovascular diseases,Progress in Lipid Research,101,(101375),(2026).https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMoa1107579
  29. King SJ, Wangdak Yuthok TY, Bacong AM, Khandelwal A, Kazi DS, Mussolino ME, Wong SS, Martin SS, Lewis EF, Rodriguez F, Palaniappan LP. Heart Disease Mortality in the United States, 1970 to 2022. J Am Heart Assoc. 2025 Jul;14(13):e038644. doi: 10.1161/JAHA.124.038644. Epub 2025 Jun 25. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/40557798/
  30. Xiao-Han Zhou, Ya-Xi Luo, Xiu-Qing Yao,Exercise-driven cellular autophagy: A bridge to systematic wellness,Journal of Advanced Research, Volume 76, 2025, Pages 271-291, ISSN 2090-1232 https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2090123224006131
  31. Shabkhizan R, Haiaty S, Moslehian MS, Bazmani A, Sadeghsoltani F, Saghaei Bagheri H, Rahbarghazi R, Sakhinia E. The Beneficial and Adverse Effects of Autophagic Response to Caloric Restriction and Fasting. Adv Nutr. 2023 Sep;14(5):1211-1225. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC10509423/
  32. Hippert MM, O’Toole PS, Thorburn A. Autophagy in cancer: good, bad, or both? Cancer Res. 2006 Oct 1;66(19):9349-51. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17018585/
  33. Li Y, Hruby A, Bernstein AM, Ley SH, Wang DD, Chiuve SE, Sampson L, Rexrode KM, Rimm EB, Willett WC, Hu FB. Saturated Fats Compared With Unsaturated Fats and Sources of Carbohydrates in Relation to Risk of Coronary Heart Disease: A Prospective Cohort Study. J Am Coll Cardiol. 2015 Oct 6;66(14):1538-1548. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC4593072/
  34. de Lorgeril M, Renaud S, Mamelle N, Salen P, Martin JL, Monjaud I, Guidollet J, Touboul P, Delaye J. Mediterranean alpha-linolenic acid-rich diet in secondary prevention of coronary heart disease. Lancet. 1994 Jun 11;343(8911):1454-9. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/7911176/
  35. ROSE GA, THOMSON WB, WILLIAMS RT. CORN OIL IN TREATMENT OF ISCHAEMIC HEART DISEASE. Br Med J. 1965 Jun 12;1(5449):1531-3. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/14288105/
  36. Ramsden, C.E., Zamora, D., Faurot, K., Majchrzak, S. and Hibbeln, J. (2013), The Sydney Diet Heart Study: a randomised controlled trial of linoleic acid for secondary prevention of coronary heart disease and death. The FASEB Journal, 27: 127.4-127.4. https://faseb.onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1096/fasebj.27.1_supplement.127.4
  37. Ramsden C E, Zamora D, Majchrzak-Hong S, Faurot K R, Broste S K, Frantz R P et al. Re-evaluation of the traditional diet-heart hypothesis: analysis of recovered data from Minnesota Coronary Experiment (1968-73) BMJ 2016; 353 :i1246 https://www.bmj.com/content/353/bmj.i1246
  38. Ramsden CE, Zamora D, Leelarthaepin B, Majchrzak-Hong SF, Faurot KR, Suchindran CM, Ringel A, Davis JM, Hibbeln JR. Use of dietary linoleic acid for secondary prevention of coronary heart disease and death: evaluation of recovered data from the Sydney Diet Heart Study and updated meta-analysis. BMJ. 2013 Feb 4;346:e8707. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23386268/
  39. McKenzie AL, Athinarayanan SJ, Van Tieghem MR, Volk BM, Roberts CGP, Adams RN, Volek JS, Phinney SD, Hallberg SJ. 5-Year effects of a novel continuous remote care model with carbohydrate-restricted nutrition therapy including nutritional ketosis in type 2 diabetes: An extension study. Diabetes Res Clin Pract. 2024 Nov;217:111898. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/39433217/
  40. O’Keefe JH Jr, Cordain L, Harris WH, Moe RM, Vogel R. Optimal low-density lipoprotein is 50 to 70 mg/dl: lower is better and physiologically normal. J Am Coll Cardiol. 2004 Jun 2;43(11):2142-6. https://www.jacc.org/doi/10.1016/j.jacc.2004.03.046
  41. Kaplan H, Thompson R, Trumble B et al. Coronary atherosclerosis in indigenous South American Tsimane: a cross-sectional cohort study The Lancet, 2017; 389, 1730-1739 https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(17)30752-3/abstract
  42. Barnicot, N. A., et al. “Blood Pressure and Serum Cholesterol in the Hadza of Tanzania.” Human Biology, vol. 44, no. 1, 1972, pp. 87–116. JSTOR, http://www.jstor.org/stable/41459776. Accessed 11 Apr. 2026. https://www.jstor.org/stable/41459776
  43. Puska P, Jaini P. The North Karelia Project: Prevention of Cardiovascular Disease in Finland Through Population-Based Lifestyle Interventions. Am J Lifestyle Med. 2020 Mar 19;14(5):495-499. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC7444010/
  44. Maximova K, Khodayari Moez E, Dabravolskaj J, Ferdinands AR, Dinu I, Lo Siou G, Al Rajabi A, Veugelers PJ. Co-consumption of Vegetables and Fruit, Whole Grains, and Fiber Reduces the Cancer Risk of Red and Processed Meat in a Large Prospective Cohort of Adults from Alberta’s Tomorrow Project. Nutrients. 2020 Jul 29;12(8):2265. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32751091/
  45. Norwitz NG, Soto-Mota A. Case report: Carnivore-ketogenic diet for the treatment of inflammatory bowel disease: a case series of 10 patients. Front Nutr. 2024 Sep 2;11:1467475.https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC11409203/
  46. Andrija Karačić, Plamena Dikarlo, Isabel Dorst, Ira Renko, Ana-Marija Liberati Pršo, The gut microbiome without any plant food? A case study on the gut microbiome of a healthy carnivore,Microbiota and Host,Volume 2, Issue 1, 2024,https://www.researchgate.net/publication/348629591_A_Zero_Carbohydrate_Carnivore_Diet_can_Normalize_Hydrogen_Positive_Small_Intestinal_Bacterial_Overgrowth_Lactulose_Breath_Tests_A_Case_Report
  47. Sandefur K, Kahleova H, Desmond AN, Elfrink E, Barnard ND. Crohn’s Disease Remission with a Plant-Based Diet: A Case Report. Nutrients. 2019 Jun 20;11(6):1385. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31226766/
  48. Pontzer H, Raichlen DA, Wood BM, Mabulla AZ, Racette SB, Marlowe FW. Hunter-gatherer energetics and human obesity. PLoS One. 2012;7(7):e40503. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC3405064/
  49. Gardner CD, Trepanowski JF, Del Gobbo LC, Hauser ME, Rigdon J, Ioannidis JPA, Desai M, King AC. Effect of Low-Fat vs Low-Carbohydrate Diet on 12-Month Weight Loss in Overweight Adults and the Association With Genotype Pattern or Insulin Secretion: The DIETFITS Randomized Clinical Trial. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC5839290/
  50. Bray GA, Smith SR, DeJonge L, de Souza R, Rood J, Champagne CM, Laranjo N, Carey V, Obarzanek E, Loria CM, Anton SD, Ryan DH, Greenway FL, Williamson D, Sacks FM. Effect of diet composition on energy expenditure during weight loss: the POUNDS LOST Study. Int J Obes (Lond). 2012 Mar;36(3):448-55. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC5839290/
  51. Hall KD, Guo J, Courville AB, Boring J, Brychta R, Chen KY, Darcey V, Forde CG, Gharib AM, Gallagher I, Howard R, Joseph PV, Milley L, Ouwerkerk R, Raisinger K, Rozga I, Schick A, Stagliano M, Torres S, Walter M, Walter P, Yang S, Chung ST. Effect of a plant-based, low-fat diet versus an animal-based, ketogenic diet on ad libitum energy intake. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33479499/
  52. Dyer O. Alzheimer’s: Alleged image manipulation in seminal paper casts doubt on leading hypothesis of disease. BMJ. 2022 Aug 17;378:o2041. https://www.bmj.com/content/378/bmj.o2041
  53. Kaplan H, Thompson RC, Trumble BC, Wann LS, Allam AH, Beheim B, Frohlich B, Sutherland ML, Sutherland JD, Stieglitz J, Rodriguez DE, Michalik DE, Rowan CJ, Lombardi GP, Bedi R, Garcia AR, Min JK, Narula J, Finch CE, Gurven M, Thomas GS. Coronary atherosclerosis in indigenous South American Tsimane: a cross-sectional cohort study. Lancet. 2017 Apr 29;389(10080):1730-1739. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28320601/
  54. Craddock JC, Neale EP, Peoples GE, Probst YC. Vegetarian-Based Dietary Patterns and their Relation with Inflammatory and Immune Biomarkers: A Systematic Review and Meta-Analysis. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30947338/
  55. Yang W, Li B, Dong X, Zhang XQ, Zeng Y, Zhou JL, Tang YH, Xu JJ. Is heme iron intake associated with risk of coronary heart disease? A meta-analysis of prospective studies. Eur J Nutr. 2014;53(2):395-400. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23708150/
Messer Máté
Messer Máté

Saját krónikus betegségsorozatom hatására kezdtem el foglalkozni a táplálkozással és az egészséges életmóddal. Azért hoztam létre ezt a honlapot, hogy meggyőzzek minél több embert arról, hogy az életmódunknak hatalmas szerepe van az egészségünkben, illetve tudományos és tapasztalati tudásomat felhasználva szeretnék segíteni abban, hogy jó döntések által minél többen egészségesen éljünk.

Articles: 56

Leave a Reply

Discover more from Az egészség művészete

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading